📄 Jogszabály szövege
2015. CXCIV. törvény egyes hatósági eljárások illetékének és igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetéséről.
1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdése a következő 49–58. ponttal
egészül ki:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság
előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül
tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
„49. a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás évente négy alkalommal;
50. a vállalkozói igazolvánnyal és az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás;
51. az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás;
52. a családi állapot változásból eredő névváltozás miatt indult eljárás;
53. az eltulajdonított okmányok pótlására irányuló eljárás;
54. a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos eljárás;
55. az oktatási igazolvány kiállítása;
56. a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány kiállítása;
57. a népi iparművészeti igazolvánnyal kapcsolatos eljárás;
58. jelnyelvi tolmács névjegyzékbe vételével kapcsolatos eljárás.”
(2) Az Itv. 57. § (1) bekezdése a következő zs) ponttal egészül ki:
(Illetékmentes a polgári ügyekben:)
„zs) ha azt a cég tagja, vagy képviselője kéri
zsa) a cég cégkivonatának, cégbizonyítványának és cégmásolatának kiállítása,
zsb) a cég cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratainak elektronikus úton történő megküldése.”
(3) Az Itv. Mellékletének IX. cím I. pontja a következő 1a. alponttal egészül ki:
„1a. A kérelem benyújtásának időpontjában
a) három vagy több kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő esetén a kiskorú gyermek
magánútlevele kiadásának illetéke 500 forint;
b) két kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő esetén a kiskorú gyermek magánútlevele
kiadásának illetéke 1250 forint.”
(4) Az Itv. Mellékletének IX. cím III. pontja a következő 4. alponttal egészül ki:
„4. A gépjárművezetői engedély kiadása első alkalommal illetékmentes.”
(5) Az Itv. Mellékletének XV. címének IV. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„IV. Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes
a) a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával
összefüggő bontási, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban
közreműködő szakhatóságok eljárása,
b) a 160 m2-nél kisebb hasznos alapterületű, más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó, egylakásos
lakóépület bontási, építési (továbbépítési), módosított építési és használatbavételi engedélyezési,
a használatbavétel tudomásulvételi és a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételi eljárása, valamint
az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság eljárása.”
(6) Az Itv. Mellékletének XXI. cím 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóhatósági igazolások illetékmentesek.”
2. § Hatályát veszti az Itv.
a) 29. § (7) bekezdése,
b) Melléklet IX. cím II. pontja,
c) Melléklet IX. cím IV. pont 2. alpontjának d) pontjában az „a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági
igazolvány és” szövegrész,
d) Melléklet X. cím 1. és 6. pontja,
A törvényt az Országgyűlés a 2015. december 1-i ülésnapján fogadta el.
e) Melléklet XV. cím II. pont 2. alpontja,
f ) Melléklet XVII. címe.
2. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló
1996. évi XX. törvény módosítása
3. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi
XX. törvény (a továbbiakban: Szatv.) 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Díjmentesen kell kiadni az (1) bekezdésben meghatározott hatósági igazolványt akkor is, ha a korábban kiadott
igazolványban szereplő adat megváltozott, téves, illetve a megváltozott adat beírására szolgáló rovat betelt, vagy ha
annak kiadása eltulajdonítás miatt válik szükségessé.”
4. § Hatályát veszti a Szatv.10. §-ában a „lopás,” szövegrész.
3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat
igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása
5. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási
szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/C. § (1) bekezdése a következő v)–w) ponttal egészül ki:
(Tárgyánál fogva díjmentes:)
„v) tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése öröklés jogcímén;
w) haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése hagyatékátadó végzés alapján.”
4. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
6. § Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 5. § (1) bekezdés i) pontja.
5. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
módosítása
7. § Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
a) 11/B. §-ában a „ , a számviteli beszámoló közzétételéért” szövegrész,
b) 18. § (9) bekezdése,
c) 128. § (1) bekezdés j) pontjában a „valamint az elektronikus úton megküldött beszámoló közzétételi díjának
megfizetésével összefüggésben a számlakibocsátásra,” szövegrész. 6. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
8. § Hatályát veszti a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény
a) 71. § (6) bekezdése,
b) 72. § (2) bekezdés g) pontja,
c) 75. § (7) bekezdésében „hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért fizetendő igazgatási
szolgáltatási díjon felül a” szövegrész,
d) 96. § (4) bekezdése.
7. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosítása
9. § Hatályát veszti a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény
a) 8. § (2a) bekezdés c) pontja,
b) 8. § (10) bekezdése,
c) 31. § (8) bekezdése.
8. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
10. § Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés m) pontjában
az „a diákigazolvány, a pedagógusigazolvány kiállításával összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának,
befizetésének és felhasználásának kérdéseit,” és az „a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos
igazgatási szolgáltatási díj megállapításának és beszedésének, befizetésének rendjét, valamint a befolyt összeg
felhasználásának rendjét,” szövegrész.
9. Hatályba nem lépésről szóló rendelkezés 11. § Nem lép hatályba az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az állami és önkormányzati
szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXX. törvény
1. melléklete.
10. Záró rendelkezések 12. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2015. december 31-én lép hatályba.
(2) Az 1–10. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.