← Magyarország

6/2013. (VI. 18.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal számviteli politikájáról.

Röviden

Ez az utasítás a Gazdasági Versenyhivatal (Hivatal) számviteli politikáját szabályozza, meghatározva a pénzügyi elszámolás és értékelés alapelveit, valamint a kapcsolódó feladatokat.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

Jogszabály szövege

6/

  1. (VI. 18.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal számviteli politikájáról. A jogalkotásról szóló
  2. évi CXXX. törvény
  3. §

(4)bekezdés c) pontja alapján, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. §
(3)–
(5)bekezdésében, továbbá az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. §
(3)és
(4)bekezdésében, valamint 37. §
(5)bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítése céljából a Gazdasági Versenyhivatal számviteli politikájával kapcsolatos előírásokat az alábbiak szerint állapítom meg. Általános rendelkezések 1. §
(1)Magyarország költségvetésének XXX. fejezete a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: Hivatal).
(2)A Hivatal kincstári körbe tartozó, gazdálkodási jogköre alapján önállóan működő és gazdálkodó autonóm államigazgatási szerv.
(3)A tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel, valamint az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat a Költségvetési Iroda végzi.
(4)A számviteli elszámolás során a kiadások és bevételek elszámolása a 841113 Államhatalmi és autonóm szervek tevékenysége szakfeladaton történik.
(5)A számviteli nyilvántartások vezetése a Saldo Rt. által kidolgozott integrált pénzügyi nyilvántartási rendszerrel történik. A számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából lényeges, nem lényeges információ, jelentős, nem jelentős összeg 2. §
(1)Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 8. §
(5)bekezdése alkalmazásában a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából
  1. a)lényeges szempont
  2. aa)minden olyan információ, amely hatással van a Hivatal feladatainak ellátására, vagyoni, pénzügyi helyzetére, így különösen a Hivatal feladataiban bekövetkezett változások, a szervezeti és/vagy szerkezeti változások, továbbá rendkívüli események,
  3. ab)a kisértékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek éven belül elhasználódónak vagy éven túl elhasználódónak minősítésénél a tulajdon védelmének biztosítása,
  4. ac)a terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál az, hogy az immateriális javak és a tárgyi eszközök rendeltetésszerű használatra alkalmasak-e,
  5. ad)hosszúlejáratú kölcsön és más követelések esetében az értékvesztésének elszámolásánál a megtérülés bizonytalanná válása,
  6. ae)a bekerülési érték megállapításánál a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 47. §
(1)–
(8)bekezdésében és az Áhsz. 28–29/B. §-a szerint meghatározottak érvényesítése;
  1. b)nem lényeges az információ, amely nem befolyásolja a Hivatal alaptevékenysége ellátását, gazdálkodási tevékenységét;
  2. c)jelentős összegű
  3. ca)a hiba, ha az eléri vagy meghaladja az Áhsz. 5. § 8. pontjában meghatározott minden esetben jelentős összegű hibaértéket,
  4. cb)az eltérés, amely eléri vagy meghaladja az Áhsz. 5. § 7. pont a), c), d), illetve – bekerülési értéknél –
  5. e)alpontjában meghatározott értékhatárt,
  6. cc)az eszköz egyedi beszerzési értéke, ha az meghaladja a 100 000 Ft-ot;
  7. d)jelentős arány
  8. da)terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál az, ami eléri vagy meghaladja az Áhsz. 5. § 7. pont
  9. a)alpontjában,
  10. db)értékvesztés elszámolásánál az, ami eléri vagy meghaladja az Áhsz. 5. § 7. pont b), c), és
  11. d)alpontjában,
  12. dc)adósokkal szembeni követelés értékvesztésének elszámolásánál az, ami eléri vagy meghaladja az Áhsz. 5. § 7. pont
  13. c)alpontjában meghatározott minden esetben jelentős különbözet összegét.
(2)Nem tekinthető lényegesnek, illetve jelentősnek az, ami az
(1)bekezdés feltételeinek nem felel meg, illetve a megadott határok alatt van.
(3)Az Áhsz. 8. §
(5)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontja nem alkalmazandó, mivel a Hivatal vállalkozási tevékenységet nem folytat.
(4)Az Áhsz. 8. §
(5)bekezdés d) pontja alkalmazásában az általános kiadások közvetlenül a szakfeladaton jelennek meg.
(5)Az Áhsz. 8. §
(5)bekezdés e) pontja nem alkalmazandó, mivel a Hivatal raktárral nem rendelkezik.
(6)Az Áhsz. 8. §
(5)bekezdés g) pontja nem alkalmazandó, mivel a Hivatal nem alkalmazza a piaci értéken történő értékelést. Az eszközgazdálkodásra vonatkozó alapelvek 3. §
(1)Befektetett eszközként kell kimutatni azt az eszközt, amely a Hivatal tevékenységét egy éven túl szolgálja.
(2)Az immateriális javak és tárgyi eszközök üzembe helyezésének dokumentálásához a Saldo Rt. által kidolgozott integrált pénzügyi nyilvántartási rendszerrel készített Üzembe helyezési okmányt kell használni.
(3)Az immateriális javak és a tárgyi eszközök után negyedévente az Áhsz. 30. §
(2)bekezdése szerint kell értékcsökkenést elszámolni.
(4)Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült, rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan szellemi termék és tárgyi eszköz esetében.
(5)A Hivatal vagyonkezelésében lévő immateriális javak és tárgyi eszközök tekintetében értékhelyesbítés nem kerül elszámolásra.
(6)A vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, valamint a tárgyi eszközök esetében, ha az általános forgalmi adót is tartalmazó egyedi beszerzési ár nem haladja meg a 100 000 Ft-ot, a kiadást dologi kiadásként egy összegben kell elszámolni, az év végéig használatba nem vett kis értékű eszközt a mérlegben be kell mutatni. Kivételt képeznek a monitorok, melyeket értékhatártól függetlenül nagy értékű tárgyi eszközként kell kimutatni.
(7)A devizaszámlára kerülő devizát a Magyar Államkincstár által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyam átlagán kell forintra átszámítani.
(8)A devizában teljesített kiadások elszámolásánál a FIFO módszert kell alkalmazni: a legrégebben jóváírt devizát kell felhasználni a jóváíráskor alkalmazott árfolyamon. Beszámolási kötelezettség 4. §
(1)A könyvviteli mérleg készítésének időpontja a tárgyévet követő év január 31. napja.
(2)Az időközi mérlegjelentés, a féléves, éves intézményi és fejezeti elemi költségvetési beszámoló elkészítéséért a Költségvetési Iroda vezetője a felelős.
(3)A Gazdasági Versenyhivatal fejezeti sajátosságára tekintettel nem végez a beszámolókkal kapcsolatban külön fejezeti irányítószervi felülvizsgálatot. A beszámoló összeállítása után át kell tekinteni
  1. a)a költségvetési előirányzattal együtt jóváhagyott – alaptevékenységbe tartozó – szakmai feladatok teljesítését, értékelését,
  2. b)a költségvetési előirányzat megállapításának módjától függően a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangját, valamint
  3. c)az eredeti és a módosított terv- és tényadatok eltérését. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok 5. § A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatokat a mellékletek tartalmazzák az alábbiak szerint:
  4. a)az eszközök és a források leltározására és leltárkészítésére vonatkozó szabályzatot az 1. melléklet,
  5. b)az eszközök és források értékelésének szabályozását a 2. melléklet,
  6. c)az önköltségszámítás rendjét a 3. melléklet,
  7. d)a pénz- és értékkezelési szabályzatot a 4. melléklet,
  8. e)a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének rendjét az 5. melléklet. Záró rendelkezések 6. § Ez az utasítás 2013. június 10-én lép hatályba, és 2014. január 1-jén hatályát veszti. 7. § Hatályát veszti
  9. a)a Hivatal számviteli politikájának kialakításáról szóló 3/Eln./2007. évi belső utasítás, valamint
  10. b)a Hivatal számviteli politikájának kialakításáról szóló 3/Eln./2007. évi belső utasítás módosításáról szóló 17/Eln./2010. évi belső utasítás. Dr. Juhász Miklós s. k., elnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.