4/
- (VII. 31.) SZTNH utasítása a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kockázatkezelési szabályzatáról. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/
- (XII. 31.) Korm. rendelet
- § n) pont na) alpontjára,
- § b) pontjára és
- §-ára figyelemmel a jogalkotásról szóló
- évi CXXX. törvény
- §
(4)bekezdés c) pontjában foglaltakkal összhangban a belső kontrollrendszer részeként a kockázatkezelés eljárásrendjére a következő utasítást adom ki: Az utasítás hatálya 1. §
(1)Az utasítás személyi hatálya a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) határozatlan vagy határozott időre kinevezett kormánytisztviselőire és a munkavállalóira terjed ki.
(2)Az utasítás tárgyi hatálya a Hivatal működésével kapcsolatosan felmerülő kockázatok azonosítására, lajstromba vételére, kiértékelésére, elemzésére, az értékelési skála alapján érzékenységi küszöb megállapítására, valamint a küszöb feletti értékek tekintetében intézkedési terv készítésére, a kockázatkezeléssel kapcsolatos további döntések meghozatalára, illetve azok nyilvántartására terjed ki. Az utasítás célja
- § Az utasítás célja a Hivatal kockázatkezelési rendszere kialakításának és kockázatkezelési eljárásának szabályozása, amely a kockázati tényezők meghatározását és felmérését, azok értékelését, elemzését, a kockázatokra adott válaszreakciókat és a kockázatok évenkénti felülvizsgálatát foglalja magában. A kockázat fogalma és típusai
- §
(1)Ezen utasítás alkalmazásában kockázat: minden olyan esemény, tevékenység vagy tevékenység elmulasztása, amelynek bekövetkezése negatív irányban befolyásolja a Hivatal céljainak elérését. A kockázatok eredője lehet hátrányos események bekövetkezése vagy az, hogy a kedvező lehetőségek realizálása nem történik meg.
(2)Kockázat lehet különösen:
- a)olyan esemény vagy tevékenység, amelynek a Hivatal igazgatási feladatainak ellátására és terv szerint előirányzott célkitűzéseire lényegi hatása van,
- b)véletlenszerű esemény, hiányos információ vagy ismeret,
- c)eredendő kockázat, amely a célok megvalósítása során fellépő hibák előfordulásának kockázata,
- d)az ellenőrzés hiánya, illetve az ellenőrzések gyengesége.
(3)A kockázatok típusai az alábbiak, amelyek részletes leírását a melléklet tartalmazza:
- a)külső kockázatok,
- b)belső kockázatok. A kockázatkezelési tevékenység folyamata 4. § A kockázatkezelési tevékenység folyamata magában foglalja a kockázati tényezők beazonosítását, lajstromba vételét, a kockázatok értékelését, az elfogadható kockázati szint meghatározását, a kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók (kockázatkezelés módjának meghatározása vagy tudatosan vállalt kockázatként besorolása) azonosítását, a kritikus kockázatok tekintetében intézkedési terv készítését, a végrehajtás követését és a kockázatkezelési tevékenység folyamatának felülvizsgálatát. A kockázati tényezők beazonosítása, lajstromba vétele 5. § A kockázati tényezők beazonosítása annak megállapítását jelenti, hogy melyek a Hivatal főosztályokra lebontott célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok. A kockázatazonosítás előfeltétele a szervezeti egységek stratégiai célkitűzéseinek, tevékenységeinek, működési folyamatainak alapos ismerete. A kockázatokat csak ezen ismeretek alapján lehet felismerni és azonosítani. 6. §
(1)Az értékelést végző szervezeti egység vezetői (a továbbiakban: értékelő vezetők) a főosztályukra lebontott stratégiai célkitűzések megvalósítása során felmerülő kockázatokat felmérik, számba veszik, és megküldik a Gazdálkodási Főosztály kockázatkezeléssel foglalkozó munkatársa (a továbbiakban: GF munkatárs) részére.
(2)A GF munkatárs az értékelő vezetők által készített listákat összesíti, a kockázatok felsorolásában esetlegesen előforduló átfedéseket kiszűri, és az így elkészült kockázati lajstromot megküldi az értékelő vezetőknek értékelés céljából.
- § A kockázati lajstrom tartalmazza a kockázat típusát, megnevezését, megnyilvánulási formáját, azonosítását (részletes leírását), az értékelő szervezeti egység megnevezését, a bekövetkezés valószínűsége és a célokra gyakorolt hatása szerint annak értékét (a kockázat értékelését), továbbá, hogy az értékelő vezető véleménye szerint intézkedést igényel vagy sem. A kockázatok értékelése
- § A kockázatok értékelésének célja annak megállapítása, hogy a beazonosított kockázatok milyen mértékben befolyásolják a Hivatal fő célkitűzéseit.
- §
(1)Az értékelés során az értékelő vezetők az általuk korábban számba vett és a kockázati lajstromban szereplő kockázatokat egyrészt a bekövetkezés valószínűsége, másrészt a célokra gyakorolt hatása alapján ötfokozatú skálán értékelik az alábbiak szerint:
- a)bekövetkezés valószínűsége: 1: elhanyagolható 2: alacsony 3: közepes 4: magas 5: kiemelkedő
- b)célokra gyakorolt hatása: 1: elhanyagolható 2: alacsony 3: közepes 4: magas 5: kiemelkedő
(2)A GF munkatárs az értékelő vezetők által a bekövetkezés valószínűsége és a célokra gyakorolt hatása értékének szorzataként kiszámítja az egyes kockázati tényezők értékét.
(3)A fentiek szerint elkészült értékelést a Gazdálkodási Főosztály vezetője ellenőrzi, és megküldi jóváhagyásra a Hivatal elnöke részére azzal, hogy javaslatot tesz az érzékenységi küszöb (elfogadható kockázati szint) meghatározására. Az elfogadható kockázati szint meghatározása
- § A Hivatal elnöke a kockázati lajstromban szereplő értékek alapján a Hivatal egészére és azon belül az egyes folyamatok, illetve szervezeti egységek sajátosságaira tekintettel meghatározza az érzékenységi küszöböt, azt a kockázati tűréshatárt, amely felett szükséges a kockázatokat kezelni. A kritikus tényezők kezelésére kockázatkezelési intézkedési terv készítése
- §
(1)A megállapított kockázati tűréshatárt el nem érő kockázatokat a Hivatal tudatosan vállalt kockázatként kezeli, azok csökkentésére intézkedési tervet nem készít.
(2)A kockázati tűréshatárt elérő vagy meghaladó kockázatok tekintetében a Hivatal elnöke által jóváhagyott, a kockázatkezelés módját, végrehajtási idejét és az azért felelős személy megjelölését tartalmazó intézkedési terv készül.
(3)Az értékelő vezetők a kockázatok kezelésének módját minden egyes kockázatra külön-külön határozzák meg.
(4)A kockázatok kezelése történhet a kockázati okok megszüntetésével, a következmény áthárításával vagy a kockázat tűrésével (tudatosan vállalt kockázat). Az egyes intézkedéseket az erről vezetett,
- §-ban írt nyilvántartásban rögzíteni kell. Az intézkedések megvalósításának nyomon követése és a kockázatkezelés nyilvántartása
- § A GF munkatárs tájékoztatja az értékelő vezetőt a kockázatok csökkentése érdekében jóváhagyott intézkedésekről.
- §
(1)A kockázatkezelési intézkedések végrehajtása, illetve annak ellenőrzése az értékelő vezetők feladata.
(2)Az értékelő vezetők rendszeresen tájékoztatják a GF munkatársát a végrehajtott kockázati intézkedésekről.
- § Az intézkedések végrehajtásáról a GF munkatársa vezet nyilvántartást. Záró rendelkezések
- § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
- §
(1)A kockázatkezelési tevékenység felülvizsgálatáról, az utasítás tartalmi aktualizálásáról és karbantartásáról a GF munkatárs előterjesztése alapján a Gazdálkodási Főosztály köteles gondoskodni.
(2)A felülvizsgálatot legalább 3 évente el kell végezni, amelynek eredményeképpen szükség esetén kezdeményezni kell az utasítás módosításának vagy új utasításnak a kiadását. Dr. Bendzsel Miklós s. k., a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke