70/2017. (VI. 8.) számú NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság Bíró Zoltán magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által kezdeményezett ország

70/2017. (VI. 8.) számú NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság Bíró Zoltán magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által kezdeményezett országos népszavazási kérdés tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az „Egyetért-e Ön azzal, hogy december huszonnegyedike munkaszüneti nap legyen?” népszavazásra javasolt kérdést hitelesíti. A határozat ellen annak a  választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az  ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a  Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a  Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547, e-mail: nvb@nvi.hu). A  bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az  legkésőbb 2017. június 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A  bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a  kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a  kérelmet. Az  elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A  bírósági eljárásban az  ügyvédi képviselet kötelező. A  jogi szakvizsgával rendelkező személy – a  szakvizsgabizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A  bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. [A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata] [1] A népszavazásra javasolt kérdést a  Szervező – magánszemélyként – 2017. május 8-án 9 óra 47 perckor személyesen nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a  népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a  továbbiakban: Nsztv.) 3.  § (1)  bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A  Szervező a  népszavazásra javasolt kérdéshez 24 választópolgár támogató aláírását mellékelte, melyek közül 22 felelt meg az  Nsztv. 4.  § (3)  bekezdésében foglalat törvényi feltételeknek. [2] A Szervező az  Nsztv. 4.  § (2)  bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására csatolta a  Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a  továbbiakban: Hatóság) NAIH-118870/2017. számú, 2017. május 3-án kelt határozatát, melyben a  Hatóság a  Szervezőt az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. (6)  bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette. [3] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az  Nsztv. 10.  § (1)  bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a  kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a  kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A  népszavazási kezdeményezés a  jogszabályi követelményeknek megfelelt, így azt a  Nemzeti Választási Iroda elnöke a  Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette. II. [A népszavazásra javasolt kérdés hitelesítésének feltételei] [4] Az Nsztv. 11.  § (1)  bekezdése szerint a  Nemzeti Választási Bizottság a  kérdést akkor hitelesíti, ha az  az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. [5] A kérdés az  Országgyűlés hatáskörébe tartozik, a  munkaszüneti napokat törvény határozza meg. A  munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a  továbbiakban: Mt.) 102.  § (1)  bekezdése szerint munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. E mellett az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, a  honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, a  büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény is az Mt.-hez hasonlóan felsorolja a munkaszüneti napokat. [6] Ahhoz, hogy az  országos népszavazásra javasolt kérdés szerinti december 24-e munkaszüneti nap legyen, szükséges a  munkaszüneti napokat meghatározó fenti törvényi rendelkezések módosítása, mely egyértelműen az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. [7] A kérdés az  Alaptörvényben felsorolt ún. tiltott tárgyköröket sem érinti, így különösen a  javasolt munkaszüneti nap bevezetése alapján nem határozható meg olyan konkrét változás, amely a költségvetési törvény módosítását tenné szükségessé. Megjegyzendő, hogy az  Országgyűlés ebben az  évben az  egyes törvényeknek a  nagypéntek munkaszüneti nappá történő nyilvánításával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi XIII. törvénnyel döntött a  nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításáról, mely egyéni képviselői indítvány alapján került elfogadásra. A  törvényjavaslat vitája során a  Kormány egyetértett a  javaslattal, nem fogalmazott meg olyan álláspontot, amelyben a költségvetésre gyakorolt negatív hatásokra kitért volna. [8] A fentiekre is tekintettel teljesül a  jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, vagyis az, hogy az  Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a  népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez  utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a  törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen. Jelen kérdés eleget tesz mind a választópolgári, mind a  jogalkotói egyértelműség kritériumának. A  kérdésben használt dátummegjelölés mind köznapi értelemben egyértelmű, illetve a jogalkotó számára is pontosan ismert a jogalkotási kötelezettség tartalma. [9] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a  kérdés az  Alaptörvényben, valamint az  Nsztv.-ben megfogalmazott követelményeknek megfelel. [Az Nsztv. 8. § (3) bekezdésében meghatározott körülmény fennállásának vizsgálata] [10] Az Nsztv. 8.  § (3)  bekezdése szerint „Két kérdés abban az  esetben tekintendő azonos tárgyúnak, ha azok – akár részben – azonos vagy egymást kizáró kötelezettséget rónának az  Országgyűlésre”. Az  Nsztv. 11.  § (2)  bekezdése szerint e körülmény fennállásáról a Nemzet Választási Bizottság a kérdést hitelesítő határozatában dönt. [11] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Bizottság és – e határozat meghozatalának időpontjáig – a Kúria nem hozott olyan döntést, melyben a  jelen eljárásban tárgyalt népszavazásra javasolt kérdéssel azonos tárgyú kérdés hitelesítéséről rendelkezett volna. [A határozat indokolásának összegzése] [12] A fent leírtak alapján a  Nemzeti Választási Bizottság az  Nsztv. 11.  §-ában fogalt hatáskörében eljárva a magánszemély Szervező által benyújtott országos népszavazási kezdeményezésre irányuló kérdést hitelesíti. III. [A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések] [13] A határozat az  Nsztv. 3.  §-án, a  8.  §-án, a  11.  §-án, a  jogorvoslatról szóló tájékoztatás az  Nsztv. 29.  §-ának (1)  bekezdésén és a  választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223–225.  §-ain, az  illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul. Budapest, 2017. június 6. Prof. Dr. Patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke