63/2009. (XII. 17.) IRM rendelete a közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 40. §
- d)pontjában, valamint a 10. § tekintetében a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 75. §
- a)pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §
- h)pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A közvetítői névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék) történő felvételhez szakmai képzésként a 2–5. §-okban foglalt követelményeknek megfelelő, közvetítői tárgyú, csoportos formában tartott képzés elvégzése (a továbbiakban: képzés) fogadható el. 2. §
(1)A képzés során egy csoportban legfeljebb 25 tag vehet részt.
(2)A képzésnek tematikájában egymásra épülő elméleti és gyakorlati részből kell állnia. 3. §
(1)A képzés legalább 60 órás (óránként 45 perces időtartamú) elméleti részének a következő ismereti és készségelemeket kell magában foglalnia:
- a)konfliktuselméleti alapismeretek és készségek,
- b)tárgyalási alapismeretek és készségek,
- c)közvetítői technikai, módszertani ismeretek és készségek,
- d)folyamatvezetési, dinamikai ismeretek és készségek,
- e)kérdezéstechnikai ismeretek és készségek,
- f)különféle konfliktus-szintekhez illeszkedő közvetítői technikai ismeretek és készségek,
- g)problémás szereplők kezelésével kapcsolatos közvetítői technikai ismeretek és készségek,
- h)pszichológiai ismeretek és készségek, valamint
- i)a közvetítői tevékenységre vonatkozó jogszabályi ismeretek.
(2)Az elméleti képzési rész két, legalább 30 órás időtartamú modulra bontható.
(3)Egy modul a képzés részét képező ismereti és készségelemek közül azoknak az együttese, amelyek a többi ismereti és készségelemhez képest önállóan kezelhetők, és a modul elsajátítását követően a kérelmező képes az abban foglalt ismereteket, készségeket egyénileg alkalmazni. 4. §
(1)A képzés gyakorlati része során a gyakorlatszerzést – legalább egy befejezett, teljes közvetítői ügy vonatkozásában – a következő módozatok valamelyikével kell biztosítani:
- a)szimulált esetgyakorlat,
- b)mentorált esetgyakorlat,
- c)esetmegbeszélő csoportban való részvétel,
- d)esettanulmány készítése,
- e)módszerspecifikus szupervízió.
(2)A szimulált esetgyakorlat célja egy megtörtént közvetítői ügy rekonstruálása, ennek során a közvetítő és a felek szerepének kiértékelése a képzés során szervezett csoport oktatójának és tagjainak részvételével.
(3)A mentorált esetgyakorlat során egy valós közvetítői eljárás tényleges lefolytatására kerül sor. A közvetítői eljárás lefolytatása, valamint a közvetítő és a felek szerepének kiértékelése folyamatos oktatói irányítás mellett valósul meg.
(4)A módszerspecifikus szupervízió oktató irányításával megvalósuló gyakorlatszerzési módozat, mely egy megtörtént közvetítői ügy elemzésére, az annak során történt hibák és legjobb módszerek feltárására szolgál, csoportos vagy konzultációs formában. A módszerspecifikus szupervízió során kizárólag az alkalmazott módszerek helyessége, és nem a közvetítés tartalma, eredménye alapján történik meg a közvetítői ügy vizsgálata. 5. §
(1)A képzés szakmai irányításában és megtartásában olyan oktatónak is közre kell működnie, aki a képzés megindításakor legalább hároméves közvetítői oktatói gyakorlattal rendelkezik.
(2)Közvetítői oktatói gyakorlatnak a 3. §
(1)bekezdés szerinti ismeretek, készségek, valamint a 4. §
(1)bekezdés szerinti gyakorlatszerzési módozatok tárgyában oktatóként szerzett gyakorlat minősül.
(3)Az oktatók számának a képzésben szervezett csoport tagjainak számához kell igazodnia úgy, hogy a csoportban 15 főig legalább egy, 15 fő felett legalább két, az
(1)bekezdés szerinti gyakorlattal rendelkező oktató részvételét kell biztosítani. 6. §
(1)A képzés teljesítését a kérelmezőnek a képzést szervező intézmény által a képzés elvégzéséről kiállított igazolással (oklevéllel, bizonyítvánnyal) kell igazolnia.
(2)A kérelmezőnek az
(1)bekezdés szerinti igazoláshoz csatolnia kell a képző intézmény nyilatkozatát
- a)annak a csoportnak a létszámáról, amelyben a kérelmező a képzés során részt vett,
- b)az
- a)pont szerinti csoportban közreműködő oktatók számáról,
- c)a közreműködő oktatók 5. §
(1)bekezdés szerinti gyakorlatának tartalmáról, továbbá időtartamáról,
- d)a képzés elméleti részének időtartamáról, valamint
- e)a képzésben oktatott 3. §
(1)bekezdés szerinti ismeretekre és készségekre vonatkozó tematikáról és a gyakorlati rész során alkalmazott gyakorlatszerzési módozatokról.
(3)Külföldön elvégzett képzés esetében az
(1)és
(2)bekezdésben foglalt iratok magyar nyelvű fordítását is csatolni kell.
(4)A
(2)bekezdésben foglalt adatok közül nem kell az intézmény nyilatkozatát csatolni azokról, amelyek a képzésről vagy a képzési programról vezetett hatósági nyilvántartásban rendelkezésre állnak. Ilyenkor a kérelmezőnek a képzés, képzési program azonosításához szükséges adatokat (a nyilvántartó hatóság megnevezése, a képzés, képzési program megnevezése és nyilvántartási száma) kell megadnia, melyek alapján a szükséges adatok közlése iránt az igazságügyi és rendészeti miniszter (a továbbiakban: miniszter) hivatalból keresi meg a nyilvántartást vezető hatóságot. 7. §
(1)A továbbképzési kötelezettség továbbképzési kreditpontok megszerzésével teljesíthető.
(2)A közvetítői névjegyzékben szereplő természetes személynek (a továbbiakban: közvetítő) egy továbbképzési időszak folyamán 50 továbbképzési kreditpontot kell elérnie a következő továbbképzési formák közül legalább kétféle továbbképzési forma elvégzésével:
- a)a 3. §-ban meghatározottak szerinti valamely elméleti képzési modul,
- b)a 4. §-ban meghatározottak szerinti gyakorlati képzés valamely gyakorlatszerzési módozata,
- c)a képzést szervező intézmény oktatójával együtt közvetítői eljárás lefolytatása, vagy
- d)közvetítői tárgyú szakmai konferencián való részvétel.
(3)Közvetítői tárgyú szakmai konferenciaként olyan konferencia vehető figyelembe, amelyen legalább három előadás tárgya a polgári jogi közvetítés. A továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez legfeljebb három szakmai konferencia vehető figyelembe.
(4)Egy továbbképzési forma elvégzéséért 10 továbbképzési kreditpont jár. 8. §
(1)A közvetítő a továbbképzési kötelezettség teljesítését a) a 7. §
(2)bekezdés a)–
- c)) pontjai esetében a képzést szervező intézmény,
- b)a 7. §
(2)bekezdés d) pontja esetében a részvételről és a konferencia programjáról a konferencia szervezője által kiállított okirattal igazolja.
(2)Az igazolásokat a továbbképzési időszak utolsó napjáig, az 50 kreditpont elérését követően összegyűjtve kell megküldeni a miniszter részére. 9. §
(1)E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2)E rendelet 1–
- §-ait a hatálybalépése után indult névjegyzékbe való felvételi eljárások során kell alkalmazni.
- §
(1)A jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/
- (XII. 22.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jst. vhr.) a)
- §
(1)bekezdésében a „lejártát” szövegrész helyébe a „lejártát is megállapítja” szöveg, b) 46. §
(1)bekezdésében a „45. §
(2)bekezdése szerinti értesítés kézhezvételét követően” szövegrész helyébe a „visszatérítési kötelezettség elmulasztása esetén” szöveg lép.
(2)A Jst. vhr.
- mellékletének helyébe e rendelet
- melléklete lép.
(3)A Jst. vhr.
- melléklete e rendelet
- melléklete szerint módosul.
(4)Ez a §, valamint e rendelet
- és
- mellékletei a hatálybalépést követő napon hatályukat vesztik.
- § E rendelet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló 2008/52/EK irányelve (
- május 21.)
- cikk
(2)bekezdésének való megfelelést szolgálja. Budapest,
- december
- Dr. Draskovics Tibor s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter