67/2010. (V. 12.) FVM rendelete a méhanyanevelő telep üzemeltetéséről, valamint a méhanya és szaporítóanyag előállításáról, felhasználásáról.

67/2010. (V. 12.) FVM rendelete a méhanyanevelő telep üzemeltetéséről, valamint a méhanya és szaporítóanyag előállításáról, felhasználásáról. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdés a) pont 1., 2., 10. és 14. alpontjában, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. pároztató telep: olyan méhanyanevelő telep, amelyen a méhanyák előállítása során az ismert származású méhanyának az ismert származású herével irányított párzását lehet létrehozni. 2. üzemeltető: az a természetes személy vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki, illetve amely a tartott méhekért, illetve a méhanyanevelő telep üzemeltetéséért akár állandó, akár ideiglenes jelleggel felelős. 2. § (1) A méhanyanevelő telepekkel kapcsolatos eljárásában az MgSzH területi szerve és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: MgSzH Központ) tenyésztési hatóságként, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (a továbbiakban: ÁTK) szakértőként jár el. Az MgSzH területi szerve és az MgSzH Központ az ÁTK szakvéleményéhez nincsen kötve. (2) A méhanyanevelő telepnek a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló jogszabály szerinti tenyészetkóddal kell rendelkeznie. (3) Méhanyát tenyésztési vagy értékesítési céllal előállítani csak méhanyanevelő telepen szabad, természetes pároztatással vagy mesterséges termékenyítéssel. (4) Méhanyanevelő telep üzemeltetőjének a) szakirányú felsőfokú végzettséggel, vagy b) legalább az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakirányú szakképesítéssel, vagy c) az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet hatálybalépését megelőzően megszerzett, az a) vagy b) pontban szereplő szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel, továbbá legalább 3 év méhészeti szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie, amelyet az adott méhfajta elismert vagy ideiglenesen elismert tenyésztő szervezete (a továbbiakban együtt: tenyésztő szervezet) igazol. 3. § (1) A méhanyanevelő telep üzemeltetési engedélye iránti kérelmet az MgSzH Központ által rendszeresített, és az MgSzH Központ honlapján közzétett formanyomtatványon a méhészet üzemeltetőjének az MgSzH területi szervéhez kell benyújtania. (2) A kérelemnek – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl – tartalmaznia kell a) a méhészet címét, telefonos elérhetőségét; b) a méhanyanevelő telepként üzemeltetni kívánt méhészet méhanya-nevelési tevékenységét irányító üzemeltető méhészeti szakképesítésének megnevezését; c) a tervezett méhanyanevelő telep technológiai leírását; d) a méhcsaládok számát; e) az évente forgalomba hozatalra tervezett méhanyák számát; f) a méhészet tenyészetkódját. (3) A kérelemhez csatolni kell a méhanyanevelő telepként üzemeltetni kívánt méhészet üzemeltetőjének szakképesítéséről szóló dokumentumának hiteles másolatát. 4. § (1) Az MgSzH területi szerve az üzemeltetési engedély kiadásáról értesíti a méhanyanevelő telep helye szerint illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjét. (2) A tevékenységi kör vagy az üzemeltetési engedély feltételeiben bekövetkezett változás esetén a változás bekövetkeztétől számított harminc napon belül az üzemeltetési engedély módosítását kell kérni az MgSzH területi szervétől. (3) Az üzemeltetés megszűnését az üzemeltetőnek a megszűnés napjától számított harminc napon belül be kell jelenteni az MgSzH területi szervének. (4) Az engedélyezett méhanyanevelő telepről származó legalább öt tenyészanyának szánt méhcsalád fajtabélyeg vizsgálatát – a teljesítményvizsgálat részeként – az MgSzH Központnak minden naptári évben el kell végeznie. 5. § Az ÁTK szakvéleményében nyilatkozik a méhanyanevelő telep technológiai szintjének megfelelőségéről és arról, hogy a fajtavizsgálatok alapján a tenyésztésre kiválasztott, legalább öt méhcsaládból a fajta határértékeinek legalább három méhcsalád megfelel-e. 6. § (1) Az üzemeltető kérelmére az MgSzH területi szerve a méhanyanevelő telepet pároztatótelepnek minősíti. (2) Nem minősíthető a méhanyanevelő telep pároztatóteleppé, amennyiben 10 km sugarú körzetben eltérő fajtájú méheket tartó méhészet található. (3) A pároztatóteleppé való minősítés iránti kérelmet az MgSzH Központ által rendszeresített, és az MgSzH Központ honlapján közzétett formanyomtatványon a méhanyanevelő telep üzemeltetőjének az MgSzH területi szervéhez kell benyújtania. (4) A kérelemnek – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl – tartalmaznia kell a) a pároztatótelepként üzemeltetni kívánt méhanyanevelő telep címét, telefonos elérhetőségét; b) a pároztatótelepként üzemeltetni kívánt méhanyanevelő telep üzemeltetője szakképesítésének megnevezését; c) az apai származás igazolását; d) az adott méhfajta tenyésztésében érintett tenyésztő szervezet igazolását tenyésztési programjának megvalósításáról; e) a méhanyanevelő telep azonosító kódját. (5) A kérelemhez csatolni kell a pároztatótelepként üzemeltetni kívánt méhanyanevelő telep üzemeltetőjének szakképesítéséről szóló dokumentumának(ainak) hiteles másolatát. 7. § (1) Méhanya csak a tenyésztő szervezeti és fajtaelismerés rendjéről szóló jogszabályban foglalt adattartalmú, az érintett tenyésztő szervezet által kiállított származási igazolással ellátva kínálható fel értékesítésre. (2) Méhanyanevelésre csak tenyésztő szervezet által fenntartott méhfajtát szabad felhasználni és forgalomba hozni. (3) Méhanyaként, illetve szaporítóanyagként csak származási igazolással ellátott, méhanyanevelő telepen, pároztatótelepen előállított, illetve törzskönyvezett, természetes pároztatással vagy mesterségesen termékenyített méhanya, továbbá párzatlan méhanya, méhanya bölcső, álca, pete (tenyészetkóddal ellátva) hozható forgalomba. 8. § (1) A méhanyanevelő telep üzemeltetője méhanyanevelő telepi naplót (összesítőt) köteles vezetni. A méhanyanevelő telepi naplót a melléklet szerinti adattartalommal kell vezetni. (2) A méhanyanevelő telepi naplót, naprakészen kell vezetni, és az nem selejtezhető. A méhanyanevelő telep megszűnése esetén a méhanyanevelő telepi naplót az illetékes tenyésztő szervezet részére a megszűnést követő 15 napon belül át kell adni. 9. § A méhanyanevelő telepet és a tenyésztési adatok nyilvántartását az MgSzH Központ és az MgSzH területi szerve szúrópróbaszerűen ellenőrzi. 10. § Az MgSzH Központ az üzemeltetési engedéllyel rendelkező, illetve pároztató telepnek minősített méhanyanevelő telepek listáját a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában és saját honlapján közzéteszi. 11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított nyolcadik napon lép hatályba. (2) E rendelet előírásait a rendelet hatálybalépését követően indult és a hatályba lépését követő megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 12. § E rendelet a fajtatiszta állatok forgalmazására vonatkozó tenyésztéstechnikai és származási követelmények megállapításáról, valamint a 77/504/EGK és 90/425/EGK irányelv módosításáról szóló 91/174/EGK (1991. március 25.) tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 13. § (1) Hatályát veszti a méhanyanevelő telep üzemeltetésének engedélyezéséről, valamint a méhanya és szaporítóanyag előállításáról, felhasználásáról szóló 42/1994. (VI. 28.) FM rendelet. (2) Ez a § e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. Gráf József s. k., földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter