4/2015. (VII. 31.) SZTNH utasítása a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kockázatkezelési szabályzatáról.

4/2015. (VII. 31.) SZTNH utasítása a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kockázatkezelési szabályzatáról. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § n) pont na) alpontjára, 3. § b) pontjára és 7. §-ára figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakkal összhangban a belső kontrollrendszer részeként a kockázatkezelés eljárásrendjére a következő utasítást adom ki: Az utasítás hatálya 1. § (1) Az utasítás személyi hatálya a  Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) határozatlan vagy határozott időre kinevezett kormánytisztviselőire és a munkavállalóira terjed ki. (2) Az utasítás tárgyi hatálya a  Hivatal működésével kapcsolatosan felmerülő kockázatok azonosítására, lajstromba vételére, kiértékelésére, elemzésére, az  értékelési skála alapján érzékenységi küszöb megállapítására, valamint a küszöb feletti értékek tekintetében intézkedési terv készítésére, a kockázatkezeléssel kapcsolatos további döntések meghozatalára, illetve azok nyilvántartására terjed ki. Az utasítás célja 2. § Az utasítás célja a  Hivatal kockázatkezelési rendszere kialakításának és kockázatkezelési eljárásának szabályozása, amely a  kockázati tényezők meghatározását és felmérését, azok értékelését, elemzését, a  kockázatokra adott válaszreakciókat és a kockázatok évenkénti felülvizsgálatát foglalja magában. A kockázat fogalma és típusai 3. § (1) Ezen utasítás alkalmazásában kockázat: minden olyan esemény, tevékenység vagy tevékenység elmulasztása, amelynek bekövetkezése negatív irányban befolyásolja a  Hivatal céljainak elérését. A  kockázatok eredője lehet hátrányos események bekövetkezése vagy az, hogy a kedvező lehetőségek realizálása nem történik meg. (2) Kockázat lehet különösen: a) olyan esemény vagy tevékenység, amelynek a  Hivatal igazgatási feladatainak ellátására és terv szerint előirányzott célkitűzéseire lényegi hatása van, b) véletlenszerű esemény, hiányos információ vagy ismeret, c) eredendő kockázat, amely a célok megvalósítása során fellépő hibák előfordulásának kockázata, d) az ellenőrzés hiánya, illetve az ellenőrzések gyengesége. (3) A kockázatok típusai az alábbiak, amelyek részletes leírását a melléklet tartalmazza: a) külső kockázatok, b) belső kockázatok. A kockázatkezelési tevékenység folyamata 4. § A kockázatkezelési tevékenység folyamata magában foglalja a kockázati tényezők beazonosítását, lajstromba vételét, a kockázatok értékelését, az elfogadható kockázati szint meghatározását, a kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók (kockázatkezelés módjának meghatározása vagy tudatosan vállalt kockázatként besorolása) azonosítását, a  kritikus kockázatok tekintetében intézkedési terv készítését, a  végrehajtás követését és a  kockázatkezelési tevékenység folyamatának felülvizsgálatát. A kockázati tényezők beazonosítása, lajstromba vétele 5. § A kockázati tényezők beazonosítása annak megállapítását jelenti, hogy melyek a  Hivatal főosztályokra lebontott célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok. A  kockázatazonosítás előfeltétele a  szervezeti egységek stratégiai célkitűzéseinek, tevékenységeinek, működési folyamatainak alapos ismerete. A  kockázatokat csak ezen ismeretek alapján lehet felismerni és azonosítani. 6. § (1) Az értékelést végző szervezeti egység vezetői (a továbbiakban: értékelő vezetők) a főosztályukra lebontott stratégiai célkitűzések megvalósítása során felmerülő kockázatokat felmérik, számba veszik, és megküldik a  Gazdálkodási Főosztály kockázatkezeléssel foglalkozó munkatársa (a továbbiakban: GF munkatárs) részére. (2) A GF munkatárs az értékelő vezetők által készített listákat összesíti, a kockázatok felsorolásában esetlegesen előforduló átfedéseket kiszűri, és az így elkészült kockázati lajstromot megküldi az értékelő vezetőknek értékelés céljából. 7. § A kockázati lajstrom tartalmazza a kockázat típusát, megnevezését, megnyilvánulási formáját, azonosítását (részletes leírását), az értékelő szervezeti egység megnevezését, a bekövetkezés valószínűsége és a célokra gyakorolt hatása szerint annak értékét (a kockázat értékelését), továbbá, hogy az értékelő vezető véleménye szerint intézkedést igényel vagy sem. A kockázatok értékelése 8. § A kockázatok értékelésének célja annak megállapítása, hogy a  beazonosított kockázatok milyen mértékben befolyásolják a Hivatal fő célkitűzéseit. 9. § (1) Az értékelés során az  értékelő vezetők az  általuk korábban számba vett és a  kockázati lajstromban szereplő kockázatokat egyrészt a bekövetkezés valószínűsége, másrészt a célokra gyakorolt hatása alapján ötfokozatú skálán értékelik az alábbiak szerint: a) bekövetkezés valószínűsége: 1: elhanyagolható 2: alacsony 3: közepes 4: magas 5: kiemelkedő b) célokra gyakorolt hatása: 1: elhanyagolható 2: alacsony 3: közepes 4: magas 5: kiemelkedő (2) A GF munkatárs az  értékelő vezetők által a  bekövetkezés valószínűsége és a  célokra gyakorolt hatása értékének szorzataként kiszámítja az egyes kockázati tényezők értékét. (3) A fentiek szerint elkészült értékelést a Gazdálkodási Főosztály vezetője ellenőrzi, és megküldi jóváhagyásra a Hivatal elnöke részére azzal, hogy javaslatot tesz az érzékenységi küszöb (elfogadható kockázati szint) meghatározására. Az elfogadható kockázati szint meghatározása 10. § A Hivatal elnöke a kockázati lajstromban szereplő értékek alapján a Hivatal egészére és azon belül az egyes folyamatok, illetve szervezeti egységek sajátosságaira tekintettel meghatározza az  érzékenységi küszöböt, azt a  kockázati tűréshatárt, amely felett szükséges a kockázatokat kezelni. A kritikus tényezők kezelésére kockázatkezelési intézkedési terv készítése 11. § (1) A megállapított kockázati tűréshatárt el nem érő kockázatokat a Hivatal tudatosan vállalt kockázatként kezeli, azok csökkentésére intézkedési tervet nem készít. (2) A kockázati tűréshatárt elérő vagy meghaladó kockázatok tekintetében a  Hivatal elnöke által jóváhagyott, a  kockázatkezelés módját, végrehajtási idejét és az  azért felelős személy megjelölését tartalmazó intézkedési terv készül. (3) Az értékelő vezetők a kockázatok kezelésének módját minden egyes kockázatra külön-külön határozzák meg. (4) A kockázatok kezelése történhet a kockázati okok megszüntetésével, a következmény áthárításával vagy a kockázat tűrésével (tudatosan vállalt kockázat). Az  egyes intézkedéseket az  erről vezetett, 14.  §-ban írt nyilvántartásban rögzíteni kell. Az intézkedések megvalósításának nyomon követése és a kockázatkezelés nyilvántartása 12. § A GF munkatárs tájékoztatja az értékelő vezetőt a kockázatok csökkentése érdekében jóváhagyott intézkedésekről. 13. § (1) A kockázatkezelési intézkedések végrehajtása, illetve annak ellenőrzése az értékelő vezetők feladata. (2) Az értékelő vezetők rendszeresen tájékoztatják a GF munkatársát a végrehajtott kockázati intézkedésekről. 14. § Az intézkedések végrehajtásáról a GF munkatársa vezet nyilvántartást. Záró rendelkezések 15. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 16. § (1) A kockázatkezelési tevékenység felülvizsgálatáról, az  utasítás tartalmi aktualizálásáról és karbantartásáról a GF munkatárs előterjesztése alapján a Gazdálkodási Főosztály köteles gondoskodni. (2) A felülvizsgálatot legalább 3 évente el kell végezni, amelynek eredményeképpen szükség esetén kezdeményezni kell az utasítás módosításának vagy új utasításnak a kiadását. Dr. Bendzsel Miklós s. k., a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke