← Magyarország

222/2019. (IX. 25.) Korm. rendelete az államtudományi képzési területen szerezhető képesítések jegyzékéről és a képzések képzési és kimeneti követelmé

Röviden

Ez a rendelet az államtudományi képzési területen szerezhető képesítések jegyzékét, valamint az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeit szabályozza.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
222/2019. (IX. 25.) Korm. rendelete az államtudományi képzési területen szerezhető képesítések jegyzékéről és a képzések képzési és kimeneti követelményeiről. A Kormány a  Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a  közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 44. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) Az  államtudományi képzési területen a  felsőoktatásban megszerezhető végzettségi szinteket leíró általános jellemzőket, kompetenciákat az 1. melléklet határozza meg. (2) Az  államtudományi képzési terület alapképzéseinek és az  e  szakokon szerezhető szakképzettségek jegyzékét, valamint e szakok képzési és kimeneti követelményeit a 2. melléklet határozza meg. (3) Az  államtudományi képzési terület mesterképzéseinek és az  e  szakokon szerezhető szakképzettségek jegyzékét, valamint e szakok képzési és kimeneti követelményeit a 3. melléklet határozza meg. (4) Az  államtudományi képzési területen csak a  képzési és kimeneti követelményekben meghatározott specializáció indítható. 2. § A 2. és 3.  mellékletben szabályozott szakokon szerezhető szakképzettségek a  Magyar Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: MKKR) szintjeire besorolt képesítések, megfeleltetve az  Európai Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: EKKR) szintjeivel. A besorolást a 2. és a 3. melléklet tartalmazza. 3. § (1) Az alap- és mesterképzési szakokon az elsajátítandó szakmai kompetenciák részét képezi a) a szaknak, szakképzésnek megfelelő digitális kompetencia és szakmaspecifikus digitális készségek, b) a médiatudatosság, a biztonságos internethasználat, valamint c) a digitális technológia hatékony alkalmazása tanulási célok elérését szolgáló digitális megoldások ismerete, továbbá az egészségfejlesztési, fenntartható fejlődési alapismeretek, amelyek magukban foglalják a környezet-, baleset-, munka- és fogyasztóvédelem alapismereteit is. (2) Az alapképzési szakok mindegyikének részét képezi a Ludoviceum tantárgycsoport, amely az alábbi három részből áll: a) műveltség, kultúra, értékek tantárgycsoport, b) államtudományi tantárgycsoport, amelynek keretében a  2.  mellékletben meghatározott szakterületekből a  hallgatók a  saját közszolgálati hivatásrendjükhöz közvetlenül nem tartozó szakterületeken szereznek kompetenciákat, valamint c) az egyetemi közös közszolgálati gyakorlat. 4. § (1) Ha a szak képzési és kimeneti követelményei a képzést megkülönböztető speciális jegyek pont alatt másként nem rendelkeznek, a  képzés a  tantervében meghatározottak szerint teljes idejű képzésben és részidős képzésben, valamint távoktatásként is megszervezhető. (2) Az  e  rendelettel meghatározott képzési és kimeneti követelményeket kell alkalmazni a  teljes idejű és részidős, valamint a távoktatásként szervezett alap- és mesterképzésben is. 5. § Az alap- és mesterképzési szakokon a szak a képzési program jellege alapján lehet: a) kiemelten elméletorientált, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 70–80 százalék, b) elméletorientált, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 60–70 százalék, c) kiegyensúlyozott, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 40–60 százalék, d) gyakorlatorientált, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadáshoz képest a gyakorlati jellegű ismeretszerzés aránya 60–70 százalék vagy e) kiemelten gyakorlatorientált, amelyben az  elméleti jellegű ismeretátadáshoz képest a  gyakorlati jellegű ismeretszerzés aránya 70–80 százalék. 6. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 49. § (2a) bekezdésében és 82. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével a  felsőoktatási intézmény képzési programjában és annak részeként a  képzés tantervében, továbbá a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, a képzéshez kapcsolódó ajánlott tantervben határozhat az idegen nyelven folyó oktatás kereteiről, tantárgyak, tantervi egységek idegen nyelven történő meghirdetéséről, felvételéről, valamint idegen nyelven vagy külföldi részképzésben történő teljesítéséről, a  képzés − részben vagy egészében − idegen nyelven történő megszervezéséről. 7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel − 2019. szeptember 30-án lép hatályba. (2) A 10. § 2019. december 31-én lép hatályba. 8. § (1) Az  e  rendeletben meghatározott képzési és kimeneti követelményeket, valamint az  e  követelmények alapján módosított képzési programot a 2020/2021. tanévben alap- és mesterképzésben első évfolyamon tanulmányaikat kezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni. (2) A  legkésőbb a  2019/2020. tanévben megkezdett tanulmányokat – folyamatos képzésben – végzőkre az államtudományi képzési terület alap- és mesterképzési szakjainak meghatározásáról és azok képzési és kimeneti követelményeiről, valamint az  azzal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 282/2016. (IX. 21.) Korm. rendeletet [a továbbiakban: 282/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet] kell alkalmazni azzal, hogy a tanulmányaikat a 2019/2020. tanévet megelőzően megkezdőkre a 282/2016. (IX. 21.) Korm. rendeletet az abban foglaltak szerint kell alkalmazni. (3) A  2020/2021. tanévet megelőzően megkezdett és oklevél kiadásával le nem zárt, alap- vagy mesterképzésben folytatott tanulmányokra tekintettel meghatározott idegennyelvi követelmény – feltéve, hogy az a hallgató, illetve volt hallgató számára kedvezőbb – e rendelet alapján is teljesíthető. 9. § (1) Azon szakot, szakirányt, specializációt és szakképzettséget, amelynek megnevezése a  282/2016. (IX. 21.) Korm. rendeletben szereplő megnevezéshez képest megváltozott, és amely e rendelet hatálybalépésekor a korábbi megnevezéssel a  felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv (a továbbiakban: oktatási hivatal) nyilvántartásában a  felsőoktatási intézmény által folytatott képzésként szerepelt, az  oktatási hivatal hivatalból nyilvántartásba veszi. E  körben a  2.  melléklet 11. alcíme szerinti katonai üzemeltetés alapképzési szak 282/2016. (IX. 21.) Korm. rendeletben szereplő híradó specializációjának elnevezése e rendelettel katonai infokommunikáció és információvédelem specializációra módosul. (2) A  katonai gazdálkodási alapképzési szakot, amely e  rendelet hatálybalépésekor más kreditértékkel és képzési idővel az  oktatási hivatal nyilvántartásában a  felsőoktatási intézmény által folytatott képzésként szerepelt, – e rendelet hatálybalépését követően – az oktatási hivatal hivatalból nyilvántartásba veszi. (3) A  közigazgatási mesterképzési szakot, amely e  rendelet hatálybalépésekor szakirányokkal rendelkező szakként az  oktatási hivatal nyilvántartásában a  felsőoktatási intézmény által folytatott képzésként szerepelt, – e rendelet hatálybalépését követően – az oktatási hivatal hivatalból nyilvántartásba veszi. (4) A (2) bekezdésben meghatározott katonai gazdálkodási alapképzési szak indítását az oktatási hivatal a felsőoktatási intézmény kérelme alapján – e rendelet hatálybalépését követően – nyilvántartásba veszi. (5) A  (3)  bekezdésben meghatározott közigazgatási mesterképzési szak indítását az  oktatási hivatal a  felsőoktatási intézmény kérelme alapján – e rendelet hatálybalépését követően – nyilvántartásba veszi. (6) A  (4) és (5) bekezdésben meghatározott kérelmet a  felsőoktatási intézmény legkésőbb e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül nyújthatja be. 10. § Hatályát veszti a 282/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.