Röviden
Ez a törvény a Magyar Corvin-lánc Testület jogállását, működését és feladatait szabályozza, magasabb szintű védelmet biztosítva az általa képviselt értékeknek. Létrehozza a Testületet mint köztestületet, és meghatározza annak céljait.
Amit szabályoz
- A Magyar Corvin-lánc Testület jogállását és tagsági viszonyát.
- A Testület szervezetét, működését és gazdálkodását, beleértve a közgyűlés hatáskörét.
- A Testület közfeladatait, mint például a tudományok és művészetek fellendítése, valamint a kitüntetés tekintélyének őrzése.
- A Testület működése feletti törvényességi ellenőrzést.
Akire vonatkozik
- A Magyar Corvin-lánc kitüntetésben részesült személyek, akik a Testület tagjai.
- Az állam, amely költségvetési támogatással járul hozzá a Testület feladatainak ellátásához.
Kulcsfontosságú pontok
- A Testület köztestület, tagsági jogviszony a Magyar Corvin-lánc kitüntetés adományozásával keletkezik.
- A Testület közhasznú jogállású szervezet, amelyet a Fővárosi Törvényszék tart nyilván.
- A Testület legfőbb szerve a közgyűlés, amely elfogadja az alapszabályt, megválasztja az elnököt és elnökhelyettest, valamint elfogadja a költségvetést.
- A Testület munkálkodik a tudományok és művészetek, valamint a magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén, és őrködik a Magyar Corvin-lánc kitüntetés tekintélye felett.
📄 Jogszabály szövege
2016. CXLI. törvény a Magyar Corvin-lánc Testületről.
Az Országgyűlés a Magyar Corvin-lánc Testület által képviselt értékek magasabb szintű védelmének érdekében a következő
törvényt alkotja.
1. A Magyar Corvin-lánc Testület jogállása 1. § (1) A Magyar Corvin-lánc Testület (a továbbiakban: Testület) a Magyarország címerének és zászlajának használatáról,
valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 15. § (2) bekezdésében meghatározott tagokból álló
köztestület. A köztestületi tagsági jogviszony a Magyar Corvin-lánc kitüntetés adományozásával keletkezik és
a Magyar Corvin-lánc kitüntetés birtoklásának joga megszűnésével szűnik meg.
(2) A Magyar Corvin-lánc Testület név használatára kizárólag az e törvény által létrehozott köztestület jogosult.
(3) A Testület közhasznú jogállású szervezet.
(4) A Testületet a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván.
2. A Testület szervezete, működése és gazdálkodása 2. § (1) A Testület legfőbb szerve a Testület tagjaiból álló közgyűlés. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály elfogadása,
b) az elnök és az elnökhelyettes megválasztása,
c) a Testület pénzügyi és szakmai tervből álló tárgyévi költségvetésének (a továbbiakban: pénzügyi és szakmai
terv), valamint az előző évre vonatkozó pénzügyi és szakmai tervéről készített beszámolójának elfogadása,
d) a döntés minden olyan ügyben, amit az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
(2) A közgyűlés a Testület tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. A Testület képviseletét a Testület elnöke látja
el.
(3) A Testület által foglalkoztatott személyek felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
(4) A Testület működésének alapvető szabályait az alapszabály tartalmazza.
3. § A Testület felügyelő szerv, felügyelőbizottság létrehozására nem köteles.
4. § A Testület működésével kapcsolatos hivatali feladatokat az elnök munkaszervezeteként működő Magyar Corvin-lánc
Testület Titkársága (a továbbiakban: Titkárság) látja el. A Titkárság ennek keretében
a) szervezi a Testület közfeladatainak ellátását,
b) ellátja a Testület vagyonának hasznosításával összefüggő pénzügyi és vagyonkezelési feladatokat,
c) ellátja a Testület közfeladatainak ellátásával összefüggő igazgatási és gazdálkodási feladatokat,
d) gondoskodik a Testület közgyűlése által hozott döntések és szabályzatok eredeti példányának őrzéséről.
5. § A Testület közfeladatainak ellátásához az állam költségvetési támogatás nyújtásával járul hozzá.
3. A Testület közfeladatai 6. § (1) A Testület munkálkodik a tudományok és a művészetek, valamint a magyar nemzeti oktatás és művelődés
fellendítésén, valamint őrködik a Magyar Corvin-lánc kitüntetés tekintélye felett.
A törvényt az Országgyűlés a 2016. december 6-i ülésnapján fogadta el.
(2) A Testület az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva
a) véleményt nyilvánít abban a kérdésben, hogy a Magyar Corvin-lánc kitüntetés adományozására irányuló
javaslat szempontjából megfontolásra javasolt személy a magyar tudomány vagy művészet területén kifejtett
munkássága, illetve a magyar nemzeti oktatás vagy művelődés fellendítése terén tanúsított szolgálatai
alapján – figyelemmel közéleti tevékenységére is – érdemes és méltó-e a kitüntetésre;
b) külön felkérés alapján véleményt nyilvánít a magyar tudományt, irodalmat, művészetet, oktatást,
művelődést, valamint minden egyéb, általa fontosnak tartott területet érintő állami döntések tervezetével
kapcsolatban;
c) figyelemmel kíséri a magyar tudományos és művészeti életet, a kultúra, az oktatás és a művelődés minden
egyes általa fontosnak tartott területének helyzetét és ezzel kapcsolatban közérdekű javaslatot tehet és
nyilvános állásfoglalást tehet közzé;
d) ösztöndíjprogramot működtethet a szakterületükön kiemelkedő tehetséggel rendelkező személyek
támogatása céljából.
7. § A Testület a feladatainak eredményes ellátása érdekében
a) tudományos intézménytől, felsőoktatási intézménytől, állami szervtől, a tudomány és a művészet kiemelkedő
képviselőitől véleményt és tájékoztatást kérhet;
b) a véleményt nyilvánító szervezet képviselője, az erre felkért személy, külső szakértő a Testület közgyűlésének
ülésére – tanácskozási joggal – meghívható. 4. Törvényességi ellenőrzés
8. § (1) A Testület működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény alapján
az ügyészség látja el.
(2) Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész keresettel a bírósághoz fordulhat. Az ügyész
által az e bekezdés alapján indított perek a Fővárosi Törvényszék illetékességébe tartoznak.
(3) A Fővárosi Törvényszék az ügyész keresete alapján, szükség esetén
a) hatályon kívül helyezheti a Testület bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új
határozat meghozatalát rendelheti el,
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a közgyűlést, vagy
c) határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezheti a közgyűlést.
5. Záró rendelkezések 9. § Ez a törvény 2017. január 1-jén lép hatályba.
10. § (1) A Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló kormányrendelet szerinti Magyar Corvin-lánc
Testület az e törvény szerinti Testületként működik tovább. A Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc
Testületről szóló kormányrendelet szerinti Testületnek az e törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő elnöke és
elnökhelyettese megbízatását e törvény hatálybalépése nem érinti.
(2) A Testület közgyűlése a Testület e törvénnyel összhangban álló alapszabályát e törvény hatálybalépését követő
hatvan napon belül elfogadja.
11. § A Magyar Corvin-lánc Iroda az általa őrzött, a Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló
kormányrendelet szerinti Magyar Corvin-lánc Testület működését érintő szabályzatok eredeti példányát és egyéb
iratokat – ide nem értve a Magyar Corvin-lánc kitüntetéssel kapcsolatos, kormányrendeletben meghatározott
adatokat és iratokat – e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül átadja a Testület részére.
12. § (1) A Testület által végzett közfeladatok ellátásának elősegítése érdekében a Budapest 29772/1 és a 29772/13
helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a 1146 Budapest, Hermina út 45. szám alatti műemlék ingatlan
(a továbbiakban: Ingatlan) és az abban található ingóságok a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény
13. § (3) bekezdése, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján e törvény
erejénél fogva ingyenesen a Testület tulajdonába kerülnek.
(2) Az Ingatlan tulajdonváltozásának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam
nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) készíti el és köti meg. A szerződésben
az Ingatlan forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított értéket kell megjelölni.
13. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet
a) 4. pont 4.5. alpontjában az „a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló
miniszterelnöki rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára” szövegrész helyébe
az „a Magyar Corvin-lánc Testület által” szöveg,
b) 4. pont 4.6. alpontjában a „formája, továbbá a kultúráért felelős” szövegrész helyébe a „formája, a Magyar
Corvin-lánc kitüntetés tárgyiasult formája, továbbá a kultúráért felelős” szöveg
lép. Áder János s. k., Lezsák Sándor s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.