459/2016. (XII. 23.) Korm. rendelete a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokró

459/2016. (XII. 23.) Korm. rendelete a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról. A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: A rendelet személyi és tárgyi hatálya 1. § (1) A  közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a  továbbiakban: Kbt.) 195.  §-ának (1)  bekezdésében meghatározott ajánlatkérő a nettó egymillió forintot elérő vagy meghaladó, de a Kbt. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti értékhatárokat el nem érő értékű, a  Kbt. 8.  § (2)–(6)  bekezdésében meghatározott tárgyra irányuló beszerzésének megvalósításakor – a Kbt. 4. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségének teljesítése során – az e rendeletben foglaltak szerint jár el. (2) E  rendelet nem alkalmazandó, ha az  (1)  bekezdés szerinti szerződés megkötésére a  Kbt. 31–32.  §-a szerinti központosított közbeszerzés keretében, vagy a Kbt. 105. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti keretmegállapodás alapján kerül sor. (3) E rendelet nem alkalmazandó a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény hatálya alá tartozó szervezetek beszerzéseire. A beszerzések előkészítése 2. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor diszkriminációmentesen, az egyenlő bánásmód elvének megfelelően jár el. Az  ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplőket lehetőség szerint az  ajánlatkérő székhelye (telephelye), vagy a  szerződés tárgyát képező szolgáltatás, árubeszerzés, vagy építési beruházás teljesítésének helye szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozások közül választja ki. (2) Az ajánlatkérő az e  rendelet szerinti egyes beszerzések esetében ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyét lehetőség szerint változtatja. (3) Az ajánlatkérő az e rendelet szerinti egyes beszerzések megvalósításakor különös körültekintéssel veszi figyelembe a Kbt. 19. § (2)–(3) bekezdése szerinti részekre bontás tilalmát. Kivételek 3. § (1) Az ajánlatkérő a Kbt. 4. § (3) bekezdésében foglalt előírás ellenére nem köteles három ajánlatot bekérni, ha a) a  beszerzés tárgya a  Kbt.-ben meghatározott kivételek körébe tartozik [Kbt. 9–14.  §, 111.  §], azzal, hogy a Kbt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetében az Országgyűlés illetékes bizottsága által történő mentesítés nem szükséges; b) a  beszerzés tárgya a  Kbt.-ben – vagy a  Kbt. 6–7.  §-a szerinti ajánlatkérők esetében a  közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló Korm. rendeletben – meghatározott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban lenne beszerezhető; c) a beszerzés kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e  kedvező feltételek igénybevétele az  ajánlatok bekérésére vonatkozó e rendelet szerinti szabályok alkalmazása esetén meghiúsulna; d) a  beszerzés tárgya igazságügyi szakértői megbízás, vagy közbeszerzési eljárásokhoz, pályázatokhoz kapcsolódó szakmai bírálóbizottsági tag megbízása; e) a szerződés tárgya közüzemi szolgáltatások (különösen víz, gáz, villamos energia, hőenergia), vagy internet szolgáltatás megrendelése; f ) az ajánlatkérő piackutatás eredményeképpen igazolható módon meggyőződött arról, hogy az adott piacon háromnál kevesebb gazdasági szereplő lelhető fel, így potenciális versenyhelyzet nincs az  adott beszerzési tárgy tekintetében; g) a szerződés tárgya egyedi gyártású áru beszerzése, feltéve, hogy az áru egyediségét a gyártó igazolja; h) a fizetési kötelezettség előzetesen meghirdetett tanfolyamra, képzésre, konferenciára történő jelentkezéssel kapcsolatos; i) a szerződést külföldön kell megkötni vagy teljesíteni; j) a szerződés tárgya repülőjegy vásárlása, illetve utasbiztosítási szolgáltatás megrendelése; k) a beszerzés közfoglalkoztatási program keretében történik; l) a szerződés tárgya személyhez kötött, bizalmi jellegű szolgáltatás teljesítése; m) a  szerződés tárgya állami vezetők hivatali tevékenységéhez kapcsolódó, bizalmi jellegű szolgáltatások beszerzése (különösen beszédíró, fotós, személyi kommunikációs tanácsadó, személyi tolmácsolás); n) a  szerződés tárgya állami vezetők képzésére, oktatására vonatkozó, vezetői és személyiségfejlesztési tanácsadási szolgáltatás; o) a szerződés tárgya veszélyes hulladék megsemmisítése, p) a szerződés tárgya emberi erőforrás kezelési tanácsadás, q) a  szerződés tárgya olyan e  rendelet hatálya alá tartozó korábbi szerződéshez kapcsolódó kiegészítő árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés vagy építési beruházás, amelynek értéke nem haladja meg az eredeti szerződés értékének ötven százalékát, és az alapszerződésben szerződő partnertől történő beszerzés szakmai vagy gazdaságossági szempontból indokolt, feltéve, hogy beszerzés teljes becsült értéke nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat. (2) Az  ajánlatkérő eltekinthet attól, hogy a  szerződést a  három ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő valamelyikével kösse meg, ha a  benyújtott árajánlatok magasabbak az  interneten elérhető és összehasonlítható módon kiválasztható alacsonyabb vételárú, az  ajánlatkérés tárgyával megegyező árunál, vagy szolgáltatásnál. Ebben az  esetben az  ajánlatkérő az  interneten történt összehasonlító vizsgálat eredményét dokumentálja, a  szerződést pedig az interneten történt összehasonlító vizsgálat eredményeként alacsonyabb árat ajánló gazdasági szereplővel köti meg. Adatszolgáltatási kötelezettség 4. § (1) Az  ajánlatkérő minden évben június 30-i állapotra, valamint december 31-i állapotra 10 munkanapon belül adatszolgáltatást teljesít az  e  rendelet hatálya alá tartozó beszerzéseiről a  közbeszerzésekért felelős miniszternek. Az adatszolgáltatás körében az ajánlatkérő tájékoztatja a közbeszerzésekért felelős minisztert az e rendelet szerinti beszerzések a) tárgyáról, b) nettó értékéről, c) szerződéskötési időpontjáról, valamint d) az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők nevéről és címéről, és e) az ajánlatkérővel szerződést kötő fél megnevezéséről. (2) Az  e  rendeletben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a  közbeszerzésekért felelős miniszter kezdeményezheti az  adatszolgáltatásért felelős személy fegyelmi és kártérítési felelősségre vonását a fegyelmi jogkör gyakorlójánál. A beszerzések ellenőrzése 5. § (1) A  közbeszerzésekért felelős miniszter a  Kbt. 195.  § (1)  bekezdése szerinti ajánlatkérők körében a  Kbt. 4.  § (3)  bekezdése szerinti beszerzések esetében az  e  rendeletben foglalt előírások betartását – különös tekintettel a Kbt. 19. § (2)–(3) bekezdése szerinti részekre bontás tilalmára – éves ellenőrzési terv alapján ellenőrzi. (2) A közbeszerzésekért felelős miniszter az éves ellenőrzési tervben nem szereplő ajánlatkérő és beszerzés esetében eseti jelleggel is ellenőrizheti az e rendeletben foglalt előírások betartását. (3) A  közbeszerzésekért felelős miniszter megkeresésére az  ajánlatkérő a  megkeresésben megjelölt, Kbt. 4.  § (3) bekezdése szerinti beszerzéseivel kapcsolatos iratanyagot – a Kbt. 195. § (5) bekezdésében foglaltak szerint – öt munkanapon belül teljeskörűen a közbeszerzésekért felelős miniszter rendelkezésére bocsátja. Záró rendelkezések 6. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba. 7. § E rendelet rendelkezéseit a  hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre és megkötött szerződésekre kell alkalmazni. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök