← Magyarország

256/B/2004. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítván

Röviden

Ez a határozat az Alkotmánybíróság döntését foglalja össze egy önkormányzati rendelet alkotmányosságának vizsgálatáról, amely a méhtartást szabályozza Dubicsány Község belterületén. Az Alkotmánybíróság elutasította azt az indítványt, amely a rendelet egy szakaszának megsemmisítését kérte, és visszautasította, illetve megszüntette az eljárást más szakaszok tekintetében.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

256/B/

  1. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő h a t á r o z a t o t :
  2. Az Alkotmánybíróság Dubicsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének az állattartással összefüggő egyes kérdések szabályozásáról szóló 2/
  3. (II. 3.) KT. sz. rendelet
  4. §

(1)bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
  1. Az Alkotmánybíróság Dubicsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének az állattartással összefüggő egyes kérdések szabályozásáról szóló 2/
  2. (II. 3.) KT. sz. rendelet
  3. §
(2)bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
  1. Az Alkotmánybíróság Dubicsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének az állattartással összefüggő egyes kérdések szabályozásáról szóló 2/
  2. (II. 3.) KT. sz. rendelet
  3. § alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti. I.
  4. Az indítványozó alkotmányos jogai megsértése miatt az Alkotmánybíróságról szóló
  5. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
  6. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt – tartalma szerint azonban jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítványt – terjesztett elő Dubicsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének az állattartással összefüggő egyes kérdések szabályozásáról szóló 2/
  7. (II. 3.) KT. sz. rendelete (a továbbiakban: Ör.) ellen. Álláspontja szerint az Ör. egésze, illetve egyes megjelölt rendelkezései sértik az Alkotmány
  8. §
(1)bekezdését, 13. §
(1)bekezdését és 44/A. §
(1)bekezdését.
  1. Az Alkotmánybíróság észlelte, hogy az Ör.-t Dubicsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének az állattartással összefüggő egyes kérdések szabályozásáról szóló 2/
  2. (II. 3.) sz. rendelet módosításáról szóló 6/
  3. (III. 29.) KT. sz. rendelete; valamint Dubicsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének az állattartással összefüggő egyes kérdések szabályozásáról szóló 2/
  4. (II. 3.) sz. rendelet módosításáról szóló 10/
  5. (III. 29.) KT. sz. rendelete módosította. Az Alkotmánybíróság a jogszabály megváltozására való tekintettel értesítette az indítványozót, aki újabb beadványában az Ör.
  6. §
(1)bekezdése tekintetében tartotta fenn indítványát, s ezzel kapcsolatos érveket sorakoztatott fel. Az Alkotmánybíróság eljárását a hatályban lévő jogszabályok tekintetében folytatta le. II. 1. Az Alkotmány érintett rendelkezése: „44/A. §
(2)A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.” 2. Az Ör. vizsgált rendelkezése: „3. §
(1)Dubicsány Község belterületén egy ingatlanon maximum 3 méhcsaládot szabad tartani.” III. Az indítvány nem megalapozott. 1. Az Ör. 3. §
(1)bekezdését azért kérte megsemmisíteni az indítványozó, mert álláspontja szerint magasabb szintű jogforrással, a 15/
  1. (XI. 6.) MÉM rendelettel (a továbbiakban: MÉMr.) ellentétes, mert amíg a MÉMr. szabadon lehetővé teszi a méhtartást, addig az Ör. maximum három méhcsalád tartását engedi meg Dubicsány község belterületén. Az Alkotmánybíróság számos alkalommal, legutóbb a 115/
  2. (XI. 20.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) foglalkozott a méhtartás helyi szabályozásának alkotmányos kereteivel. Az Abh.-ban az Alkotmánybíróság megsemmisítette azokat az önkormányzati rendeleti szabályokat, amelyek a MÉMr.-ben szabályozott védőtávolságoknál nagyobb mértékű védőtávolságokat írtak elő. Abban a tekintetben azonban, hogy az önkormányzatnak helyi közügyként joga van a méhtartás kérdéseit magasabb szintű jogszabállyal összhangban – esetleg ilyen rendelkezés híján – szabályozni, az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatának megfelelően egyértelműen állást foglalt: „»Amint ez az Alkotmánybíróság 63/
  3. (XI. 30.) AB határozatából (ABH 1991, 470, 472.) is kitűnik, nem minősül alkotmányellenesnek az olyan tartalmú önkormányzati rendeleti szabályozás, amely magasabb szintű jogszabály által rendezett és bizonyos feltételek mellett le- hetővé tett tevékenységgel szemben körülhatárolt területi kiterjedtséggel megszorító feltételeket állapít meg anélkül, hogy a magasabb jogszabály lehetőséget biztosító rendelkezéseinek érvényesülését általános jelleggel megakadályozná. Nem alkotmányellenes az olyan tartalmú szabályozás sem, amely bizonyos állatfajták tartására vonatkozó tilalmakat – a magasabb szintű jogszabály keretei között, vagy törvényi felhatalmazás alapján – a helyi sajátosságoknak megfelelően állapít meg.« [6/
  4. (II. 22.) AB határozat, ABH 1995, 447, 448–449.]” (Abh1., ABK 2009/11., 2003, 2004.) A 12/
  5. (II. 28.) AB határozatban (a továbbiakban: Abh2.) az Alkotmánybíróság azért nem találta alkotmányellenesnek az ott vizsgált helyi rendeleti korlátozást, mert a MÉMr. „a méhészetben tartható méhcsaládok számát nem szabályozza (…). A vázoltak alapján az Alkotmánybíróság az (…) indítványt elutasította.” (Abh2., ABH 1997, 448, 451.) Mindezekből megállapítható, hogy az Ör.
  6. §
(1)bekezdésének azon rendelkezése, amely Dubicsány község belterületén a MÉMr.-ben nem szereplő feltételt határoz meg, nem ellentétes az Alkotmány 44/A. §
(2)bekezdésével. „Ha ugyanis helyi közügyről van szó, az önkormányzati testület közvetlenül az Alkotmány 44/A. §
(2)bekezdésében biztosított jogkörében – külön törvényi felhatalmazás hiányában is – jogosult az országos szintű szabályozással nem ellentétes, ahhoz képest kiegészítő jellegű helyi jogalkotásra.” [17/
  1. (V. 13.) AB határozat, ABH 1998, 155.] Tekintve, hogy a rendelkezés nem tiltja a magasabb szintű jogszabály által lehetővé tett méhészeti tevékenységet, hanem csak a helyi közügyekre vonatkozó szabályozási hatalma keretében korlátozza azt, a támadott szabály nem alkotmányellenes. Emiatt az Alkotmánybíróság az Ör.
  2. §
(1)bekezdésének megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
  1. Az indítványozó az eredeti beadványában felvetett egyes kérdések (Ör.
  2. §) tekintetében indítványát nem tartotta fenn, ezért az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/
  3. (I. 12.) Tü. határozat (ABK
  4. január, 3., a továbbiakban: Ügyrend)
  5. § d) pontja alapján az eljárást e tekintetben megszüntette. Az Ör.
  6. §
(2)bekezdése tekintetében az indítványozó nem hozott fel alkotmányossági érveket a jogszabály megsemmisítésére. Az Ügyrend 21. §
(2)bekezdése szerint „az indítvány tartalmazza: a vizsgálandó jogszabály megjelölése mellett az Alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyeket – az indítványozó állítása szerint – a hivatkozott jogszabályok megsértenek, valamint az Abtv.-nek és egyéb törvényeknek azokat a rendelkezéseit, amelyekből az indítványozó jogosultsága és az Alkotmánybíróság hatásköre megállapítható.” Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nem elegendő az Alkotmány egyes rendelkezéseire hivatkozni: az indítványban meg kell indokolni, hogy az Alkotmány egyes felhívott rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti (részletesen pl.: 440/1993. AB végzés, ABH 1993, 910–911.; 472/B/2000. AB határozat, ABH 2001 1655.; 574/B/2000. AB végzés, ABH 2001, 1658.). Tekintettel arra, hogy az indítványozó e kérelmét nem indokolta, az Alkotmánybíróság az Ör. 3. §
(2)bekezdése tekintetében az indítványt az Ügyrend
  1. § d) pontja alapján visszautasította. Budapest,
  2. február
  3. Dr. Holló András s. k., Dr. Kovács Péter s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.