← Magyarország

2/2016. (VIII. 31.) BVOP utasítása a 2016. október 2-ára kitűzött országos népszavazással kapcsolatban a büntetés-végrehajtási szervezetre háruló fela

Röviden

Ez az utasítás a büntetés-végrehajtási szervezetre háruló feladatokat szabályozza a 2016. október 2-ára kitűzött országos népszavazással kapcsolatban. Célja, hogy biztosítsa a fogvatartottak és a személyi állomány választójogának gyakorlását.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
2/2016. (VIII. 31.) BVOP utasítása a 2016. október 2-ára kitűzött országos népszavazással kapcsolatban a büntetés-végrehajtási szervezetre háruló feladatokról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján a 2016. október 2-ára kitűzött országos népszavazással kapcsolatban a büntetés-végrehajtási szervezetre háruló feladatokról a következő utasítást adom ki: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Ezen utasítás hatálya a büntetés-végrehajtási intézetekre és büntetés-végrehajtási intézményekre (a továbbiakban együtt: bv. intézet), továbbá a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára (a továbbiakban: BVOP) terjed ki. 2. Ezen utasítás tárgyi hatálya a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény alapján 2016. október 2-ára kitűzött országos népszavazásra (a továbbiakban: népszavazás) terjed ki. 3. Ezen utasítás személyi hatálya a bv. intézetek személyi állományára és a választásra jogosult fogvatartottakra terjed ki. 4. A választásra jogosult fogvatartottak meghatározása az Alaptörvény, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.), a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. törvény) szerint történik. Ez alapján választásra az a fogvatartott jogosult, aki: a) nagykorú magyar állampolgár (magyarországi lakcímmel rendelkező, illetve azzal nem rendelkező), és b) nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt [Btk. 61. § (2) a), Bv. törvény 121. § (2)], és c) a bíróság a választójogból nem zárta ki (Ve. 13/A. §), és d) szerepel a központi névjegyzékben. II. Fejezet A fogvatartottak választójogának biztosításával összefüggő feladatok 5. A választásra jogosult fogvatartottak választójógának biztosítása érdekében a bv. intézet parancsnoka/főigazgató főorvosa (a továbbiakban: parancsnok) köteles megtenni a szükséges intézkedéseket a választási szervekkel való írásbeli és szóbeli (telefonos) kapcsolatfelvételhez. 6. A választásra jogosult fogvatartottakat a parancsnok vagy az általa kijelölt személy tájékoztatja arról, hogy a népszavazás napján a bv. intézetben szavazhatnak. A választásra jogosult reintegrációs őrizet hatálya alatt állókat a  büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő tájékoztatja arról, hogy a népszavazás napján választójogukat gyakorolhatják. A tájékoztatás megtörténtét írásba kell foglalni oly módon, hogy az utóbb valamennyi választásra jogosult fogvatartott vonatkozásában igazolható legyen. 7. A választásra jogosult fogvatartottak tájékoztatásához, valamint a választással kapcsolatos kérelmek benyújtására: a) a központi névjegyzék, valamint egyéb választási nyilvántartások vezetéséről szóló 17/2013. (VII. 17.) KIM rendelet 2–4. melléklete, b) a választási iroda honlapján található anyagok használhatók fel. 8. A kérelmeket a parancsnok által kijelölt személy gyűjti össze, és folyamatosan továbbítja az illetékes választási irodához. A reintegrációs őrizet hatálya alatt állók a kérelmeiket saját maguk nyújtják be az illetékes választási irodához. 9. A választási kérelmekre vonatkozó határidőket a 2016. október 2. napjára kitűzött országos népszavazás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 16/2016. (VII. 5.) IM rendelet tartalmazza. 10. A választásra jogosult fogvatartott elsősorban a fogvatartás helyén gyakorolhatja választójogát, félbeszakítás engedélyezésére csak szükség esetén kerülhet sor. A félbeszakítás engedélyezése előtt egyeztetni kell a BVOP Fogvatartási Ügyek Szolgálata vezetőjével. A félbeszakításról rendelkező döntést olyan időpontban kell meghozni, amelyet követően a fogvatartottnak lehetősége van a választójog gyakorlására. 11. Amennyiben a választásra jogosult fogvatartott félbeszakítás iránti kérelmet terjeszt elő, és nem mellékeli a választók névjegyzékébe való felvételről szóló értesítést, a parancsnok által kijelölt személy tájékoztatja az érintett fogvatartottat arról, hogy a helyi választási irodától másolatot kérhet a nyilvántartott adatairól. 12. Amennyiben a népszavazást megelőző munkanapig a közügyektől eltiltó vagy választójogból kizáró jogerős ítélet érkezik a bv. intézetbe, haladéktalanul a 14. pontban meghatározottak szerint kell eljárni. Ha a helyi választási szerv tájékoztatása szerint a fogvatartott nem vehet részt a szavazáson, úgy erről történő egyidejű tájékoztatása mellett – a korábbi engedélyezés ellenében – nem bocsátható félbeszakításra. 13. Az a választásra jogosult fogvatartott, akinek átjelentkezés iránti kérelmét engedélyezték, más bv. intézetbe csak rendkívül indokolt esetben szállítható át (pl. tárgyalás, előállítás, gyógykezelés), lehetőség szerint a választás napjára ilyen esetben is vissza kell szállítani. 14. A választás hetében (2016. szeptember 26. és 2016. szeptember 30. között) a nyilvántartási szakterületnek kiemelt figyelemmel kell kísérnie, hogy a választásra jogosult fogvatartottak esetében érkezett-e közügyektől vagy választójog gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet. Amennyiben ilyen tartalmú ítélet érkezik, arról írásban, a  kapcsolódó iratok másolatának megküldésével, haladéktalanul tájékoztatja a helyi választási szervet, és visszajelzést kér a választáson való részvétel lehetőségével kapcsolatosan. Amennyiben a  helyi választási szervek viszonttájékoztatása szerint a fogvatartott nem vehet részt a választáson, úgy arról az érintettet legkésőbb 2016. szeptember 30-ig értesíteni kell. 15. A választásra jogosult fogvatartott szavazásához elő kell készíteni egy őrzésbiztonsági szempontból megfelelő helyiséget, ahol lehetőséget kell adni a titkos szavazásra. 16. A népszavazás napján a  fogvatartás helye szerinti választási irodával egyeztetett időpontban kell lebonyolítani a mozgóurnás szavazást. A mozgóurna igénylésére vonatkozó szabályokat a Ve. 91–92. §, 103–105. §, 110–111. §-ai tartalmazzák. 17. A szavazásra kijelölt helyiségben a választásra jogosult fogvatartotton kívül kizárólag a szavazatszámláló bizottság tagjai és a  fogvatartottat előállító személyek tartózkodhatnak, azonban – amennyiben ilyen irányú megkeresés érkezik – a nemzetközi megfigyelők és a sajtó jelenlétét is biztosítani kell. 18. Az előállító személy minden voksolás után köteles átvizsgálni a szavazófülkét. III. Fejezet A személyi állomány választójogának biztosításával összefüggő feladatok 19. A népszavazás napjára a parancsnok a szolgálatot úgy köteles szervezni, hogy a szolgálatban lévő személyi állomány választójogát lakóhelyén vagy tartózkodási helyén gyakorolhassa. IV. Fejezet Egyéb rendelkezések 20. A bv. intézetben biztosítani kell a választás önkéntességét, tisztaságát, titkosságát. Lehetővé kell tenni a fogyatékkal élők szavazásának zökkenőmentes lebonyolítását. 21. A népszavazás napján a BVOP-n ügyeleti bizottság működik. 22. A népszavazás befejezését követően a parancsnok haladéktalanul jelentést tesz a BVOP ügyeleti bizottságának. 23. A választás titkosságának biztosítása érdekében – a Ve. 205.  § (2)  bekezdésére figyelemmel – a  választást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon a  fogvatartottak népszavazásával kapcsolatosan keletkezett és a  bv. intézeteknél lévő iratokat meg kell semmisíteni. V. Fejezet Záró rendelkezések 24. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 25. A parancsnok a hatálybalépést követő 8 napon belül köteles belső szabályozóban rögzíteni a bv. intézet ezen utasításban nem szabályozott feladatait. 26. Ez az utasítás 2017. január 2-án hatályát veszti. Csóti András bv. altábornagy s. k., országos parancsnok

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.