189/2010. (XI. 12.) AB végzése. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat…
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a jogszabály az Alkotmánybíróság döntését tartalmazza egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének és kérdésének hitelesítésével kapcsolatos kifogásról. Az Alkotmánybíróság visszautasította a kifogást, így az Országos Választási Bizottság eredeti határozata érvényben maradt.
Kire vonatkozik: Magánszemélyek, akik országos népszavazási kezdeményezést nyújtanak be; Az Országos Választási Bizottság (OVB).
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Az Országos Választási Bizottság (OVB) népszavazási kezdeményezésekkel kapcsolatos határozatait.
- Az Alkotmánybíróság hatáskörét és eljárását népszavazási ügyekben benyújtott kifogások elbírálásakor.
- A népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtő íveinek és kérdéseinek hitelesítését.
- A kifogások benyújtásának formai követelményeit az OVB határozatai ellen.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Magánszemélyek, akik országos népszavazási kezdeményezést nyújtanak be.
- Az Országos Választási Bizottság (OVB).
- Az Alkotmánybíróság.
Melyek a főbb pontok?
- Az OVB megtagadta egy népszavazási kérdés hitelesítését, amely a kutyát ehető haszonállatnak minősítené.
- Az OVB indoklása szerint a kérdés összeegyeztethetetlen a népszavazás alkotmányos szerepével, mivel az intézmény nem használható abszurd vagy komolytalan kérdések felvetésére.
- A kifogást benyújtók szerint az OVB határozata jogszabálysértő, és az OVB nem tagadhatta volna meg a hitelesítést az Nsztv. preambuluma és a Ve. 3. § d) pontja alapján.
- Az Alkotmánybíróság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül visszautasította, mert az kizárólag az OVB határozatának indokolását sérelmezte, és nem felelt meg a jogszabályban előírt követelményeknek.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
189/2010. (XI. 12.) AB végzése. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 348/2009. (VIII. 14.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást visszautasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a végzését a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás I. 1. Magánszemély 2009. július 28-án országos népszavazási kezdeményezés tárgyában aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) hitelesítés céljából.
Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt: „Kezdeményezzük a vonatkozó jogszabályok módosítását úgy, hogy a kutya a sertéshez és a kacsához hasonlóan minősüljön ehető haszonállatnak.”.
Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését a 348/2009. (VIII. 14.) OVB határozatával (a továbbiakban:
OVBh.) megtagadta.
Az OVB határozata indokolásában – az Alkotmánybíróság gyakorlatára tekintettel – megállapította, hogy az Alkotmányból a taxatív módon felsorolt tiltott tárgykörökön kívül a népszavazásnak más korlátai is levezethetők [75/2009. (VII. 10.) AB határozat, ABH 2009, 771.; 26/2007. (VI. 25.) AB határozat, ABH 2007, 332.; 25/1999. (VIII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251.]. Ilyen korlát, hogy csak olyan népszavazási kérdés tekinthető alkotmányosan megengedhetőnek, mely nem áll ellentétben a népszavazásnak az alkotmányos berendezkedésben betöltött szerepével. Az OVB erre tekintettel megállapította, hogy az országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés az Alkotmány és az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban:
Nsztv.) preambuluma alapján összeegyeztethetetlen a népszavazás alkotmányos szerepével és szabályaival. Az Nsztv. preambuluma szerint „[a] demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében, illetőleg a képviseleti döntések befolyásolásában vagy megváltoztatásában a nép közvetlenül, szavazás útján is részt vehessen”. Az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésére szolgáló intézményt ezért nem lehet felhasználni abszurd vagy komolytalan kérdések felvetésére. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. § d) pontja a népszavazási eljárásban is kizárja a népszavazás alkotmányos intézményének rendeltetésével ellentétes joggyakorlást.
A kifogással érintett határozat a Magyar Közlöny 2009. évi 114. számában, 2009. augusztus 14-én jelent meg. A kifogás a törvényes határidőn belül, 2009. augusztus 19-én érkezett az OVB-hez.
A kifogást tevők szerint az OVBh. jogszabálysértő, a kérdés hitelesítését nem lehetett volna az Nsztv. preambulumára és a Ve. 3. § d) pontjára hivatkozva megtagadni. Szerintük a választópolgárok alkotmányos joga annak eldöntése, hogy a feltenni szánt kérdést milyen tartalommal fogalmazzák meg, az OVB nem tekintheti tudatlannak a választópolgárokat.
A kifogás előterjesztői szerint az OVBh. indokolása nem megalapozott. Úgy vélik, az OVB nem jelentheti ki egy kérdésről, hogy az „komolytalan” vagy „abszurd”, továbbá az OVB alaptalanul hivatkozott az Nsztv. preambulumára, és így a kérdés hitelesítését sem tagadhatta volna meg. Az Nsztv. 10. §-a határozza meg, hogy mely esetekben lehet az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadni, azonban a kérdés abszurditása vagy komolytalan volta ezek között nem szerepel.
A kifogást tevők arra is hivatkoznak, hogy a kérdés előterjesztőjének nem kell a kérdéshez indokolást fűznie, az OVB viszont nem indokolta meg, hogy miért nem jóhiszemű és rendeltetésszerű a kérdésfeltevés, így az OVB sértette meg a Ve. 3. § d) pontját.
A kifogást tevők álláspontja szerint a kérdésben szereplő „kezdeményezzük a vonatkozó jogszabályok módosítását” kitételre tekintettel az OVB-nek alapvető feladata lett volna a megváltoztatandó jogszabályok feltárása, erre vonatkozó utalást azonban az OVBh. indokolása nem tartalmaz. Szerintük a kérdés vizsgálatának ki kellett volna terjednie arra is, hogy az érintett jogszabályok magyar jogszabályok-e, vagy az Európai Unió jogszabályai, utóbbi esetben állást kellett volna foglalni abban a kérdésben, hogy az Európai Unió intézményeinek jogalkotási hatáskörébe tartozó kérdésben van-e helye népszavazásnak, és milyen módon – figyelemmel az Alkotmány 2/A. §-ára is.
A kifogást tevők szerint az OVB azt sem vizsgálta, hogy a hitelesítés megtagadásának az Alkotmány 28/C. §
Indokolásul hivatkoztak az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 2. §
Mindezekre tekintettel a kifogást tevők kérték az OVBh. megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását.
II. A kifogás érdemi elbírálásra alkalmatlan.
A kifogás érdemi vizsgálat nélküli visszautasítása következtében az OVBh. változatlanul hatályban marad.
Az Alkotmánybíróság a végzés közzétételét az OVBh.-nak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Budapest, 2010. november 9. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke