2019. XXXI. törvény a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület tevékenységével érintett egyes állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésének

2019. XXXI. törvény a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület tevékenységével érintett egyes állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésének rendezéséről. Elismerve a  lovasterápia és a  lovassport hasznosságát a  hátrányos helyzetű, beteg, illetve sérült gyermekek kezelésében, nevelésében és integrációjában az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. Általános rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában: 1. bejegyzett vagyonkezelő: a vagyonkezelő kivételével az a személy vagy szervezet, amelynek az 1. mellékletben megjelölt valamely ingatlan vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői joga áll fenn; 2. ingatlanok: az 1. mellékletben megjelölt, a magyar állam 1/1 arányú tulajdonában álló ingatlanok; 3. tulajdonosi joggyakorló: a tulajdonosi joggyakorlásuk alá tartozó egyes ingatlanok vonatkozásában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a  továbbiakban: MNV Zrt.), illetve a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, továbbá a  tulajdonosi jogokat a  magyar állam nevében az  ingatlanok felett a hatályos jogszabályok által meghatározottak szerint gyakorló más személy vagy szervezet; 4. vagyonkezelő: a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület. 2. § Az ingatlanok vonatkozásában az  állami vagyonról szóló 2007.  évi CVI.  törvény (a  továbbiakban: Vtv.), a  nemzeti vagyonról szóló 2011.  évi CXCVI.  törvény (a  továbbiakban: Nvtv.), valamint a  Nemzeti Földalapról szóló 2010.  évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 2. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület vagyonkezelői jogával kapcsolatos rendelkezések 3. § (1) A  hátrányos helyzetű, beteg, illetve sérült gyermekek fejlesztésével, kezelésével, nevelésével és integrációjával, gyermekek oktatásával, táboroztatásával, környezetvédelmi szemléletformálásával, valamint a  hazai lovassport és lovas parasport fejlesztésével összefüggő állami feladatok ellátásában való közreműködés és az  ilyen tárgyú közérdekű tevékenység céljából, az Országgyűlés az 1. mellékletben meghatározott ingatlanok vagyonkezelőjének 2020. szeptember 1-től kezdődően 20 éves időtartamra a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületet jelöli ki. (2) Az  ingatlanok az  (1)  bekezdésben meghatározott időszakra ingyenesen, közfeladat ellátásához szükséges vagyonként e törvény erejénél fogva kerülnek a vagyonkezelő vagyonkezelésébe. (3) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése szükséges. A vagyonkezelési jogviszony tartalmára az e törvényben és az egyéb jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni. (4) A  vagyonkezelő által az  e  törvény alapján végzett, a  vagyonkezelt vagyonnal kapcsolatos tevékenység – ideértve a vagyonelemek hasznosítását is – közfeladatnak minősül. A vagyonkezelő a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól, valamint a  vagyonkezelői jogok gyakorlása során a  vagyonkezelési díjfizetés alól e  törvény erejénél fogva mentesül. (5) A  vagyonkezelő által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozatalával vagy beszerzésével összefüggésben a  tulajdonosi joggyakorlónak megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. Az  állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek a vagyonkezelő – a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül – a  tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyon-nyilvántartásban történő, az  állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget. 4. § A Fót külterület 0242 és Fót külterület 0204/1 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában a  vagyonkezelő és a  tulajdonosi joggyakorló közt létrejött szerződésen alapuló vagyonkezelői jogok e  törvény erejénél fogva 2020.  augusztus 31-i hatállyal megszűnnek. A  vagyonkezelő és a  tulajdonosi joggyakorló között elszámolási és megtérítési kötelezettség nem keletkezik. A törvényt az Országgyűlés a 2019. április 1-jei ülésnapján fogadta el. 5. § (1) Az  ingatlanügyi hatóság a  vagyonkezelő az  1.  mellékletben felsorolt ingatlanokon fennálló, a  3.  § szerinti vagyonkezelői jogát a  vagyonkezelő erre irányuló kérelme alapján jegyzi be az  ingatlan-nyilvántartásba. Ezzel egyidejűleg az  ingatlanügyi hatóság e  törvény alapján hivatalból törli a  bejegyzett vagyonkezelők és a vagyonkezelő vagyonkezelési jogát. (2) Az ingatlanügyi hatóság (1) bekezdés szerinti eljárása díjmentes. 6. § (1) Az  ingatlanok 2020. szeptember 1-ig nem terhelhetők meg, eddig az  időpontig rajtuk a vagyonkezelőn kívül más személy vagy szervezet jogot nem szerezhet. Az e rendelkezésbe ütköző szerződés vagy jognyilatkozat semmis. (2) Az e törvény hatálybalépésének napján az 1. melléklet szerinti ingatlanokon fennálló, határozatlan időre szóló vagy 2020.  szeptember 1. napját követően lejáró szerződések – a  4.  § szerinti szerződések kivételével – hatályukban fennmaradnak, azzal, hogy a szerződést kötő bejegyzett vagyonkezelő jogutódja a 3. § szerint kijelölt vagyonkezelő. (3) Az  (1)  bekezdés nem vonatkozik az  ingatlanra közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jogra, vezetékjogra vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomra, valamint a  bírósági vagy hatósági határozaton alapuló jogokra. 7. § (1) A vagyonkezelőt a 3. §-ban meghatározott időszakban megilletik az Nvtv. 11. § (8) bekezdése szerinti tulajdonosi jogok és terhelik a  tulajdonos kötelezettségei, valamint a  Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlanok esetében az  Nfatv. és a  Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendeletben foglalt jogok és kötelezettségek. (2) A  vagyonkezelő az  MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó ingatlanokon beruházást, felújítást végezhet. A  vagyonkezelő által végzett beruházás, felújítás tekintetében – különösen az  építési tevékenység megvalósítása céljából a  vagyonkezelő által kezdeményezett hatósági eljárásokban – az  MNV Zrt. engedélyét, illetve az  állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyását megadottnak kell tekinteni. (3) A  vagyonkezelő az  általa végzett beruházásokkal összefüggésben saját selejtezési szabályzata alapján jogosult a bontással járó munkálatok elvégzésére, valamint a keletkező hulladékok megsemmisítésére, illetve hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére. A  vagyonkezelő jogosult a  hulladéknak nem minősülő vissznyeremény anyagok értékesítésére. A vissznyeremény anyagok értékesítéséből származó bevétel a vagyonkezelőt illeti meg azzal, hogy a  vagyonkezelő köteles az  értékesítésből származó bevételt az  ingatlanok értékének megőrzésére, gyarapítására, a vagyon cél szerinti fenntartására, vagy a létesítő okiratában meghatározott cél érdekében kifejtett tevékenységére fordítani. (4) A  vagyonkezelő a  3.  § (1)  bekezdés szerinti célok érdekében az  MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó ingatlanok használatába, hasznosításába más civil szervezetet versenyeztetés nélkül visszterhesen, illetve versenyeztetés nélkül ingyenesen is bevonhat. 3. Záró rendelkezések 8. § Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. 9. § E törvény a) 2. §-a, 3. §-a, 6. §-a, 7. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján, b) 10. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 10. § Az Nfatv. a következő 2/A. §-sal egészül ki: „2/A.  § A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet vagyonkezelésbe adását törvény elrendelheti az  abban meghatározott szervezet részére. A  törvényben kell rendelkezni a  vagyonkezelésbe adás és a  vagyonkezelői jog gyakorlásának feltételeiről.” Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke