← Magyarország

488/2017. (XII. 29.) Korm. rendelete a Czeglédy-ügy károsultjainak rendkívüli állami kárrendezéséről.

Röviden

Ez a rendelet a Czeglédy-ügy károsultjainak rendkívüli állami kárrendezéséről szól, pénzbeli segítséget nyújtva azoknak, akiknek a Human Operator Munkaügyi és Személyzeti Szolgáltató Zrt. által szervezett munkavégzés során kifizetetlen ellenszolgáltatásból eredő követelésük van.

Amit szabályoz

Akiket érint

Főbb pontok

Jogszabály szövege

488/

  1. (XII. 29.) Korm. rendelete a Czeglédy-ügy károsultjainak rendkívüli állami kárrendezéséről. A Kormány legkiszolgáltatottabbak közé tartozó fiatal és nyugdíjas munkavállalók védelme, a bűncselekményekből eredő károk enyhítése, a Czeglédy-ügy egyedi esetétől eltekintve példaértékűen működő iskolaszövetkezeti szektorba vetett bizalom helyreállítása, továbbá a fiatalok munkaalapú társadalomba történő integrálódásának elősegítése érdekében az Alaptörvény
  2. cikk

(3)bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
  1. § A Human Operator Munkaügyi és Személyzeti Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság, annak tulajdonosa, vezető tisztségviselője közvetlen vagy közvetett közreműködésével szervezett munkavégzés és feladatteljesítés (a továbbiakban: feladatteljesítés) során a ki nem fizetett ellenszolgáltatással megkárosítottak rendkívüli és méltányosságon alapuló, a lehető leggyorsabb megsegítése érdekében az állam pénzbeli segítséget (a továbbiakban: állami kárrendezés) nyújt az e rendeletben foglaltak szerint.
  2. §
(1)Állami kárrendezésre az jogosult, aki megfelel a
(2)
(4)bekezdésben meghatározott feltételeknek (a továbbiakban együttesen: jogosult).
(2)Állami kárrendezésre jogosult az a természetes személy, aki
  1. a)2017. május 1. és 2017. június 30. közötti időszakban az 1. § szerinti feladatteljesítésben vett részt, és
  2. b)az
  3. a)pontban meghatározott jogviszonyából fakadóan a részére ki nem fizetett ellenszolgáltatást illetően e rendelet hatálybalépése napján követelése (a továbbiakban: követelése) áll fenn, továbbá
  4. c)a
  5. b)pontban szereplő követelése érvényesítése iránt
  6. ca)nem indított polgári eljárást, vagy
  7. cb)büntetőeljárásban nem érvényesített polgári jogi igényt, vagy
  8. cc)az e rendelet hatálybalépését megelőzően indított polgári eljárást megindító kérelemtől eláll, vagy a büntetőeljárásban bejelentett polgári jogi igényét visszavonja a kérelem benyújtásáig.
(3)A
(2)bekezdésben foglalt jogosultakon túl állami kárrendezésre jogosultnak kell tekinteni azt a természetes személyt is, akinek a követelése alapjául szolgáló feladatteljesítésre irányuló jogviszonya az 1. § szerinti gazdálkodó szervezettel érvényesen nem jött létre, azonban tényleges feladatteljesítés igazolhatóan történt. 3. §
(1)Az állami kárrendezés iránti kérelem személyesen a kérelmező lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: kormányhivatal) nyújtható be 2018. február 28-ig. A határidő jogvesztő.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti határidőn belül állami kárrendezés iránti kérelem bármely integrált ügyfélszolgálaton (a továbbiakban: kormányablakban) is előterjeszthető. 4. §
(1)Az állami kárrendezés iránti kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell valamennyi, a rendelkezésére álló, a jogosultságát alátámasztó írásbeli dokumentumot, különösen a feladatteljesítésére irányuló jogviszonya fennállására, annak jellegére, időtartamára és a feladatteljesítés helyére, valamint a követelésére vonatkozó dokumentumokat.
(2)A kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kifizetés módjáról arra az esetre, amennyiben kárrendezésben részesül. 5. §
(1)Amennyiben a kérelmező a 4. §
(1)bekezdés szerinti jogosultságot alátámasztó írásbeli dokumentummal nem rendelkezik, a hiányzó dokumentumokat a kérelmező egyoldalú nyilatkozata pótolja. A nyilatkozatnak ki kell terjednie a 4. §
(1)bekezdés szerinti körülményekre.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti nyilatkozat írásban vagy szóban a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnál, vagy bármely kormányablakban megtehető. A szóban előadott nyilatkozatról jegyzőkönyvet kell felvenni. 6. §
(1)A kérelem benyújtásakor, illetve a nyilatkozat megtételekor a kérelmező figyelmét fel kell hívni arra, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben foglalt esetekben bűncselekménynek minősül az állami kárrendezés jogosulatlan igénylése, a jogosultság feltételeinek megállapítása tekintetében valótlan tartalmú nyilatkozat tétele, továbbá a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú okirat felhasználása abban az esetben is, ha ezzel a költségvetésnek nem okoz kárt.
(2)A kérelem benyújtásakor, illetve a nyilatkozat megtételekor a kérelmezőt tájékoztatni kell továbbá arról, hogy
  1. a)az állami kárrendezésre való jogosultsága megállapítása esetén a fennálló követelése és annak járulékai e rendelet alapján a magyar államra szállnak át, továbbá
  2. b)a jogosulatlanul igénybe vett állami kárrendezés összegét a magyar állam visszaköveteli.
(3)A kérelemnek, illetve a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kérelmező írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a kérelmező a kérelmét, illetve nyilatkozatát büntetőjogi felelőssége tudatában terjesztette elő, illetve tette meg. 7. §
(1)Amennyiben a sommás eljárás feltételei fennállnak, úgy a kormányhivatal sommás eljárást köteles alkalmazni.
(2)Ha az állami kárrendezés iránti jogosultság, így különösen annak összege a kérelmező által benyújtott dokumentumok alapján nem állapítható meg, a kormányhivatal a feladatteljesítéssel érintett gazdálkodó szervezetet adatszolgáltatás kérése céljából megkeresi, amely köteles a kormányhivatallal együttműködni.
(3)Amennyiben a kormányhivatal megállapítja a kérelmező jogosultságát az állami kárrendezésre, úgy döntésében
  1. a)rendelkezik az állami kárrendezés összegéről, valamint
  2. b)tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a döntés véglegessé válásával egyidejűleg a kérelmező követelése ezen összeg és járulékai erejéig e rendelet alapján a magyar államra száll át.
(4)A
(3)bekezdés szerinti, véglegessé vált döntést a kormányhivatal megküldi kifizetés céljából a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére.
(5)A kormányhivatal a
(3)bekezdés szerinti véglegessé vált döntést, valamint az eljárás alapjául szolgáló dokumentumokat tájékoztatás céljából megküldi az állami vagyonért felelős miniszter részére. 8. §
(1)A Kincstár a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül gondoskodik az állami kárrendezésnek a jogosult részére történő kifizetéséről, a jogosult 4. §
(2)bekezdés szerinti nyilatkozatának megfelelően.
(2)A Kincstár a jogosult feltüntetésével a kifizetés megtörténtét igazoló iratokat az állami vagyonért felelős miniszter részére megküldi, aki jogosult és köteles az állami kárrendezésre jogosultról a
  1. § alapján államra szállt követelések és annak járulékai érvényesítésére, és az állami kárrendezésre jogosultat az átszállást megelőzően megillető követelések érvényesítéséhez szükséges jogok gyakorlására is.
  2. § A jogosultat az
  3. § szerinti kötelezettel szemben megillető, a
  4. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti követelés a
  1. § szerinti véglegessé vált döntésben meghatározott összeg és járulékai erejéig e rendelet alapján a döntés véglegessé válásával egyidejűleg a magyar államra száll át.
  2. §
(1)Amennyiben a 8. § szerinti kifizetést követően megállapítást nyer, hogy
  1. a)a magyar állam által kifizetett állami kárrendezés összege a hatóság félrevezetésével került megállapításra, úgy az állami kárrendezésben részesült köteles a jogosulatlanul kifizetett állami kárrendezés és annak a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszatéríteni;
  2. b)a magyar állam által a jogosult részére kifizetett állami kárrendezés összege magasabb, mint amekkora összeg a követelése alapján megillette volna, úgy az ebből eredő különbözetet a jogosult köteles a magyar állam részére a Kincstár útján visszatéríteni.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti elszámoláskor a perköltség összegét figyelmen kívül kell hagyni.
  1. § Ez a rendelet
  2. január 15-én lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.