256/B/2004. AB határozat

256/B/2004. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő h a t á r o z a t o t : 1. Az Alkotmánybíróság Dubicsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének az állattartással összefüggő egyes kérdések szabályozásáról szóló 2/2004. (II. 3.) KT. sz. rendelet 3. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

I. 1. Az indítványozó alkotmányos jogai megsértése miatt az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt – tartalma szerint azonban jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítványt – terjesztett elő Dubicsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének az állattartással összefüggő egyes kérdések szabályozásáról szóló 2/2004. (II. 3.) KT. sz. rendelete (a továbbiakban: Ör.) ellen. Álláspontja szerint az Ör. egésze, illetve egyes megjelölt rendelkezései sértik az Alkotmány 9. § (1) bekezdését, 13. § (1) bekezdését és 44/A. § (1) bekezdését.

II. 1. Az Alkotmány érintett rendelkezése: „44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”

Az Alkotmánybíróság számos alkalommal, legutóbb a 115/2009. (XI. 20.) AB határozatában (a továbbiakban:

Abh.) foglalkozott a méhtartás helyi szabályozásának alkotmányos kereteivel. Az Abh.-ban az Alkotmánybíróság megsemmisítette azokat az önkormányzati rendeleti szabályokat, amelyek a MÉMr.-ben szabályozott védőtávolságoknál nagyobb mértékű védőtávolságokat írtak elő.

Abban a tekintetben azonban, hogy az önkormányzatnak helyi közügyként joga van a méhtartás kérdéseit magasabb szintű jogszabállyal összhangban – esetleg ilyen rendelkezés híján – szabályozni, az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatának megfelelően egyértelműen állást foglalt: „»Amint ez az Alkotmánybíróság 63/1991. (XI. 30.) AB határozatából (ABH 1991, 470, 472.) is kitűnik, nem minősül alkotmányellenesnek az olyan tartalmú önkormányzati rendeleti szabályozás, amely magasabb szintű jogszabály által rendezett és bizonyos feltételek mellett le- hetővé tett tevékenységgel szemben körülhatárolt területi kiterjedtséggel megszorító feltételeket állapít meg anélkül, hogy a magasabb jogszabály lehetőséget biztosító rendelkezéseinek érvényesülését általános jelleggel megakadályozná. Nem alkotmányellenes az olyan tartalmú szabályozás sem, amely bizonyos állatfajták tartására vonatkozó tilalmakat – a magasabb szintű jogszabály keretei között, vagy törvényi felhatalmazás alapján – a helyi sajátosságoknak megfelelően állapít meg.« [6/1995. (II. 22.) AB határozat, ABH 1995, 447, 448–449.]” (Abh1., ABK 2009/11., 2003, 2004.) A 12/1997. (II. 28.) AB határozatban (a továbbiakban: Abh2.) az Alkotmánybíróság azért nem találta alkotmányellenesnek az ott vizsgált helyi rendeleti korlátozást, mert a MÉMr. „a méhészetben tartható méhcsaládok számát nem szabályozza (…). A vázoltak alapján az Alkotmánybíróság az (…) indítványt elutasította.” (Abh2., ABH 1997, 448, 451.) Mindezekből megállapítható, hogy az Ör. 3. § (1) bekezdésének azon rendelkezése, amely Dubicsány község belterületén a MÉMr.-ben nem szereplő feltételt határoz meg, nem ellentétes az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével. „Ha ugyanis helyi közügyről van szó, az önkormányzati testület közvetlenül az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében – külön törvényi felhatalmazás hiányában is – jogosult az országos szintű szabályozással nem ellentétes, ahhoz képest kiegészítő jellegű helyi jogalkotásra.” [17/1998. (V. 13.) AB határozat, ABH 1998, 155.] Tekintve, hogy a rendelkezés nem tiltja a magasabb szintű jogszabály által lehetővé tett méhészeti tevékenységet, hanem csak a helyi közügyekre vonatkozó szabályozási hatalma keretében korlátozza azt, a támadott szabály nem alkotmányellenes. Emiatt az Alkotmánybíróság az Ör. 3. § (1) bekezdésének megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

Az Ör. 3. § (2) bekezdése tekintetében az indítványozó nem hozott fel alkotmányossági érveket a jogszabály megsemmisítésére. Az Ügyrend 21. § (2) bekezdése szerint „az indítvány tartalmazza: a vizsgálandó jogszabály megjelölése mellett az Alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyeket – az indítványozó állítása szerint – a hivatkozott jogszabályok megsértenek, valamint az Abtv.-nek és egyéb törvényeknek azokat a rendelkezéseit, amelyekből az indítványozó jogosultsága és az Alkotmánybíróság hatásköre megállapítható.” Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nem elegendő az Alkotmány egyes rendelkezéseire hivatkozni: az indítványban meg kell indokolni, hogy az Alkotmány egyes felhívott rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti (részletesen pl.: 440/1993. AB végzés, ABH 1993, 910–911.;

472/B/2000. AB határozat, ABH 2001 1655.; 574/B/2000.

AB végzés, ABH 2001, 1658.). Tekintettel arra, hogy az indítványozó e kérelmét nem indokolta, az Alkotmánybíróság az Ör. 3. § (2) bekezdése tekintetében az indítványt az Ügyrend 29. § d) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2010. február 16. Dr. Holló András s. k., Dr. Kovács Péter s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró