← Magyarország

2015. CXCIV. törvény egyes hatósági eljárások illetékének és igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetéséről.

Röviden

Ez a törvény egyes hatósági eljárások illetékének és igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetéséről szól, számos eljárást illetékmentessé téve vagy díját csökkentve.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

  1. CXCIV. törvény egyes hatósági eljárások illetékének és igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetéséről.
  2. Az illetékekről szóló
  3. évi XCIII. törvény módosítása
  4. §

(1)Az illetékekről szóló
  1. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  2. §
(2)bekezdése a következő 49–
  1. ponttal egészül ki: (Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:) „
  2. a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás évente négy alkalommal;
  3. a vállalkozói igazolvánnyal és az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás;
  4. az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás;
  5. a családi állapot változásból eredő névváltozás miatt indult eljárás;
  6. az eltulajdonított okmányok pótlására irányuló eljárás;
  7. a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos eljárás;
  8. az oktatási igazolvány kiállítása;
  9. a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány kiállítása;
  10. a népi iparművészeti igazolvánnyal kapcsolatos eljárás;
  11. jelnyelvi tolmács névjegyzékbe vételével kapcsolatos eljárás.”
(2)Az Itv. 57. §
(1)bekezdése a következő
  1. zs)ponttal egészül ki: (Illetékmentes a polgári ügyekben:) „
  2. zs)ha azt a cég tagja, vagy képviselője kéri zsa) a cég cégkivonatának, cégbizonyítványának és cégmásolatának kiállítása, zsb) a cég cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratainak elektronikus úton történő megküldése.”
(3)Az Itv. Mellékletének IX. cím I. pontja a következő 1a. alponttal egészül ki: „1a. A kérelem benyújtásának időpontjában
  1. a)három vagy több kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő esetén a kiskorú gyermek magánútlevele kiadásának illetéke 500 forint;
  2. b)két kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő esetén a kiskorú gyermek magánútlevele kiadásának illetéke 1250 forint.”
(4)Az Itv. Mellékletének IX. cím III. pontja a következő
  1. alponttal egészül ki: „
  2. A gépjárművezetői engedély kiadása első alkalommal illetékmentes.”
(5)Az Itv. Mellékletének XV. címének IV. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „IV. Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes
  1. a)a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása,
  2. b)a 160 m2-nél kisebb hasznos alapterületű, más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó, egylakásos lakóépület bontási, építési (továbbépítési), módosított építési és használatbavételi engedélyezési, a használatbavétel tudomásulvételi és a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételi eljárása, valamint az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság eljárása.”
(6)Az Itv. Mellékletének XXI. cím
  1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „
  2. Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóhatósági igazolások illetékmentesek.”
  3. § Hatályát veszti az Itv. a)
  4. §
(7)bekezdése,
  1. b)Melléklet IX. cím II. pontja,
  2. c)Melléklet IX. cím IV. pont 2. alpontjának
  3. d)pontjában az „a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány és” szövegrész,
  4. d)Melléklet X. cím 1. és 6. pontja, A törvényt az Országgyűlés a 2015. december 1-i ülésnapján fogadta el.
  5. e)Melléklet XV. cím II. pont 2. alpontja, f ) Melléklet XVII. címe. 2. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása 3. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szatv.) 9. §
(2)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(2)Díjmentesen kell kiadni az
(1)bekezdésben meghatározott hatósági igazolványt akkor is, ha a korábban kiadott igazolványban szereplő adat megváltozott, téves, illetve a megváltozott adat beírására szolgáló rovat betelt, vagy ha annak kiadása eltulajdonítás miatt válik szükségessé.”
  1. § Hatályát veszti a Szatv.
  2. §-ában a „lopás,” szövegrész.
  3. Az illetékekről szóló
  4. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló
  5. évi LXXXV. törvény módosítása
  6. § Az illetékekről szóló
  7. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló
  8. évi LXXXV. törvény 32/C. §
(1)bekezdése a következő v)–
  1. w)ponttal egészül ki: (Tárgyánál fogva díjmentes:) „
  2. v)tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése öröklés jogcímén;
  3. w)haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése hagyatékátadó végzés alapján.” 4. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása 6. § Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 5. §
(1)bekezdés
  1. i)pontja. 5. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása 7. § Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
  2. a)11/B. §-ában a „ , a számviteli beszámoló közzétételéért” szövegrész,
  3. b)18. §
(9)bekezdése, c) 128. §
(1)bekezdés
  1. j)pontjában a „valamint az elektronikus úton megküldött beszámoló közzétételi díjának megfizetésével összefüggésben a számlakibocsátásra,” szövegrész. 6. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása 8. § Hatályát veszti a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény
  2. a)71. §
(6)bekezdése, b) 72. §
(2)bekezdés
  1. g)pontja,
  2. c)75. §
(7)bekezdésében „hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjon felül a” szövegrész, d) 96. §
(4)bekezdése.
  1. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló
  2. évi CXXV. törvény módosítása
  3. § Hatályát veszti a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló
  4. évi CXXV. törvény a)
  5. §
(2a)bekezdés
  1. c)pontja,
  2. b)8. §
(10)bekezdése, c) 31. §
(8)bekezdése.
  1. A nemzeti köznevelésről szóló
  2. évi CXC. törvény módosítása
  3. § Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló
  4. évi CXC. törvény
  5. §
(4)bekezdés m) pontjában az „a diákigazolvány, a pedagógusigazolvány kiállításával összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának, befizetésének és felhasználásának kérdéseit,” és az „a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj megállapításának és beszedésének, befizetésének rendjét, valamint a befolyt összeg felhasználásának rendjét,” szövegrész.
  1. Hatályba nem lépésről szóló rendelkezés
  2. § Nem lép hatályba az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló
  3. évi L. törvény módosításáról szóló
  4. évi CXXX. törvény
  5. melléklete.
  6. Záró rendelkezések
  7. §
(1)Ez a törvény – a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – 2015. december 31-én lép hatályba.
(2)Az 1–
  1. §
  2. január 1-jén lép hatályba. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.