← Magyarország

2019. XXXI. törvény a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület tevékenységével érintett egyes állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésének

Röviden

Ez a törvény a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület tevékenységével érintett, állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelését rendezi, elismerve a lovasterápia és lovassport hasznosságát a hátrányos helyzetű gyermekek kezelésében.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

  1. XXXI. törvény a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület tevékenységével érintett egyes állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésének rendezéséről. Elismerve a lovasterápia és a lovassport hasznosságát a hátrányos helyzetű, beteg, illetve sérült gyermekek kezelésében, nevelésében és integrációjában az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
  2. Általános rendelkezések
  3. § E törvény alkalmazásában:
  4. bejegyzett vagyonkezelő: a vagyonkezelő kivételével az a személy vagy szervezet, amelynek az
  5. mellékletben megjelölt valamely ingatlan vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői joga áll fenn;
  6. ingatlanok: az
  7. mellékletben megjelölt, a magyar állam 1/1 arányú tulajdonában álló ingatlanok;
  8. tulajdonosi joggyakorló: a tulajdonosi joggyakorlásuk alá tartozó egyes ingatlanok vonatkozásában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.), illetve a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, továbbá a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az ingatlanok felett a hatályos jogszabályok által meghatározottak szerint gyakorló más személy vagy szervezet;
  9. vagyonkezelő: a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület.
  10. § Az ingatlanok vonatkozásában az állami vagyonról szóló
  11. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.), a nemzeti vagyonról szóló
  12. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.), valamint a Nemzeti Földalapról szóló
  13. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
  14. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület vagyonkezelői jogával kapcsolatos rendelkezések
  15. §

(1)A hátrányos helyzetű, beteg, illetve sérült gyermekek fejlesztésével, kezelésével, nevelésével és integrációjával, gyermekek oktatásával, táboroztatásával, környezetvédelmi szemléletformálásával, valamint a hazai lovassport és lovas parasport fejlesztésével összefüggő állami feladatok ellátásában való közreműködés és az ilyen tárgyú közérdekű tevékenység céljából, az Országgyűlés az 1. mellékletben meghatározott ingatlanok vagyonkezelőjének 2020. szeptember 1-től kezdődően 20 éves időtartamra a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületet jelöli ki.
(2)Az ingatlanok az
(1)bekezdésben meghatározott időszakra ingyenesen, közfeladat ellátásához szükséges vagyonként e törvény erejénél fogva kerülnek a vagyonkezelő vagyonkezelésébe.
(3)A vagyonkezelő vagyonkezelői joga tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése szükséges. A vagyonkezelési jogviszony tartalmára az e törvényben és az egyéb jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni.
(4)A vagyonkezelő által az e törvény alapján végzett, a vagyonkezelt vagyonnal kapcsolatos tevékenység – ideértve a vagyonelemek hasznosítását is – közfeladatnak minősül. A vagyonkezelő a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól, valamint a vagyonkezelői jogok gyakorlása során a vagyonkezelési díjfizetés alól e törvény erejénél fogva mentesül.
(5)A vagyonkezelő által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozatalával vagy beszerzésével összefüggésben a tulajdonosi joggyakorlónak megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. Az állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek a vagyonkezelő – a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül – a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyon-nyilvántartásban történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.
  1. § A Fót külterület 0242 és Fót külterület 0204/1 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában a vagyonkezelő és a tulajdonosi joggyakorló közt létrejött szerződésen alapuló vagyonkezelői jogok e törvény erejénél fogva
  2. augusztus 31-i hatállyal megszűnnek. A vagyonkezelő és a tulajdonosi joggyakorló között elszámolási és megtérítési kötelezettség nem keletkezik. A törvényt az Országgyűlés a
  3. április 1-jei ülésnapján fogadta el.
  4. §
(1)Az ingatlanügyi hatóság a vagyonkezelő az
  1. mellékletben felsorolt ingatlanokon fennálló, a
  2. § szerinti vagyonkezelői jogát a vagyonkezelő erre irányuló kérelme alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Ezzel egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság e törvény alapján hivatalból törli a bejegyzett vagyonkezelők és a vagyonkezelő vagyonkezelési jogát.
(2)Az ingatlanügyi hatóság
(1)bekezdés szerinti eljárása díjmentes. 6. §
(1)Az ingatlanok 2020. szeptember 1-ig nem terhelhetők meg, eddig az időpontig rajtuk a vagyonkezelőn kívül más személy vagy szervezet jogot nem szerezhet. Az e rendelkezésbe ütköző szerződés vagy jognyilatkozat semmis.
(2)Az e törvény hatálybalépésének napján az
  1. melléklet szerinti ingatlanokon fennálló, határozatlan időre szóló vagy
  2. szeptember
  3. napját követően lejáró szerződések – a
  4. § szerinti szerződések kivételével – hatályukban fennmaradnak, azzal, hogy a szerződést kötő bejegyzett vagyonkezelő jogutódja a
  5. § szerint kijelölt vagyonkezelő.
(3)Az
(1)bekezdés nem vonatkozik az ingatlanra közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jogra, vezetékjogra vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomra, valamint a bírósági vagy hatósági határozaton alapuló jogokra. 7. §
(1)A vagyonkezelőt a
  1. §-ban meghatározott időszakban megilletik az Nvtv.
  2. §
(8)bekezdése szerinti tulajdonosi jogok és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, valamint a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlanok esetében az Nfatv. és a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendeletben foglalt jogok és kötelezettségek.
(2)A vagyonkezelő az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó ingatlanokon beruházást, felújítást végezhet. A vagyonkezelő által végzett beruházás, felújítás tekintetében – különösen az építési tevékenység megvalósítása céljából a vagyonkezelő által kezdeményezett hatósági eljárásokban – az MNV Zrt. engedélyét, illetve az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyását megadottnak kell tekinteni.
(3)A vagyonkezelő az általa végzett beruházásokkal összefüggésben saját selejtezési szabályzata alapján jogosult a bontással járó munkálatok elvégzésére, valamint a keletkező hulladékok megsemmisítésére, illetve hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére. A vagyonkezelő jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyeremény anyagok értékesítésére. A vissznyeremény anyagok értékesítéséből származó bevétel a vagyonkezelőt illeti meg azzal, hogy a vagyonkezelő köteles az értékesítésből származó bevételt az ingatlanok értékének megőrzésére, gyarapítására, a vagyon cél szerinti fenntartására, vagy a létesítő okiratában meghatározott cél érdekében kifejtett tevékenységére fordítani.
(4)A vagyonkezelő a 3. §
(1)bekezdés szerinti célok érdekében az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó ingatlanok használatába, hasznosításába más civil szervezetet versenyeztetés nélkül visszterhesen, illetve versenyeztetés nélkül ingyenesen is bevonhat.
  1. Záró rendelkezések
  2. § Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
  3. § E törvény a)
  4. §-a,
  5. §-a,
  6. §-a,
  7. §-a az Alaptörvény
  8. cikk
(1)és
(2)bekezdése alapján, b)
  1. §-a az Alaptörvény
  2. cikk
(1)bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 10. § Az Nfatv. a következő 2/A. §-sal egészül ki: „2/A. § A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet vagyonkezelésbe adását törvény elrendelheti az abban meghatározott szervezet részére. A törvényben kell rendelkezni a vagyonkezelésbe adás és a vagyonkezelői jog gyakorlásának feltételeiről.” Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.