31/2005. (XII. 22.) OM rendelete a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról.

31/2005. (XII. 22.) OM rendelete a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-ának (1) bekezdés b) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján – szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el: Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya – fenntartóra tekintet nélkül – kiterjed a) a nevelési-oktatási intézményekre, b) a nevelési-oktatási feladatot is ellátó többcélú intéz ményekre, c) a külföldön működő magyar nevelési-oktatási intéz ményekre (a továbbiakban az a)–c) pont alattiak együtt: intézmény). (2) E rendelet alkalmazásában: a) egyedi elnevezés: személy neve, illetőleg olyan kife jezés, jel, jelölés vagy mozaikszó, amely az intézmény hivatalos nevében az első helyen áll és elősegíti az intézmény azonosítását, más, azonos vagy hasonló tevékenységű intézménytől való megkülönböztetését; b) hivatalos név: az az egyedi, megkülönböztetésre alkalmas és az ellátott feladatokat tükröző jogszabály szerinti megnevezésekből álló elnevezés, amely kifejezi azt a tevékenységet, amelyre az adott intézményt létrehozták; c) rövid név: a többcélú intézmény hivatalos nevéből képzett olyan kifejezés, amely tartalmazza az egyedi megnevezést vagy annak egy rövidebb változatát és ca) azokat a jogszabály szerinti kifejezéseket, amelyek leginkább meghatározzák az intézmény feladatát, vagy cb) azt a jogszabály szerinti megnevezést, amelyből egyértelműen megállapítható az a feladatellátás, amelynek keretében a tanuló képesítést, végzettséget szerzett; d) rövidített név: a hivatalos névből képzett olyan megnevezés, amelyet kizárólag az elektronikus nyilvántartás és ügyintézés során lehet használni és legfeljebb 32 karakter hosszú. 2. § (1) A nevelési-oktatási intézmény jogszabály szerinti megnevezése: a) óvoda, b) általános iskola, c) szakiskola, d) gimnázium, e) szakközépiskola, f) alapfokú művészetoktatási intézmény, g) speciális szakiskola, h) készségfejlesztő speciális szakiskola, i) előkészítő szakiskola, j) diákotthon, k) kollégium. (2) A közoktatásról szóló törvény 20. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátó intézmény hivatalos nevének meghatározása az (1) bekezdés a)–e) és g)–k) pontjai szerinti megnevezésekkel történik. (3) A nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenységre létrehozott többcélú intézmény hivatalos nevében fel kell tüntetni a nem közoktatási tevékenységre létrehozott intézményegység jogszabály szerinti nevét, továbbá az ellátott feladatok alapján a következő megnevezést: a) egységes pedagógiai szakszolgálat, b) gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gon dozó központ, c) tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitá ciós bizottság, országos szakértői és rehabilitációs bizottság, d) nevelési tanácsadó, e) logopédiai intézet, f) továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó, g) konduktív pedagógiai intézmény, h) egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, i) egységes konduktív pedagógiai módszertani intéz mény, j) pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény (különö sen pedagógiai kabinet, pedagógiai szolgáltató intézet, pedagógiai intézet, pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet), k) központi műhely. (4) A közoktatásról szóló törvény 33. § (5), illetőleg (12) bekezdése alapján létrehozott intézmény hivatalos neve általános művelődési központ, illetőleg egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény vagy egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény. (5) Az intézmény hivatalos elnevezésekor szakiskola és szakközépiskola helyett szakképző iskola, speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola helyett speciális szakiskola, gimnázium és szakközépiskola helyett pedig középiskola megnevezés is alkalmazható. (6) Ha az iskolai oktatás – részben vagy egészben – a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg más idegen nyelven folyik, az intézmény nevét két nyelven, magyarul és a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg magyarul és más idegen nyelven kell meghatározni. (7) A felsőoktatási intézmény által fenntartott gyakorló nevelési-oktatási intézmény hivatalos nevében meg kell határozni a fenntartó szervet is (például: „...Egyetem Gyakorló Óvodája és Általános Iskolája”). (8) A közoktatásról szóló törvény 23. §-ának (1) bekezdése és a 86. §-ának (5) bekezdése alapján működő intézmények névhasználatát az oktatási miniszter engedélyezi. Az intézmények egyedi elnevezése 3. § (1) A fenntartó az intézményét – a közoktatásról szóló törvény 102. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – egyedi, megkülönböztetésre alkalmas elnevezéssel látja el. (2) Egyedi elnevezésként adható – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – a) kiemelkedő tevékenysége alapján ismert személy neve, b) tárgynév, c) földrajzi név, d) székhely-település neve, e) közterület neve, f) fenntartó neve, g) egyéb megkülönböztető megnevezés. (3) A szakképző intézmények nevében megkülönböztető elnevezésként feltüntethető a nemzetgazdaságnak az az ága, amelynek keretében az iskolai oktatás folyik. (4) Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést-oktatást biztosító intézmény az adott kisebbség körében ismert személy nevét is felveheti, a kisebbségi nyelvhelyességi követelmények figyelembevételével. A névhasználat 4. § (1) Az intézmény a címtábláján, a nyomtatványain, és a körbélyegzőin az alapító okiratában meghatározott hivatalos nevét használja. (2) Az intézmény a címtábláján és a körbélyegzőin – akkor is, ha az intézmény nevének nem része – fel kell tüntetni a székhely település nevét. Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést, oktatást biztosító intézmény székhelyének a neve a nemzetiség nyelvén is feltüntethető, amennyiben a településnek van ilyen neve. (3) A többcélú intézmény az 1. § (2) bekezdésének ca) pontja szerint meghatározott rövid nevet – a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével – használhatja az intézmény által kiadott, a működése, ügyintézése során keletkezett iratokon. (4) A többcélú intézménynek az 1. § (2) bekezdésének cb) pontja szerinti rövid neve a tanuló képesítését, végzettségét bizonyító okiratokban, valamint az ezek kiállításának alapjául szolgáló dokumentumokban alkalmazható. (5) A rövidített név külön jogszabályokban meghatározottak szerint, különösen a közoktatás információs rendszerében, a diákigazolványon használható. (6) Az intézmény tagintézménye kiegészítő megkülönböztető megjelölést használhat (például: Németh László Általános Iskola Kossuth téri tagintézménye, Napsugár Óvoda 1. számú tagintézménye). (7) Az általános művelődési központ, egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény és egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény okiratain az alapító okiratban meghatározottak alapján kell feltüntetni azt az intézményegységet, amelynek feladatkörében az irat keletkezett (például: Általános Művelődési Központ Óvodája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Általános Iskolája). Záró rendelkezések 5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről és névhasználatáról szóló 9/1989. (IV. 30.) MM rendelet, az egyes művelődési és oktatási jogszabályok módosításáról szóló 15/1991. (X. 3.) MKM rendelet 19. §-a és a 17/1994. (VII. 29.) MKM rendelet 2. és 3. §-a, valamint a 2005/2006. tanév rendjéről szóló 11/2005. (IV. 8.) OM rendelet 8. §-a (1) bekezdésének b), c) pontja és (3), (4) bekezdése. (2) E rendelet hatálybalépésekor már működő intézmények esetén a fenntartó – az e rendeletben meghatározottak alapján – a névhasználat tekintetében 2007. július 1-jéig felülvizsgálja, szükség esetén módosítja az intézmény alapító okiratát és megküldi a jogszabályokban meghatározott szervek részére. Dr. Magyar Bálint s. k., oktatási miniszter