← Magyarország

498/2016. (XII. 28.) Korm. rendelete a közgyűjteményekben őrzött kulturális javak méltányosságból történő birtokba adásának rendjéről és a hasznosítás

Röviden

Ez a rendelet a közgyűjteményekben őrzött kulturális javak méltányosságból történő birtokba adásának rendjét és az ezek hasznosítására vonatkozó szerződések szabályait írja le. Célja, hogy lehetővé tegye bizonyos kulturális javak magánszemélyek általi hasznosítását, különös tekintettel a XX. századi sorstragédiák áldozatainak örökségére.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
498/2016. (XII. 28.) Korm. rendelete a közgyűjteményekben őrzött kulturális javak méltányosságból történő birtokba adásának rendjéről és a hasznosításukra vonatkozó szerződésekkel kapcsolatos szabályokról. A Kormány a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (1) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) Az  állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményekben őrzött kulturális javaknak (a  továbbiakban: vagyontárgy) a  muzeális intézményekről, a  nyilvános könyvtári ellátásról és a  közművelődésről szóló 1997.  évi CXL. törvény 38/D.  §-a szerinti hasznosítása céljából történő birtokba adása (a  továbbiakban: hasznosítás) a  kulturális örökség védelméért felelős miniszterhez (a  továbbiakban: miniszter) benyújtott írásbeli kérelemmel (a továbbiakban: kérelem) kezdeményezhető. (2) A  kérelmet az  a  természetes személy nyújthatja be, aki a  vagyontárgyat hasznosítani kívánja (a  továbbiakban: Igénylő). (3) A kérelem tartalmazza a) a vagyontárgy – azonosításra alkalmas – megjelölését, b) a hasznosítás kérelmezett időtartamát, c) az Igénylő által relevánsnak tartott, különös méltánylást érdemlő körülményeket, d) a kérelem mellékleteként az őrzési helyre vonatkozó elhelyezési dokumentációt (a továbbiakban: elhelyezési dokumentáció). (4) Az elhelyezési dokumentáció tartalmazza a) az őrzési hely alaprajzát, műszaki adatait és a tűzvédelmi előírásokat, b) a vagyontárgy számára biztosítandó állományvédelmi, vagyonbiztonsági feltételeket. (5) Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül különösen, ha a  vagyontárgy a  XX. századi sorstragédiák áldozatától, mint örökhagyótól, annak közeli hozzátartozójától, vagy megbízottjától a  XX. századi önkényuralmi politikai rendszer jogtiprásával összefüggésben került a  közgyűjtemény őrizetébe és a  vagyontárgy állami tulajdonba tartozása kétséget kizáróan megállapítható. 2. § (1) A  miniszter beszerzi a  vagyonkezelőtől, annak hiányában a  tulajdonosi joggyakorlótól (a  továbbiakban együtt: birtokba adó) a  vagyontárgyra vonatkozó, leltári számmal ellátott jegyzéket, a  fizikai állapotot dokumentáló szakleírást és képi ábrázolást. (2) A  miniszter a  kérelmet, annak mellékletét, valamint az  (1)  bekezdésben meghatározott dokumentumokat – azok rendelkezésre állásától számítva haladéktalanul – megküldi a  kultúráért felelős miniszternek előzetes vélemény kikérése céljából. (3) A  kultúráért felelős miniszter a  kérelem vonatkozásában kialakított előzetes véleményét 8 napon belül megküldi a miniszter részére. (4) A  miniszter a  kultúráért felelős miniszter előzetes véleményének megérkezését követő 8 napon belül megteszi a hasznosításra vonatkozó javaslatát a birtokba adó felé. (5) Ha a kultúráért felelős miniszter előzetes véleményét a (3) bekezdésben meghatározott határidőben nem küldi meg a miniszternek, akkor a miniszter a rendelkezésére álló adatok alapján teszi meg javaslatát. 3. § (1) A  hasznosítási szerződés megkötése, módosítása, megszüntetése, alkalmazása és értelmezése tekintetében az  állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényben, valamint az  állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendeletben (a  továbbiakban: Vhr.) foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a  birtokba adó a döntése meghozatalát megelőzően figyelembe veszi a) az őrzés helyét, b) az Igénylő által biztosítandó állományvédelmi, vagyonbiztonsági feltételeket, c) a kultúráért felelős miniszter előzetes véleményét, d) a miniszter javaslatát, e) az Igénylő által megjelölt különös méltánylást érdemlő körülményt,valamint f ) jogszabály által meghatározott, a vagyontárggyal kapcsolatos egyéb követelményeket. (2) A  birtokba adó a  döntését a  miniszter javaslatának kézhezvételét követő 15 napon belül hozza meg, majd döntéséről haladéktalanul írásban tájékoztatja a minisztert, a kultúráért felelős minisztert és az Igénylőt. (3) A  szerződésmódosításhoz, ha az  a  4.  § (1)  bekezdésében meghatározott valamely szerződéses feltétel megváltoztatására irányul, a  miniszter – kultúráért felelős miniszter előzetes véleményének kikérését követően megadott – egyetértése szükséges. 4. § (1) A hasznosítási szerződés tartalmazza különösen a) a vagyontárgy megjelölését, a hasznosításba adáskor fennálló fizikai állapot rögzítésével, b) a  hasznosító természetes személy (a  továbbiakban: hasznosító) által előterjesztett kérelemre vonatkozó birtokba adói döntésre történő hivatkozást, c) a hasznosítás ellenértékét, d) a vagyontárgy őrzési helyét, e) ha a vagyontárgy a nyilvánosság számára bemutatásra kerül, akkor a bemutatás ea) helyét, eb) vagyonbiztonsági követelményeit, ec) egyéb feltételeit, f ) a hasznosítás időtartamát, g) a vagyontárgy állományvédelme és vagyonbiztonsága érdekében biztosítandó feltételeket, h) a vagyontárgy fizikai állapotában bekövetkezett változás esetén követendő eljárást, valamint i) a hasznosítási szerződésben foglaltak ellenőrzésének az eljárásrendjét. (2) A hasznosítási szerződésben pénzügyi biztosíték kikötésének nincs helye. 5. § (1) A határozott időre szóló hasznosítási szerződés időtartama a hasznosító kérelme alapján hosszabbítható meg. (2) A  szerződés meghosszabbítását – annak lejáratát megelőzően legalább 90 nappal – a  miniszterhez benyújtott írásbeli kérelmével kezdeményezheti a hasznosító. (3) A  hasznosítási szerződés meghosszabbítására irányuló ügyekben az  1–4.  § rendelkezései alkalmazandóak azzal, hogy az 1. § (4) bekezdésében meghatározott elhelyezési dokumentációt – ha az őrzési hely nem változik – nem kell ismételten benyújtani. 6. § (1) A hasznosítás időtartama alatt a hasznosító viseli a vagyontárgy állományvédelmét és vagyonbiztonságát szolgáló, valamint a bekövetkezett károsodásából adódó, másra át nem hárítható kárveszélyt és költségeket. (2) A vagyontárgy fizikai állapotában bekövetkezett változásról a hasznosító legkésőbb a tudomására jutástól számított 8 napon belül tájékoztatja a birtokba adót. (3) A  hasznosítási szerződés tárgyával kapcsolatos tisztítási, konzerválási vagy restaurálási munkák elvégzéséhez a birtokba adó előzetes egyetértése szükséges. 7. § (1) A  kultúráért felelős miniszter a  vagyontárgy fizikai állapotának felmérése céljából – a  Vhr.-ben meghatározottak szerint – helyszíni ellenőrzést tarthat. A  hasznosító köteles az  ellenőrzést tűrni és az  ellenőrzés lefolytatása során együttműködni. (2) Az  (1) bekezdés szerinti ellenőrzés eredményét (a  jegyzőkönyvben foglaltakat) kötelező megismertetni a birtokba adóval. Ha az  ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a  hasznosító a  szerződésben foglalt kötelezettségét megszegi, illetve nem teljesíti a hasznosítási szerződésben megjelölt valamely feltételt, a kultúráért felelős miniszter ennek tényéről haladéktalanul értesíti a birtokba adót. 8. § (1) A hasznosítási szerződés megszűnik a) ha a hasznosító meghal, b) a  határozott időtartamú hasznosítási szerződős esetén, ha a  hasznosítás időtartama lejárt és a  szerződés meghosszabbítására eddig az időpontig nem került sor, c) ha a hasznosítási szerződés jogszabályt sért, és a szerződés tartalma módosítással nem helyrehozható vagy az vagyongazdálkodási szempontból nem indokolt. (2) A hasznosítási szerződést a birtokba adó köteles felmondani, ha a hasznosító a szerződésben foglalt kötelezettségét súlyosan megszegi, illetve nem teljesíti a hasznosítási szerződésben megjelölt valamely feltételt. (3) A hasznosítási szerződést a hasznosító, illetve a birtokba adó a másik szerződő félhez intézett írásbeli nyilatkozatával 15 napos határidővel indokolás nélkül felmondhatja. 9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.