Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius

4/2015. (VII. 31.) SZTNH utasítása a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kockázatkezelési szabályzatáról

Miről szól ez a jogszabály?

Ez az utasítás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának kockázatkezelési szabályzatát írja le, meghatározva a kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének módját. Célja a Hivatal működésével kapcsolatos kockázatok hatékony kezelése.

Kire vonatkozik: A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala határozatlan vagy határozott időre kinevezett kormánytisztviselőire; A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala munkavállalóira.

Határidők:

  • A kockázatkezelési tevékenység felülvizsgálatát legalább 3 évente el kell végezni.

Fő adatok

Ország
Magyarország
Jogterület
Adójog
Szakaszok
8
Forrás
MultiLegalPile/
Szöveg letöltve
Magyarázat frissítve

Mit szabályoz ez a jogszabály?

  • A Hivatal működésével kapcsolatos kockázatok azonosítását, lajstromba vételét, kiértékelését és elemzését.
  • Érzékenységi küszöb megállapítását és intézkedési terv készítését a küszöb feletti kockázatokra.
  • A kockázatkezelési rendszer kialakítását és eljárását, beleértve a kockázatok évenkénti felülvizsgálatát.
  • A kockázatok fogalmát és típusait (külső és belső kockázatok).

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

  • A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala határozatlan vagy határozott időre kinevezett kormánytisztviselőire.
  • A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala munkavállalóira.

Melyek a főbb pontok?

  • A kockázat minden olyan esemény, tevékenység vagy annak elmulasztása, amely negatívan befolyásolja a Hivatal céljainak elérését.
  • A kockázatokat ötfokozatú skálán értékelik a bekövetkezés valószínűsége és a célokra gyakorolt hatása alapján (1: elhanyagolható, 5: kiemelkedő).
  • A Hivatal elnöke határozza meg az érzékenységi küszöböt, amely felett a kockázatokat kezelni kell.
  • A kockázatkezelési tevékenység felülvizsgálatát legalább 3 évente el kell végezni.

Adójog

8

Adójog

Jogszabály szövege

Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (8)
  1. 6. §
  2. 7. § A kockázati lajstrom tartalmazza a kockázat típusát, megnevezését, meg
  3. 9. § (1) Az értékelés során az  értékelő vezetők az  általuk korábban számb
  4. 11. § (1) A megállapított kockázati tűréshatárt el nem érő kockázatokat a Hi
  5. 12. § A GF munkatárs tájékoztatja az értékelő vezetőt a kockázatok csökkenté
  6. 13. § (1) A kockázatkezelési intézkedések végrehajtása, illetve annak ellenő
  7. 14. § Az intézkedések végrehajtásáról a GF munkatársa vezet nyilvántartást
  8. 16. § (1) A kockázatkezelési tevékenység felülvizsgálatáról, az  utasítás ta

4/2015. (VII. 31.) SZTNH utasítása a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kockázatkezelési szabályzatáról.

A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § n) pont

na)alpontjára, 3. § b) pontjára és 7. §-ára figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakkal összhangban a belső kontrollrendszer részeként a kockázatkezelés eljárásrendjére a következő utasítást adom ki:

Az utasítás hatálya 1. § (1) Az utasítás személyi hatálya a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) határozatlan vagy határozott időre kinevezett kormánytisztviselőire és a munkavállalóira terjed ki.

(2)Az utasítás tárgyi hatálya a Hivatal működésével kapcsolatosan felmerülő kockázatok azonosítására, lajstromba vételére, kiértékelésére, elemzésére, az értékelési skála alapján érzékenységi küszöb megállapítására, valamint a küszöb feletti értékek tekintetében intézkedési terv készítésére, a kockázatkezeléssel kapcsolatos további döntések meghozatalára, illetve azok nyilvántartására terjed ki.

Az utasítás célja 2. § Az utasítás célja a Hivatal kockázatkezelési rendszere kialakításának és kockázatkezelési eljárásának szabályozása, amely a kockázati tényezők meghatározását és felmérését, azok értékelését, elemzését, a kockázatokra adott válaszreakciókat és a kockázatok évenkénti felülvizsgálatát foglalja magában.

A kockázat fogalma és típusai 3. § (1) Ezen utasítás alkalmazásában kockázat: minden olyan esemény, tevékenység vagy tevékenység elmulasztása, amelynek bekövetkezése negatív irányban befolyásolja a Hivatal céljainak elérését. A kockázatok eredője lehet hátrányos események bekövetkezése vagy az, hogy a kedvező lehetőségek realizálása nem történik meg.

(2)Kockázat lehet különösen:
a)olyan esemény vagy tevékenység, amelynek a Hivatal igazgatási feladatainak ellátására és terv szerint előirányzott célkitűzéseire lényegi hatása van,
b)véletlenszerű esemény, hiányos információ vagy ismeret,
c)eredendő kockázat, amely a célok megvalósítása során fellépő hibák előfordulásának kockázata,
d)az ellenőrzés hiánya, illetve az ellenőrzések gyengesége.
(3)A kockázatok típusai az alábbiak, amelyek részletes leírását a melléklet tartalmazza:
a)külső kockázatok,
b)belső kockázatok.

A kockázatkezelési tevékenység folyamata 4. § A kockázatkezelési tevékenység folyamata magában foglalja a kockázati tényezők beazonosítását, lajstromba vételét, a kockázatok értékelését, az elfogadható kockázati szint meghatározását, a kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók (kockázatkezelés módjának meghatározása vagy tudatosan vállalt kockázatként besorolása) azonosítását, a kritikus kockázatok tekintetében intézkedési terv készítését, a végrehajtás követését és a kockázatkezelési tevékenység folyamatának felülvizsgálatát.

A kockázati tényezők beazonosítása, lajstromba vétele 5. § A kockázati tényezők beazonosítása annak megállapítását jelenti, hogy melyek a Hivatal főosztályokra lebontott célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok. A kockázatazonosítás előfeltétele a szervezeti egységek stratégiai célkitűzéseinek, tevékenységeinek, működési folyamatainak alapos ismerete. A kockázatokat csak ezen ismeretek alapján lehet felismerni és azonosítani.

6. §(1) Az értékelést végző szervezeti egység vezetői (a továbbiakban: értékelő vezetők) a főosztályukra lebontott stratégiai

célkitűzések megvalósítása során felmerülő kockázatokat felmérik, számba veszik, és megküldik a Gazdálkodási Főosztály kockázatkezeléssel foglalkozó munkatársa (a továbbiakban: GF munkatárs) részére.

(2)A GF munkatárs az értékelő vezetők által készített listákat összesíti, a kockázatok felsorolásában esetlegesen előforduló átfedéseket kiszűri, és az így elkészült kockázati lajstromot megküldi az értékelő vezetőknek értékelés céljából.

7. §A kockázati lajstrom tartalmazza a kockázat típusát, megnevezését, megnyilvánulási formáját, azonosítását (részletes

leírását), az értékelő szervezeti egység megnevezését, a bekövetkezés valószínűsége és a célokra gyakorolt hatása szerint annak értékét (a kockázat értékelését), továbbá, hogy az értékelő vezető véleménye szerint intézkedést igényel vagy sem.

A kockázatok értékelése 8. § A kockázatok értékelésének célja annak megállapítása, hogy a beazonosított kockázatok milyen mértékben befolyásolják a Hivatal fő célkitűzéseit.

9. §(1) Az értékelés során az  értékelő vezetők az  általuk korábban számba vett és a  kockázati lajstromban szereplő

kockázatokat egyrészt a bekövetkezés valószínűsége, másrészt a célokra gyakorolt hatása alapján ötfokozatú skálán értékelik az alábbiak szerint:

a)bekövetkezés valószínűsége:

1: elhanyagolható 2: alacsony 3: közepes 4: magas 5: kiemelkedő

b)célokra gyakorolt hatása:

1: elhanyagolható 2: alacsony 3: közepes 4: magas 5: kiemelkedő

(2)A GF munkatárs az értékelő vezetők által a bekövetkezés valószínűsége és a célokra gyakorolt hatása értékének szorzataként kiszámítja az egyes kockázati tényezők értékét.
(3)A fentiek szerint elkészült értékelést a Gazdálkodási Főosztály vezetője ellenőrzi, és megküldi jóváhagyásra a Hivatal elnöke részére azzal, hogy javaslatot tesz az érzékenységi küszöb (elfogadható kockázati szint) meghatározására.

Az elfogadható kockázati szint meghatározása 10. § A Hivatal elnöke a kockázati lajstromban szereplő értékek alapján a Hivatal egészére és azon belül az egyes folyamatok, illetve szervezeti egységek sajátosságaira tekintettel meghatározza az érzékenységi küszöböt, azt a kockázati tűréshatárt, amely felett szükséges a kockázatokat kezelni.

A kritikus tényezők kezelésére kockázatkezelési intézkedési terv készítése

11. §(1) A megállapított kockázati tűréshatárt el nem érő kockázatokat a Hivatal tudatosan vállalt kockázatként kezeli, azok

csökkentésére intézkedési tervet nem készít.

(2)A kockázati tűréshatárt elérő vagy meghaladó kockázatok tekintetében a Hivatal elnöke által jóváhagyott, a kockázatkezelés módját, végrehajtási idejét és az azért felelős személy megjelölését tartalmazó intézkedési terv készül.
(3)Az értékelő vezetők a kockázatok kezelésének módját minden egyes kockázatra külön-külön határozzák meg.
(4)A kockázatok kezelése történhet a kockázati okok megszüntetésével, a következmény áthárításával vagy a kockázat tűrésével (tudatosan vállalt kockázat). Az egyes intézkedéseket az erről vezetett, 14. §-ban írt nyilvántartásban rögzíteni kell.

Az intézkedések megvalósításának nyomon követése és a kockázatkezelés nyilvántartása

12. §A GF munkatárs tájékoztatja az értékelő vezetőt a kockázatok csökkentése érdekében jóváhagyott intézkedésekről

13. §(1) A kockázatkezelési intézkedések végrehajtása, illetve annak ellenőrzése az értékelő vezetők feladata

(2)Az értékelő vezetők rendszeresen tájékoztatják a GF munkatársát a végrehajtott kockázati intézkedésekről.

14. §Az intézkedések végrehajtásáról a GF munkatársa vezet nyilvántartást

Záró rendelkezések 15. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

16. §(1) A kockázatkezelési tevékenység felülvizsgálatáról, az  utasítás tartalmi aktualizálásáról és karbantartásáról

a GF munkatárs előterjesztése alapján a Gazdálkodási Főosztály köteles gondoskodni.

(2)A felülvizsgálatot legalább 3 évente el kell végezni, amelynek eredményeképpen szükség esetén kezdeményezni kell az utasítás módosításának vagy új utasításnak a kiadását.

Dr. Bendzsel Miklós s. k., a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.