488/2017. (XII. 29.) Korm. rendelete a Czeglédy-ügy károsultjainak rendkívüli állami kárrendezéséről.

488/2017. (XII. 29.) Korm. rendelete a Czeglédy-ügy károsultjainak rendkívüli állami kárrendezéséről. A Kormány legkiszolgáltatottabbak közé tartozó fiatal és nyugdíjas munkavállalók védelme, a  bűncselekményekből eredő károk enyhítése, a Czeglédy-ügy egyedi esetétől eltekintve példaértékűen működő iskolaszövetkezeti szektorba vetett bizalom helyreállítása, továbbá a fiatalok munkaalapú társadalomba történő integrálódásának elősegítése érdekében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A Human Operator Munkaügyi és Személyzeti Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság, annak tulajdonosa, vezető tisztségviselője közvetlen vagy közvetett közreműködésével szervezett munkavégzés és feladatteljesítés (a  továbbiakban: feladatteljesítés) során a  ki nem fizetett ellenszolgáltatással megkárosítottak rendkívüli és méltányosságon alapuló, a  lehető leggyorsabb megsegítése érdekében az állam pénzbeli segítséget (a továbbiakban: állami kárrendezés) nyújt az e rendeletben foglaltak szerint. 2. § (1) Állami kárrendezésre az jogosult, aki megfelel a (2)–(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek (a továbbiakban együttesen: jogosult). (2) Állami kárrendezésre jogosult az a természetes személy, aki a) 2017. május 1. és 2017. június 30. közötti időszakban az 1. § szerinti feladatteljesítésben vett részt, és b) az a)  pontban meghatározott jogviszonyából fakadóan a  részére ki nem fizetett ellenszolgáltatást illetően e rendelet hatálybalépése napján követelése (a továbbiakban: követelése) áll fenn, továbbá c) a b) pontban szereplő követelése érvényesítése iránt ca) nem indított polgári eljárást, vagy cb) büntetőeljárásban nem érvényesített polgári jogi igényt, vagy cc) az e rendelet hatálybalépését megelőzően indított polgári eljárást megindító kérelemtől eláll, vagy a büntetőeljárásban bejelentett polgári jogi igényét visszavonja a kérelem benyújtásáig. (3) A  (2)  bekezdésben foglalt jogosultakon túl állami kárrendezésre jogosultnak kell tekinteni azt a  természetes személyt is, akinek a követelése alapjául szolgáló feladatteljesítésre irányuló jogviszonya az 1. § szerinti gazdálkodó szervezettel érvényesen nem jött létre, azonban tényleges feladatteljesítés igazolhatóan történt. 3. § (1) Az  állami kárrendezés iránti kérelem személyesen a  kérelmező lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: kormányhivatal) nyújtható be 2018. február 28-ig. A határidő jogvesztő. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti határidőn belül állami kárrendezés iránti kérelem bármely integrált ügyfélszolgálaton (a továbbiakban: kormányablakban) is előterjeszthető. 4. § (1) Az  állami kárrendezés iránti kérelemhez a  kérelmezőnek csatolnia kell valamennyi, a  rendelkezésére álló, a  jogosultságát alátámasztó írásbeli dokumentumot, különösen a  feladatteljesítésére irányuló jogviszonya fennállására, annak jellegére, időtartamára és a  feladatteljesítés helyére, valamint a  követelésére vonatkozó dokumentumokat. (2) A kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kifizetés módjáról arra az esetre, amennyiben kárrendezésben részesül. 5. § (1) Amennyiben a  kérelmező a  4.  § (1)  bekezdés szerinti jogosultságot alátámasztó írásbeli dokumentummal nem rendelkezik, a  hiányzó dokumentumokat a  kérelmező egyoldalú nyilatkozata pótolja. A  nyilatkozatnak ki kell terjednie a 4. § (1) bekezdés szerinti körülményekre. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat írásban vagy szóban a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnál, vagy bármely kormányablakban megtehető. A szóban előadott nyilatkozatról jegyzőkönyvet kell felvenni. 6. § (1) A kérelem benyújtásakor, illetve a nyilatkozat megtételekor a kérelmező figyelmét fel kell hívni arra, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben foglalt esetekben bűncselekménynek minősül az állami kárrendezés jogosulatlan igénylése, a  jogosultság feltételeinek megállapítása tekintetében valótlan tartalmú nyilatkozat tétele, továbbá a  hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú okirat felhasználása abban az  esetben is, ha ezzel a költségvetésnek nem okoz kárt. (2) A kérelem benyújtásakor, illetve a nyilatkozat megtételekor a kérelmezőt tájékoztatni kell továbbá arról, hogy a) az állami kárrendezésre való jogosultsága megállapítása esetén a  fennálló követelése és annak járulékai e rendelet alapján a magyar államra szállnak át, továbbá b) a jogosulatlanul igénybe vett állami kárrendezés összegét a magyar állam visszaköveteli. (3) A  kérelemnek, illetve a  nyilatkozatnak tartalmaznia kell a  kérelmező írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a  kérelmező a kérelmét, illetve nyilatkozatát büntetőjogi felelőssége tudatában terjesztette elő, illetve tette meg. 7. § (1) Amennyiben a sommás eljárás feltételei fennállnak, úgy a kormányhivatal sommás eljárást köteles alkalmazni. (2) Ha az  állami kárrendezés iránti jogosultság, így különösen annak összege a  kérelmező által benyújtott dokumentumok alapján nem állapítható meg, a  kormányhivatal a  feladatteljesítéssel érintett gazdálkodó szervezetet adatszolgáltatás kérése céljából megkeresi, amely köteles a kormányhivatallal együttműködni. (3) Amennyiben a kormányhivatal megállapítja a kérelmező jogosultságát az állami kárrendezésre, úgy döntésében a) rendelkezik az állami kárrendezés összegéről, valamint b) tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a döntés véglegessé válásával egyidejűleg a kérelmező követelése ezen összeg és járulékai erejéig e rendelet alapján a magyar államra száll át. (4) A (3) bekezdés szerinti, véglegessé vált döntést a kormányhivatal megküldi kifizetés céljából a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére. (5) A  kormányhivatal a  (3)  bekezdés szerinti véglegessé vált döntést, valamint az  eljárás alapjául szolgáló dokumentumokat tájékoztatás céljából megküldi az állami vagyonért felelős miniszter részére. 8. § (1) A Kincstár a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül gondoskodik az állami kárrendezésnek a jogosult részére történő kifizetéséről, a jogosult 4. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozatának megfelelően. (2) A Kincstár a  jogosult feltüntetésével a kifizetés megtörténtét igazoló iratokat az állami vagyonért felelős miniszter részére megküldi, aki jogosult és köteles az állami kárrendezésre jogosultról a 9. § alapján államra szállt követelések és annak járulékai érvényesítésére, és az  állami kárrendezésre jogosultat az  átszállást megelőzően megillető követelések érvényesítéséhez szükséges jogok gyakorlására is. 9. § A jogosultat az  1.  § szerinti kötelezettel szemben megillető, a  2.  § (2)  bekezdés b)  pontja szerinti követelés a  7.  § szerinti véglegessé vált döntésben meghatározott összeg és járulékai erejéig e rendelet alapján a döntés véglegessé válásával egyidejűleg a magyar államra száll át. 10. § (1) Amennyiben a 8. § szerinti kifizetést követően megállapítást nyer, hogy a) a magyar állam által kifizetett állami kárrendezés összege a  hatóság félrevezetésével került megállapításra, úgy az  állami kárrendezésben részesült köteles a  jogosulatlanul kifizetett állami kárrendezés és annak a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszatéríteni; b) a magyar állam által a  jogosult részére kifizetett állami kárrendezés összege magasabb, mint amekkora összeg a követelése alapján megillette volna, úgy az ebből eredő különbözetet a jogosult köteles a magyar állam részére a Kincstár útján visszatéríteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti elszámoláskor a perköltség összegét figyelmen kívül kell hagyni. 11. § Ez a rendelet 2018. január 15-én lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök