63/2009. (XII. 17.) IRM rendelete a közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről.

63/2009. (XII. 17.) IRM rendelete a közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 40. § d) pontjában, valamint a 10. § tekintetében a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 75. § a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A közvetítői névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék) történő felvételhez szakmai képzésként a 2–5. §-okban foglalt követelményeknek megfelelő, közvetítői tárgyú, csoportos formában tartott képzés elvégzése (a továbbiakban: képzés) fogadható el. 2. § (1) A képzés során egy csoportban legfeljebb 25 tag vehet részt. (2) A képzésnek tematikájában egymásra épülő elméleti és gyakorlati részből kell állnia. 3. § (1) A képzés legalább 60 órás (óránként 45 perces időtartamú) elméleti részének a következő ismereti és készségelemeket kell magában foglalnia: a) konfliktuselméleti alapismeretek és készségek, b) tárgyalási alapismeretek és készségek, c) közvetítői technikai, módszertani ismeretek és készségek, d) folyamatvezetési, dinamikai ismeretek és készségek, e) kérdezéstechnikai ismeretek és készségek, f) különféle konfliktus-szintekhez illeszkedő közvetítői technikai ismeretek és készségek, g) problémás szereplők kezelésével kapcsolatos közvetítői technikai ismeretek és készségek, h) pszichológiai ismeretek és készségek, valamint i) a közvetítői tevékenységre vonatkozó jogszabályi ismeretek. (2) Az elméleti képzési rész két, legalább 30 órás időtartamú modulra bontható. (3) Egy modul a képzés részét képező ismereti és készségelemek közül azoknak az együttese, amelyek a többi ismereti és készségelemhez képest önállóan kezelhetők, és a modul elsajátítását követően a kérelmező képes az abban foglalt ismereteket, készségeket egyénileg alkalmazni. 4. § (1) A képzés gyakorlati része során a gyakorlatszerzést – legalább egy befejezett, teljes közvetítői ügy vonatkozásában – a következő módozatok valamelyikével kell biztosítani: a) szimulált esetgyakorlat, b) mentorált esetgyakorlat, c) esetmegbeszélő csoportban való részvétel, d) esettanulmány készítése, e) módszerspecifikus szupervízió. (2) A szimulált esetgyakorlat célja egy megtörtént közvetítői ügy rekonstruálása, ennek során a közvetítő és a felek szerepének kiértékelése a képzés során szervezett csoport oktatójának és tagjainak részvételével. (3) A mentorált esetgyakorlat során egy valós közvetítői eljárás tényleges lefolytatására kerül sor. A közvetítői eljárás lefolytatása, valamint a közvetítő és a felek szerepének kiértékelése folyamatos oktatói irányítás mellett valósul meg. (4) A módszerspecifikus szupervízió oktató irányításával megvalósuló gyakorlatszerzési módozat, mely egy megtörtént közvetítői ügy elemzésére, az annak során történt hibák és legjobb módszerek feltárására szolgál, csoportos vagy konzultációs formában. A módszerspecifikus szupervízió során kizárólag az alkalmazott módszerek helyessége, és nem a közvetítés tartalma, eredménye alapján történik meg a közvetítői ügy vizsgálata. 5. § (1) A képzés szakmai irányításában és megtartásában olyan oktatónak is közre kell működnie, aki a képzés megindításakor legalább hároméves közvetítői oktatói gyakorlattal rendelkezik. (2) Közvetítői oktatói gyakorlatnak a 3. § (1) bekezdés szerinti ismeretek, készségek, valamint a 4. § (1) bekezdés szerinti gyakorlatszerzési módozatok tárgyában oktatóként szerzett gyakorlat minősül. (3) Az oktatók számának a képzésben szervezett csoport tagjainak számához kell igazodnia úgy, hogy a csoportban 15 főig legalább egy, 15 fő felett legalább két, az (1) bekezdés szerinti gyakorlattal rendelkező oktató részvételét kell biztosítani. 6. § (1) A képzés teljesítését a kérelmezőnek a képzést szervező intézmény által a képzés elvégzéséről kiállított igazolással (oklevéllel, bizonyítvánnyal) kell igazolnia. (2) A kérelmezőnek az (1) bekezdés szerinti igazoláshoz csatolnia kell a képző intézmény nyilatkozatát a) annak a csoportnak a létszámáról, amelyben a kérelmező a képzés során részt vett, b) az a) pont szerinti csoportban közreműködő oktatók számáról, c) a közreműködő oktatók 5. § (1) bekezdés szerinti gyakorlatának tartalmáról, továbbá időtartamáról, d) a képzés elméleti részének időtartamáról, valamint e) a képzésben oktatott 3. § (1) bekezdés szerinti ismeretekre és készségekre vonatkozó tematikáról és a gyakorlati rész során alkalmazott gyakorlatszerzési módozatokról. (3) Külföldön elvégzett képzés esetében az (1) és (2) bekezdésben foglalt iratok magyar nyelvű fordítását is csatolni kell. (4) A (2) bekezdésben foglalt adatok közül nem kell az intézmény nyilatkozatát csatolni azokról, amelyek a képzésről vagy a képzési programról vezetett hatósági nyilvántartásban rendelkezésre állnak. Ilyenkor a kérelmezőnek a képzés, képzési program azonosításához szükséges adatokat (a nyilvántartó hatóság megnevezése, a képzés, képzési program megnevezése és nyilvántartási száma) kell megadnia, melyek alapján a szükséges adatok közlése iránt az igazságügyi és rendészeti miniszter (a továbbiakban: miniszter) hivatalból keresi meg a nyilvántartást vezető hatóságot. 7. § (1) A továbbképzési kötelezettség továbbképzési kreditpontok megszerzésével teljesíthető. (2) A közvetítői névjegyzékben szereplő természetes személynek (a továbbiakban: közvetítő) egy továbbképzési időszak folyamán 50 továbbképzési kreditpontot kell elérnie a következő továbbképzési formák közül legalább kétféle továbbképzési forma elvégzésével: a) a 3. §-ban meghatározottak szerinti valamely elméleti képzési modul, b) a 4. §-ban meghatározottak szerinti gyakorlati képzés valamely gyakorlatszerzési módozata, c) a képzést szervező intézmény oktatójával együtt közvetítői eljárás lefolytatása, vagy d) közvetítői tárgyú szakmai konferencián való részvétel. (3) Közvetítői tárgyú szakmai konferenciaként olyan konferencia vehető figyelembe, amelyen legalább három előadás tárgya a polgári jogi közvetítés. A továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez legfeljebb három szakmai konferencia vehető figyelembe. (4) Egy továbbképzési forma elvégzéséért 10 továbbképzési kreditpont jár. 8. § (1) A közvetítő a továbbképzési kötelezettség teljesítését a) a 7. § (2) bekezdés a)–c) ) pontjai esetében a képzést szervező intézmény, b) a 7. § (2) bekezdés d) pontja esetében a részvételről és a konferencia programjáról a konferencia szervezője által kiállított okirattal igazolja. (2) Az igazolásokat a továbbképzési időszak utolsó napjáig, az 50 kreditpont elérését követően összegyűjtve kell megküldeni a miniszter részére. 9. § (1) E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet 1–6. §-ait a hatálybalépése után indult névjegyzékbe való felvételi eljárások során kell alkalmazni. 10. § (1) A jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jst. vhr.) a) 39. § (1) bekezdésében a „lejártát” szövegrész helyébe a „lejártát is megállapítja” szöveg, b) 46. § (1) bekezdésében a „45. § (2) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételét követően” szövegrész helyébe a „visszatérítési kötelezettség elmulasztása esetén” szöveg lép. (2) A Jst. vhr. 2. mellékletének helyébe e rendelet 1. melléklete lép. (3) A Jst. vhr. 3. melléklete e rendelet 2. melléklete szerint módosul. (4) Ez a §, valamint e rendelet 1. és 2. mellékletei a hatálybalépést követő napon hatályukat vesztik. 11. § E rendelet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló 2008/52/EK irányelve (2008. május 21.) 4. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja. Budapest, 2009. december 11. Dr. Draskovics Tibor s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter