14/
- (VI. 19.) IM rendelete a bírósági eljárásban az eljárási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítéséről. A büntetőeljárásról szóló
- évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)
- §-a
(2)bekezdésének k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
- § E rendelet hatálya a Be. alapján a bírósági eljárásban, illetőleg a nyomozási bíró eljárásában az eljárási cselekmények jegyzőkönyv helyett gyorsírással, hangfelvevő eszközzel, képet és hangot egyidejűleg felvevő berendezéssel vagy más berendezéssel történő rögzítésére terjed ki.
- §
(1)A bíróság elrendelheti az eljárási cselekménynek jegyzőkönyv készítése helyett gyorsírással történő feljegyzését, hangfelvevő eszközzel, képet és hangot egyidejűleg felvevő berendezéssel, illetőleg más berendezéssel történő rögzítését (a továbbiakban: jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítés).
(2)A bíróság elrendeli az eljárási cselekménynek jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítését az ügyész, a terhelt, a védő vagy a sértett indítványára, feltéve, hogy az indítványt legalább három nappal a tárgyalás előtt írásban terjesztették elő, és a terhelt, a védő vagy a sértett ezzel egyidejűleg a költséget is előlegezte.
(3)Ha jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítés költségei meghaladják a terhelt, a védő vagy a sértett által elnöki letétbe helyezett összeget, a bíróság a különbözet előlegezésére kötelezi az indítványozót. A felmerült költség utalványozásáról külön jogszabály rendelkezik.
(4)Ha a bíróság az eljárási cselekményre a képet és hangot egyidejűleg felvevő berendezést biztosítani nem tudja, erről rövid úton haladéktalanul tájékoztatja az indítványozót. Az indítvány fenntartása esetén az indítványozó biztosítja a képet és hangot egyidejűleg felvevő berendezést és az adathordozót. A bíróság meggyőződik az indítványozó által biztosított berendezés működőképességéről, és arról, hogy az adathordozó más adatot nem tartalmaz.
(5)A bíróság az elnöki letétbe helyezett összeg visszautalása iránt intézkedik, ha az indítványozó biztosítja a képet és hangot egyidejűleg felvevő berendezést és az adathordozót, vagy az indítványozó a kép- és hangfelvétel készítésére irányuló indítványt az eljárási cselekmény foganatosítása előtt visszavonja.
(6)A hivatalból, valamint az ügyész indítványára elrendelt jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítés költségeit a bíróság előlegezi és az állam viseli.
(7)A tanácsülés anyagát jegyzőkönyv helyett más módon rögzíteni nem lehet. 3. §
(1)A hangfelvételnek, a kép- és hangfelvételnek, illetőleg más berendezéssel készített felvételnek (a továbbiakban együtt: felvétel), valamint a gyorsírással készített feljegyzésnek tartalmaznia kell a Be. 250. §-ának
(2)bekezdésében felsorolt adatokat, és az eljárási cselekményt a Be. 250. §-a
(3)bekezdésének megfelelően kell rögzítenie.
(2)Az eljárási cselekmény megkezdésekor és befejezésekor a képet és hangot egyidejűleg felvevő berendezéssel olyan néhány másodperces felvételt kell készíteni, amelyen egyidejűleg látható az eljárási cselekmény színhelyén tartózkodó valamennyi eljárási résztvevő. A képet és hangot egyidejűleg felvevő berendezést ezt követően az eljárási cselekmény során úgy kell mozgatni és a látószögét változtatni, hogy biztosítsa a kihallgatott terhelt vagy tanú, illetőleg a tárgyaláson felszólalók közvetlen figyelemmel kísérését. A kép- és a hangfelvételen folyamatosan fel kell tüntetni az elkészítés pontos idejét.
(3)A kép- és hangfelvétel készítéséről, valamint a más berendezéssel történő rögzítésről a bíróság bírósági alkalmazott segítségével gondoskodik.
(4)Ha a kihallgatott vallomását a tanács elnöke mondja hangfelvételre, azon rögzíteni kell a kihallgatottnak azt a nyilatkozatát, hogy vallomását helyesen vették fel.
(5)A gyorsírással készített feljegyzés az eljárási cselekmény során elhangzottak szó szerinti, illetőleg a cselekmény részletes leírással történő rögzítését jelenti. 4. §
(1)A gyorsírással készített feljegyzés, illetőleg a felvétel alapján az eljárási cselekmény időpontjától számított nyolc napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy az gyorsírással készített feljegyzés, illetőleg felvétel alapján készült.
(2)A bíróság hivatalból, valamint az ügyész, a terhelt, a védő vagy a sértett indítványára elrendelheti a gyorsírással készített feljegyzésről, illetőleg a felvételről szó szerinti jegyzőkönyv készítését.
(3)Az
(1)és
(2)bekezdésben meghatározott esetekben a leírást végző bírósági alkalmazott a gyorsírással készített feljegyzés, illetőleg a felvétel alapján készített jegyzőkönyvet aláírásával ellátva igazolja, hogy a leírást a feljegyzésnek, illetőleg a felvételnek megfelelően készítette el, és feltünteti a leírás időpontját is. A gyorsírással készített feljegyzést a gyorsíró haladéktalanul írásba foglalja, ha nem bírósági alkalmazott járt el gyorsíróként a tárgyaláson.
(4)Ha a bíróság felmentő ítélete első fokon jogerőre emelkedik, a gyorsírással készített feljegyzés, illetőleg a felvétel alapján készített jegyzőkönyvre a Be. 252. §-ának
(5)bekezdése az irányadó.
- § A gyorsírással készített feljegyzés, illetőleg a felvétel alapján készített jegyzőkönyv kiegészítésére és kijavítására a Be.
- §-ának
(5)bekezdése és a Be.
- §-a az irányadó.
- § A Be.
- §-ának
(4)és
(5)bekezdésében szabályozott esetben az elnapolt tárgyalást a tárgyalás korábbi részéről készült felvétel ismertetésével is folytatni lehet. 7. §
(1)Az eljárási cselekményről készített gyorsírói feljegyzést, illetőleg felvételt az iratokhoz kell csatolni. A különösen védett tanú kihallgatásáról készült felvételt zártan kell kezelni.
(2)Az eljárási cselekményről készített gyorsírói feljegyzést három évig kell őrizni. Az eljárási cselekményről készített felvételnek a megőrzéséről vagy a törléséről az írásba történt áttételt követően a bíróság rendelkezik az iratkezelési szabályzatra figyelemmel. 8. §
(1)Az eljárási cselekményről készített felvételt a tárgyaláson kívül a büntetőeljárás résztvevői az erre rendelt helyiségben, az ügyfélfogadási időben hallgathatják, illetőleg tekinthetik meg.
(2)A felvétel lejátszásakor biztosítani kell, hogy a felvételt illetéktelen személy ne ismerhesse meg, a tartalmát ne változtathassa vagy semmisíthesse meg, illetőleg ne másolhassa le. Az államtitkot, illetőleg a szolgálati titkot tartalmazó felvétel lejátszására a Be.-nek az államtitok és a szolgálati titok megismerésére vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.
(3)A nyomozási bíró eljárásában a különösen védett tanú kihallgatásáról készített felvételt meghallgatni, illetőleg megtekinteni nem lehet. 9. §
(1)Az eljárási cselekményről készített felvételről — átjátszás útján — az iratmegismerési joggal rendelkező eljárási résztvevők indítványára, az általuk biztosított adathordozóra a bíróság másolatot készít. Az államtitkot, illetőleg a szolgálati titkot tartalmazó felvétel másolására és a másolat kezelésére a Be.-nek az államtitok és a szolgálati titok megismerésére vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.
(2)A külön jogszabály alapján tanúvédelmi programban részt vevő tanú vagy terhelt kihallgatásáról készült hangfelvételről, illetőleg kép- és hangfelvételről másolat csak annak adható, akinek részére a Be. 98/A. §-ának c) pontja alapján a védelmet ellátó szerv ezt engedélyezte.
(3)A nyomozási bíró eljárásában a különösen védett tanú kihallgatásáról készített felvételről másolat nem adható. 10. §
(1)Ez a rendelet 2003. július 1-jén lép hatályba.
(2)E rendelet hatálybalépésével a büntetőeljárási cselekményeknek hangfelvétellel való rögzítéséről szóló 14/1976. (XII. 7.) IM—BM együttes rendelet a hatályát veszti. Dr. Hankó Faragó Miklós s. k., igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár