6/2013. (VI. 18.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal számviteli politikájáról.

6/2013. (VI. 18.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal számviteli politikájáról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. § (3)–(5)  bekezdésében, továbbá az  államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8.  § (3) és (4)  bekezdésében, valamint 37.  § (5)  bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítése céljából a Gazdasági Versenyhivatal számviteli politikájával kapcsolatos előírásokat az alábbiak szerint állapítom meg. Általános rendelkezések 1. § (1) Magyarország költségvetésének XXX. fejezete a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: Hivatal). (2) A Hivatal kincstári körbe tartozó, gazdálkodási jogköre alapján önállóan működő és gazdálkodó autonóm államigazgatási szerv. (3) A tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, a készpénzkezeléssel, a  könyvvezetéssel és a  beszámolási kötelezettséggel, valamint az  adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat a Költségvetési Iroda végzi. (4) A számviteli elszámolás során a  kiadások és bevételek elszámolása a  841113 Államhatalmi és autonóm szervek tevékenysége szakfeladaton történik. (5) A számviteli nyilvántartások vezetése a  Saldo Rt. által kidolgozott integrált pénzügyi nyilvántartási rendszerrel történik. A számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából lényeges, nem lényeges információ, jelentős, nem jelentős összeg 2. § (1) Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.  24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 8.  § (5)  bekezdése alkalmazásában a  számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából a) lényeges szempont aa) minden olyan információ, amely hatással van a  Hivatal feladatainak ellátására, vagyoni, pénzügyi helyzetére, így különösen a  Hivatal feladataiban bekövetkezett változások, a  szervezeti és/vagy szerkezeti változások, továbbá rendkívüli események, ab) a kisértékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek éven belül elhasználódónak vagy éven túl elhasználódónak minősítésénél a tulajdon védelmének biztosítása, ac) a terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál az, hogy az  immateriális javak és a  tárgyi eszközök rendeltetésszerű használatra alkalmasak-e, ad) hosszúlejáratú kölcsön és más követelések esetében az értékvesztésének elszámolásánál a megtérülés bizonytalanná válása, ae) a bekerülési érték megállapításánál a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 47. § (1)–(8) bekezdésében és az Áhsz. 28–29/B. §-a szerint meghatározottak érvényesítése; b) nem lényeges az  információ, amely nem befolyásolja a  Hivatal alaptevékenysége ellátását, gazdálkodási tevékenységét; c) jelentős összegű ca) a hiba, ha az eléri vagy meghaladja az Áhsz. 5. § 8. pontjában meghatározott minden esetben jelentős összegű hibaértéket, cb) az eltérés, amely eléri vagy meghaladja az Áhsz. 5. § 7. pont a), c), d), illetve – bekerülési értéknél – e) alpontjában meghatározott értékhatárt, cc) az eszköz egyedi beszerzési értéke, ha az meghaladja a 100 000 Ft-ot; d) jelentős arány da) terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál az, ami eléri vagy meghaladja az  Áhsz. 5.  § 7.  pont a) alpontjában, db) értékvesztés elszámolásánál az, ami eléri vagy meghaladja az Áhsz. 5. § 7. pont b), c), és d) alpontjában, dc) adósokkal szembeni követelés értékvesztésének elszámolásánál az, ami eléri vagy meghaladja az Áhsz. 5. § 7. pont c) alpontjában meghatározott minden esetben jelentős különbözet összegét. (2) Nem tekinthető lényegesnek, illetve jelentősnek az, ami az (1) bekezdés feltételeinek nem felel meg, illetve a megadott határok alatt van. (3) Az Áhsz. 8. § (5) bekezdés b) és c) pontja nem alkalmazandó, mivel a Hivatal vállalkozási tevékenységet nem folytat. (4) Az Áhsz. 8. § (5) bekezdés d) pontja alkalmazásában az általános kiadások közvetlenül a szakfeladaton jelennek meg. (5) Az Áhsz. 8. § (5) bekezdés e) pontja nem alkalmazandó, mivel a Hivatal raktárral nem rendelkezik. (6) Az Áhsz. 8.  § (5)  bekezdés g)  pontja nem alkalmazandó, mivel a  Hivatal nem alkalmazza a  piaci értéken történő értékelést. Az eszközgazdálkodásra vonatkozó alapelvek 3. § (1) Befektetett eszközként kell kimutatni azt az eszközt, amely a Hivatal tevékenységét egy éven túl szolgálja. (2) Az immateriális javak és tárgyi eszközök üzembe helyezésének dokumentálásához a  Saldo Rt. által kidolgozott integrált pénzügyi nyilvántartási rendszerrel készített Üzembe helyezési okmányt kell használni. (3) Az immateriális javak és a tárgyi eszközök után negyedévente az Áhsz. 30. § (2) bekezdése szerint kell értékcsökkenést elszámolni. (4) Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a  feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült, rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan szellemi termék és tárgyi eszköz esetében. (5) A Hivatal vagyonkezelésében lévő immateriális javak és tárgyi eszközök tekintetében értékhelyesbítés nem kerül elszámolásra. (6) A vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, valamint a  tárgyi eszközök esetében, ha az  általános forgalmi adót is tartalmazó egyedi beszerzési ár nem haladja meg a 100 000 Ft-ot, a kiadást dologi kiadásként egy összegben kell elszámolni, az  év végéig használatba nem vett kis értékű eszközt a  mérlegben be kell mutatni. Kivételt képeznek a monitorok, melyeket értékhatártól függetlenül nagy értékű tárgyi eszközként kell kimutatni. (7) A devizaszámlára kerülő devizát a  Magyar Államkincstár által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyam átlagán kell forintra átszámítani. (8) A devizában teljesített kiadások elszámolásánál a FIFO módszert kell alkalmazni: a legrégebben jóváírt devizát kell felhasználni a jóváíráskor alkalmazott árfolyamon. Beszámolási kötelezettség 4. § (1) A könyvviteli mérleg készítésének időpontja a tárgyévet követő év január 31. napja. (2) Az időközi mérlegjelentés, a  féléves, éves intézményi és fejezeti elemi költségvetési beszámoló elkészítéséért a Költségvetési Iroda vezetője a felelős. (3) A Gazdasági Versenyhivatal fejezeti sajátosságára tekintettel nem végez a beszámolókkal kapcsolatban külön fejezeti irányítószervi felülvizsgálatot. A beszámoló összeállítása után át kell tekinteni a) a költségvetési előirányzattal együtt jóváhagyott – alaptevékenységbe tartozó – szakmai feladatok teljesítését, értékelését, b) a költségvetési előirányzat megállapításának módjától függően a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangját, valamint c) az eredeti és a módosított terv- és tényadatok eltérését. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok 5. § A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatokat a mellékletek tartalmazzák az alábbiak szerint: a) az eszközök és a források leltározására és leltárkészítésére vonatkozó szabályzatot az 1. melléklet, b) az eszközök és források értékelésének szabályozását a 2. melléklet, c) az önköltségszámítás rendjét a 3. melléklet, d) a pénz- és értékkezelési szabályzatot a 4. melléklet, e) a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének rendjét az 5. melléklet. Záró rendelkezések 6. § Ez az utasítás 2013. június 10-én lép hatályba, és 2014. január 1-jén hatályát veszti. 7. § Hatályát veszti a) a Hivatal számviteli politikájának kialakításáról szóló 3/Eln./2007. évi belső utasítás, valamint b) a Hivatal számviteli politikájának kialakításáról szóló 3/Eln./2007. évi belső utasítás módosításáról szóló 17/Eln./2010. évi belső utasítás. Dr. Juhász Miklós s. k., elnök