14/2003. (VI. 19.) IM rendelete a bírósági eljárásban az eljárási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítéséről.

14/2003. (VI. 19.) IM rendelete a bírósági eljárásban az eljárási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítéséről. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-a (2) bekezdésének k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § E rendelet hatálya a Be. alapján a bírósági eljárásban, illetőleg a nyomozási bíró eljárásában az eljárási cselekmények jegyzőkönyv helyett gyorsírással, hangfelvevő eszközzel, képet és hangot egyidejűleg felvevő berendezéssel vagy más berendezéssel történő rögzítésére terjed ki. 2. § (1) A bíróság elrendelheti az eljárási cselekménynek jegyzőkönyv készítése helyett gyorsírással történő feljegyzését, hangfelvevő eszközzel, képet és hangot egyidejűleg felvevő berendezéssel, illetőleg más berendezéssel történő rögzítését (a továbbiakban: jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítés). (2) A bíróság elrendeli az eljárási cselekménynek jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítését az ügyész, a terhelt, a védő vagy a sértett indítványára, feltéve, hogy az indítványt legalább három nappal a tárgyalás előtt írásban terjesztették elő, és a terhelt, a védő vagy a sértett ezzel egyidejűleg a költséget is előlegezte. (3) Ha jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítés költségei meghaladják a terhelt, a védő vagy a sértett által elnöki letétbe helyezett összeget, a bíróság a különbözet előlegezésére kötelezi az indítványozót. A felmerült költség utalványozásáról külön jogszabály rendelkezik. (4) Ha a bíróság az eljárási cselekményre a képet és hangot egyidejűleg felvevő berendezést biztosítani nem tudja, erről rövid úton haladéktalanul tájékoztatja az indítványozót. Az indítvány fenntartása esetén az indítványozó biztosítja a képet és hangot egyidejűleg felvevő berendezést és az adathordozót. A bíróság meggyőződik az indítványozó által biztosított berendezés működőképességéről, és arról, hogy az adathordozó más adatot nem tartalmaz. (5) A bíróság az elnöki letétbe helyezett összeg visszautalása iránt intézkedik, ha az indítványozó biztosítja a képet és hangot egyidejűleg felvevő berendezést és az adathordozót, vagy az indítványozó a kép- és hangfelvétel készítésére irányuló indítványt az eljárási cselekmény foganatosítása előtt visszavonja. (6) A hivatalból, valamint az ügyész indítványára elrendelt jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítés költségeit a bíróság előlegezi és az állam viseli. (7) A tanácsülés anyagát jegyzőkönyv helyett más módon rögzíteni nem lehet. 3. § (1) A hangfelvételnek, a kép- és hangfelvételnek, illetőleg más berendezéssel készített felvételnek (a továbbiakban együtt: felvétel), valamint a gyorsírással készített feljegyzésnek tartalmaznia kell a Be. 250. §-ának (2) bekezdésében felsorolt adatokat, és az eljárási cselekményt a Be. 250. §-a (3) bekezdésének megfelelően kell rögzítenie. (2) Az eljárási cselekmény megkezdésekor és befejezésekor a képet és hangot egyidejűleg felvevő berendezéssel olyan néhány másodperces felvételt kell készíteni, amelyen egyidejűleg látható az eljárási cselekmény színhelyén tartózkodó valamennyi eljárási résztvevő. A képet és hangot egyidejűleg felvevő berendezést ezt követően az eljárási cselekmény során úgy kell mozgatni és a látószögét változtatni, hogy biztosítsa a kihallgatott terhelt vagy tanú, illetőleg a tárgyaláson felszólalók közvetlen figyelemmel kísérését. A kép- és a hangfelvételen folyamatosan fel kell tüntetni az elkészítés pontos idejét. (3) A kép- és hangfelvétel készítéséről, valamint a más berendezéssel történő rögzítésről a bíróság bírósági alkalmazott segítségével gondoskodik. (4) Ha a kihallgatott vallomását a tanács elnöke mondja hangfelvételre, azon rögzíteni kell a kihallgatottnak azt a nyilatkozatát, hogy vallomását helyesen vették fel. (5) A gyorsírással készített feljegyzés az eljárási cselekmény során elhangzottak szó szerinti, illetőleg a cselekmény részletes leírással történő rögzítését jelenti. 4. § (1) A gyorsírással készített feljegyzés, illetőleg a felvétel alapján az eljárási cselekmény időpontjától számított nyolc napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy az gyorsírással készített feljegyzés, illetőleg felvétel alapján készült. (2) A bíróság hivatalból, valamint az ügyész, a terhelt, a védő vagy a sértett indítványára elrendelheti a gyorsírással készített feljegyzésről, illetőleg a felvételről szó szerinti jegyzőkönyv készítését. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a leírást végző bírósági alkalmazott a gyorsírással készített feljegyzés, illetőleg a felvétel alapján készített jegyzőkönyvet aláírásával ellátva igazolja, hogy a leírást a feljegyzésnek, illetőleg a felvételnek megfelelően készítette el, és feltünteti a leírás időpontját is. A gyorsírással készített feljegyzést a gyorsíró haladéktalanul írásba foglalja, ha nem bírósági alkalmazott járt el gyorsíróként a tárgyaláson. (4) Ha a bíróság felmentő ítélete első fokon jogerőre emelkedik, a gyorsírással készített feljegyzés, illetőleg a felvétel alapján készített jegyzőkönyvre a Be. 252. §-ának (5) bekezdése az irányadó. 5. § A gyorsírással készített feljegyzés, illetőleg a felvétel alapján készített jegyzőkönyv kiegészítésére és kijavítására a Be. 250. §-ának (5) bekezdése és a Be. 254. §-a az irányadó. 6. § A Be. 287. §-ának (4) és (5) bekezdésében szabályozott esetben az elnapolt tárgyalást a tárgyalás korábbi részéről készült felvétel ismertetésével is folytatni lehet. 7. § (1) Az eljárási cselekményről készített gyorsírói feljegyzést, illetőleg felvételt az iratokhoz kell csatolni. A különösen védett tanú kihallgatásáról készült felvételt zártan kell kezelni. (2) Az eljárási cselekményről készített gyorsírói feljegyzést három évig kell őrizni. Az eljárási cselekményről készített felvételnek a megőrzéséről vagy a törléséről az írásba történt áttételt követően a bíróság rendelkezik az iratkezelési szabályzatra figyelemmel. 8. § (1) Az eljárási cselekményről készített felvételt a tárgyaláson kívül a büntetőeljárás résztvevői az erre rendelt helyiségben, az ügyfélfogadási időben hallgathatják, illetőleg tekinthetik meg. (2) A felvétel lejátszásakor biztosítani kell, hogy a felvételt illetéktelen személy ne ismerhesse meg, a tartalmát ne változtathassa vagy semmisíthesse meg, illetőleg ne másolhassa le. Az államtitkot, illetőleg a szolgálati titkot tartalmazó felvétel lejátszására a Be.-nek az államtitok és a szolgálati titok megismerésére vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell. (3) A nyomozási bíró eljárásában a különösen védett tanú kihallgatásáról készített felvételt meghallgatni, illetőleg megtekinteni nem lehet. 9. § (1) Az eljárási cselekményről készített felvételről — átjátszás útján — az iratmegismerési joggal rendelkező eljárási résztvevők indítványára, az általuk biztosított adathordozóra a bíróság másolatot készít. Az államtitkot, illetőleg a szolgálati titkot tartalmazó felvétel másolására és a másolat kezelésére a Be.-nek az államtitok és a szolgálati titok megismerésére vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell. (2) A külön jogszabály alapján tanúvédelmi programban részt vevő tanú vagy terhelt kihallgatásáról készült hangfelvételről, illetőleg kép- és hangfelvételről másolat csak annak adható, akinek részére a Be. 98/A. §-ának c) pontja alapján a védelmet ellátó szerv ezt engedélyezte. (3) A nyomozási bíró eljárásában a különösen védett tanú kihallgatásáról készített felvételről másolat nem adható. 10. § (1) Ez a rendelet 2003. július 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével a büntetőeljárási cselekményeknek hangfelvétellel való rögzítéséről szóló 14/1976. (XII. 7.) IM—BM együttes rendelet a hatályát veszti. Dr. Hankó Faragó Miklós s. k., igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár