← Magyarország

2016. CXLI. törvény a Magyar Corvin-lánc Testületről.

Röviden

Ez a törvény a Magyar Corvin-lánc Testület jogállását, működését és feladatait szabályozza, magasabb szintű védelmet biztosítva az általa képviselt értékeknek. Létrehozza a Testületet mint köztestületet, és meghatározza annak céljait.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

📄 Jogszabály szövege
2016. CXLI. törvény a Magyar Corvin-lánc Testületről. Az Országgyűlés a  Magyar Corvin-lánc Testület által képviselt értékek magasabb szintű védelmének érdekében a  következő törvényt alkotja. 1. A Magyar Corvin-lánc Testület jogállása 1. § (1) A  Magyar Corvin-lánc Testület (a továbbiakban: Testület) a  Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 15.  § (2)  bekezdésében meghatározott tagokból álló köztestület. A  köztestületi tagsági jogviszony a  Magyar Corvin-lánc kitüntetés adományozásával keletkezik és a Magyar Corvin-lánc kitüntetés birtoklásának joga megszűnésével szűnik meg. (2) A Magyar Corvin-lánc Testület név használatára kizárólag az e törvény által létrehozott köztestület jogosult. (3) A Testület közhasznú jogállású szervezet. (4) A Testületet a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván. 2. A Testület szervezete, működése és gazdálkodása 2. § (1) A Testület legfőbb szerve a Testület tagjaiból álló közgyűlés. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály elfogadása, b) az elnök és az elnökhelyettes megválasztása, c) a Testület pénzügyi és szakmai tervből álló tárgyévi költségvetésének (a továbbiakban: pénzügyi és szakmai terv), valamint az előző évre vonatkozó pénzügyi és szakmai tervéről készített beszámolójának elfogadása, d) a döntés minden olyan ügyben, amit az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. (2) A közgyűlés a Testület tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. A Testület képviseletét a Testület elnöke látja el. (3) A Testület által foglalkoztatott személyek felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. (4) A Testület működésének alapvető szabályait az alapszabály tartalmazza. 3. § A Testület felügyelő szerv, felügyelőbizottság létrehozására nem köteles. 4. § A Testület működésével kapcsolatos hivatali feladatokat az elnök munkaszervezeteként működő Magyar Corvin-lánc Testület Titkársága (a továbbiakban: Titkárság) látja el. A Titkárság ennek keretében a) szervezi a Testület közfeladatainak ellátását, b) ellátja a Testület vagyonának hasznosításával összefüggő pénzügyi és vagyonkezelési feladatokat, c) ellátja a Testület közfeladatainak ellátásával összefüggő igazgatási és gazdálkodási feladatokat, d) gondoskodik a Testület közgyűlése által hozott döntések és szabályzatok eredeti példányának őrzéséről. 5. § A Testület közfeladatainak ellátásához az állam költségvetési támogatás nyújtásával járul hozzá. 3. A Testület közfeladatai 6. § (1) A  Testület munkálkodik a  tudományok és a  művészetek, valamint a  magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén, valamint őrködik a Magyar Corvin-lánc kitüntetés tekintélye felett. A törvényt az Országgyűlés a 2016. december 6-i ülésnapján fogadta el. (2) A Testület az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a) véleményt nyilvánít abban a  kérdésben, hogy a  Magyar Corvin-lánc kitüntetés adományozására irányuló javaslat szempontjából megfontolásra javasolt személy a magyar tudomány vagy művészet területén kifejtett munkássága, illetve a  magyar nemzeti oktatás vagy művelődés fellendítése terén tanúsított szolgálatai alapján – figyelemmel közéleti tevékenységére is – érdemes és méltó-e a kitüntetésre; b) külön felkérés alapján véleményt nyilvánít a  magyar tudományt, irodalmat, művészetet, oktatást, művelődést, valamint minden egyéb, általa fontosnak tartott területet érintő állami döntések tervezetével kapcsolatban; c) figyelemmel kíséri a magyar tudományos és művészeti életet, a kultúra, az oktatás és a művelődés minden egyes általa fontosnak tartott területének helyzetét és ezzel kapcsolatban közérdekű javaslatot tehet és nyilvános állásfoglalást tehet közzé; d) ösztöndíjprogramot működtethet a  szakterületükön kiemelkedő tehetséggel rendelkező személyek támogatása céljából. 7. § A Testület a feladatainak eredményes ellátása érdekében a) tudományos intézménytől, felsőoktatási intézménytől, állami szervtől, a tudomány és a művészet kiemelkedő képviselőitől véleményt és tájékoztatást kérhet; b) a véleményt nyilvánító szervezet képviselője, az erre felkért személy, külső szakértő a Testület közgyűlésének ülésére – tanácskozási joggal – meghívható. 4. Törvényességi ellenőrzés 8. § (1) A  Testület működése felett a  törvényességi ellenőrzést az  ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény alapján az ügyészség látja el. (2) Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész keresettel a bírósághoz fordulhat. Az ügyész által az e bekezdés alapján indított perek a Fővárosi Törvényszék illetékességébe tartoznak. (3) A Fővárosi Törvényszék az ügyész keresete alapján, szükség esetén a) hatályon kívül helyezheti a  Testület bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendelheti el, b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a közgyűlést, vagy c) határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezheti a közgyűlést. 5. Záró rendelkezések 9. § Ez a törvény 2017. január 1-jén lép hatályba. 10. § (1) A  Magyar Corvin-láncról és a  Magyar Corvin-lánc Testületről szóló kormányrendelet szerinti Magyar Corvin-lánc Testület az  e  törvény szerinti Testületként működik tovább. A  Magyar Corvin-láncról és a  Magyar Corvin-lánc Testületről szóló kormányrendelet szerinti Testületnek az e törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő elnöke és elnökhelyettese megbízatását e törvény hatálybalépése nem érinti. (2) A  Testület közgyűlése a  Testület e  törvénnyel összhangban álló alapszabályát e  törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül elfogadja. 11. § A Magyar Corvin-lánc Iroda az  általa őrzött, a  Magyar Corvin-láncról és a  Magyar Corvin-lánc Testületről szóló kormányrendelet szerinti Magyar Corvin-lánc Testület működését érintő szabályzatok eredeti példányát és egyéb iratokat – ide nem értve a  Magyar Corvin-lánc kitüntetéssel kapcsolatos, kormányrendeletben meghatározott adatokat és iratokat – e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül átadja a Testület részére. 12. § (1) A  Testület által végzett közfeladatok ellátásának elősegítése érdekében a  Budapest 29772/1 és a  29772/13 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a  1146 Budapest, Hermina út 45. szám alatti műemlék ingatlan (a  továbbiakban: Ingatlan) és az  abban található ingóságok a  nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján e törvény erejénél fogva ingyenesen a Testület tulajdonába kerülnek. (2) Az  Ingatlan tulajdonváltozásának az  ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az  állam nevében a  Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) készíti el és köti meg. A  szerződésben az Ingatlan forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított értéket kell megjelölni. 13. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet a) 4.  pont 4.5.  alpontjában az  „a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló miniszterelnöki rendelet alapján a  Magyar Corvin-lánc Testület által a  tagja javaslatára” szövegrész helyébe az „a Magyar Corvin-lánc Testület által” szöveg, b) 4.  pont 4.6.  alpontjában a „formája, továbbá a  kultúráért felelős” szövegrész helyébe a „formája, a  Magyar Corvin-lánc kitüntetés tárgyiasult formája, továbbá a kultúráért felelős” szöveg lép. Áder János s. k., Lezsák Sándor s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.