70/2017. (VI. 8.) számú NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság Bíró Zoltán magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által kezdeményezett országos népszavazási kérdés tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a…

70/2017. (VI. 8.) számú NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság Bíró Zoltán magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által kezdeményezett országos népszavazási kérdés tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az „Egyetért-e Ön azzal, hogy december huszonnegyedike munkaszüneti nap legyen?” népszavazásra javasolt kérdést hitelesíti. A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547, e-mail: nvb@nvi.hu).

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. június 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani.

A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsgabizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás I. [A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata] [1] A népszavazásra javasolt kérdést a Szervező – magánszemélyként – 2017. május 8-án 9 óra 47 perckor személyesen nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A Szervező a népszavazásra javasolt kérdéshez 24 választópolgár támogató aláírását mellékelte, melyek közül 22 felelt meg az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalat törvényi feltételeknek. [2] A Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-118870/2017. számú, 2017. május 3-án kelt határozatát, melyben a Hatóság a Szervezőt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette. [3] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, így azt a Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.

II. [A népszavazásra javasolt kérdés hitelesítésének feltételei] [4] Az Nsztv. 11. § (1) bekezdése szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. [5] A kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, a munkaszüneti napokat törvény határozza meg. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 102. § (1) bekezdése szerint munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. E mellett az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény is az Mt.-hez hasonlóan felsorolja a munkaszüneti napokat. [6] Ahhoz, hogy az országos népszavazásra javasolt kérdés szerinti december 24-e munkaszüneti nap legyen, szükséges a munkaszüneti napokat meghatározó fenti törvényi rendelkezések módosítása, mely egyértelműen az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. [7] A kérdés az Alaptörvényben felsorolt ún. tiltott tárgyköröket sem érinti, így különösen a javasolt munkaszüneti nap bevezetése alapján nem határozható meg olyan konkrét változás, amely a költségvetési törvény módosítását tenné szükségessé. Megjegyzendő, hogy az Országgyűlés ebben az évben az egyes törvényeknek a nagypéntek munkaszüneti nappá történő nyilvánításával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi XIII. törvénnyel döntött a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításáról, mely egyéni képviselői indítvány alapján került elfogadásra.

A törvényjavaslat vitája során a Kormány egyetértett a javaslattal, nem fogalmazott meg olyan álláspontot, amelyben a költségvetésre gyakorolt negatív hatásokra kitért volna. [8] A fentiekre is tekintettel teljesül a jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, vagyis az, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen. Jelen kérdés eleget tesz mind a választópolgári, mind a jogalkotói egyértelműség kritériumának. A kérdésben használt dátummegjelölés mind köznapi értelemben egyértelmű, illetve a jogalkotó számára is pontosan ismert a jogalkotási kötelezettség tartalma. [9] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben megfogalmazott követelményeknek megfelel. [Az Nsztv. 8. § (3) bekezdésében meghatározott körülmény fennállásának vizsgálata] [10] Az Nsztv. 8. § (3) bekezdése szerint „Két kérdés abban az esetben tekintendő azonos tárgyúnak, ha azok – akár részben – azonos vagy egymást kizáró kötelezettséget rónának az Országgyűlésre”. Az Nsztv. 11. § (2) bekezdése szerint e körülmény fennállásáról a Nemzet Választási Bizottság a kérdést hitelesítő határozatában dönt. [11] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Bizottság és – e határozat meghozatalának időpontjáig – a Kúria nem hozott olyan döntést, melyben a jelen eljárásban tárgyalt népszavazásra javasolt kérdéssel azonos tárgyú kérdés hitelesítéséről rendelkezett volna. [A határozat indokolásának összegzése] [12] A fent leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság az Nsztv. 11. §-ában fogalt hatáskörében eljárva a magánszemély Szervező által benyújtott országos népszavazási kezdeményezésre irányuló kérdést hitelesíti.

III. [A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések] [13] A határozat az Nsztv. 3. §-án, a 8. §-án, a 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának

Budapest, 2017. június 6. Prof. Dr. Patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke