1/2008. (I. 11.) ÖTM rendelete az Európai Közösségi jog hatálya alá tartozó, feltétel nélkül elismerésre kerülő okleveles építészmérnöki oklevelek meg

1/2008. (I. 11.) ÖTM rendelete az Európai Közösségi jog hatálya alá tartozó, feltétel nélkül elismerésre kerülő okleveles építészmérnöki oklevelek megnevezéséről és az ezen okiratok birtokosaival azonos jogállású személyek köréről. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 67. §-ának (3) bekezdése c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának g) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendelem el: Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni az Etv. Harmadik rész IX. fejezetének hatálya alá tartozó a településtervezési, az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási tevékenység (a továbbiakban: tevékenység) végzésére jogosító (2) bekezdés szerinti oklevél elismerése során. (2) Az Etv. 28. § (1) bekezdése szerinti tagállamban, a tagállami állampolgár és az Etv. 28. § (2) bekezdésben meghatározott vele azonos jogállású személy részére kiállított, a képzés sikeres elvégzését tanúsító, e rendelet a) 1. számú melléklete szerinti, legkorábban az adott oklevél tekintetében ott megjelölt referencia-tanévben megkezdett építészmérnöki képzés sikeres elvégzését tanúsító építészmérnöki, b) 2. számú mellékletében említett és ott megjelölt referencia-tanévnél nem később kezdődött építészmérnöki oklevelek (a továbbiakban együtt: oklevelek) a Magyar Köztársaságban feltétel nélkül kerülnek elismerésre. (3) Az oklevél elismerése nem mentesít a tevékenység megkezdéséhez külön jogszabály által előírt egyéb szakmai, jogi követelmények teljesítése alól. Az oklevelekre vonatkozó eltérő rendelkezések 2. § (1) Feltétel nélkül el kell ismerni azt az 1985. augusztus 5-től létező, a Németországi Szövetségi Köztársaságban a „Fachhochschulen”-ben zajló három éves képzést, amely megfelel a minimális képzési követelményeknek és ebben a tagállamban a tevékenységnek „építészmérnök” szakmai cím használata mellett történő gyakorlása megkezdésére jogosít, feltéve, hogy a képzést a Német Szövetségi Köztársaságban szerzett négyéves szakmai gyakorlat követte, amelyről az a szakmai szövetség adott ki igazolást, amelynek a névjegyzékében az építészmérnök neve szerepel. (2) Feltétel nélkül el kell ismerni a szociális fejlesztő programok vagy nem nappali egyetemi tanulmányok részét képező képzést, amely megfelel a minimális képzési követelményeknek, ha ezt az igazolja, hogy olyan személy, aki legalább hét évet dolgozott az építészet területén egy építészmérnök vagy egy építész iroda felügyelete mellett, sikeres építészmérnöki vizsgát tett. A vizsgának egyetemi szintűnek kell lennie. (3) Feltétel nélkül el kell ismerni azon építészmérnöki előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat (a továbbiakban: okirat), amelyeket a volt Csehszlovákia bocsátott ki, vagy melyek esetében az érintettek a képzést – a Cseh Köztársaság és Szlovákia esetében – 1993. január 1-je előtt kezdték meg, amennyiben a fent említett két tagállam bármelyikének hatóságai tanúsítják, hogy az okirat a tevékenység gyakorlásának megkezdése és folytatása tekintetében ezek az okiratok ugyanolyan joghatállyal bírnak, mint a 2. számú mellékletben felsorolt e két tagállamra vonatkozó oklevelek. Ehhez az okiratokhoz mellékelni kell az ugyanazon hatóságok által kibocsátott igazolást, amely igazolja, hogy az adott tagállami állampolgárok az igazolás kibocsátásának időpontját megelőző öt év során leg alább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen folytattak tevékenységet. (4) Feltétel nélkül el kell ismerni azon okiratokat, amelyeket a volt Szovjetunió bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést a) Észtország esetében 1991. augusztus 20-a előtt, b) Lettország esetében 1991. augusztus 21-e előtt, c) Litvánia estében 1990. március 11-e előtt kezdték meg, amennyiben a fent említett három tagállam bármelyikének hatósága tanúsítja, hogy az okirat szerinti tevékenység gyakorlásának megkezdése és folytatása tekintetében területükön jogilag ugyanúgy érvényes, mint az általuk kibocsátott e rendelet 2. számú mellékletében a három tagállamra vonatkozóan megjelölt oklevél. Az ilyen okirathoz csatolni kell az ugyanazon hatóságok által kiállított igazolást, amely igazolja, hogy az adott tagállami állampolgárok az igazolás keltét megelőző öt év során legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen folytattak tevékenységet. (5) Feltétel nélkül el kell ismerni azon okiratokat, amelyeket a volt Jugoszlávia bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést Szlovénia esetében 1991. június 25-e előtt kezdték meg, amennyiben a tagállam hatóságai tanúsítják, hogy az okirat a tevékenység gyakorlásának megkezdése és folytatása tekintetében területükön jogilag ugyanúgy érvényes, mint az általuk kibocsátott e rendelet 2. számú mellékletében e tagállamra vonatkozóan megjelölt oklevél. Az ilyen okirathoz csatolni kell az ugyanazon hatóságok által kiállított igazolást, amely szerint ezek a személyek a kérdéses tevékenységet területükön az igazolás keltét megelőző öt év során legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen folytattak tevékenységet. 3. § (1) Az oklevél elismerése alapjául feltétel nélkül el kell ismerni azt az igazolást, amelyet a Németországi Szövetségi Köztársaság illetékes hatóságai állítottak ki, és amelyek azt tanúsítják, hogy a Német Demokratikus Köztársaság illetékes hatóságai által 1945. május 8-án vagy azt követően kibocsátott oklevelek egyenértékűek az 1. § (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt oklevelekkel. (2) Az oklevél elismerése alapjául feltétel nélkül el kell ismerni azt az igazolást, amelyet valamely tagállam állított ki tagállami állampolgárok részére tevékenység megkezdésére és folytatására, meglévő szabályozás alapján: a) 1995. január 1-jétől Ausztria, Finnország és Svédország esetében, b) 2004. május 1-jétől a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében, c) 1987. augusztus 5-től a többi tagállam esetében. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti igazolás tanúsítja, hogy birtokosuk legkésőbb a megfelelő időpontban jogosulttá vált az építészmérnöki cím használatára, és a kérdéses tevékenységet az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül, a vonatkozó jogszabályok keretében ténylegesen gyakorolta. 4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) E rendelet szabályait a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a kölcsönösen elismert építészmérnöki oklevelek közzétételéről szóló 14/2004. (V. 11.) BM rendelet. 5. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve a szakmai képesítések elismeréséről (a továbbiakban: irányelv) 21. cikk (5) bekezdése, 23. cikk (3)–(5) bekezdései, 47. cikke, 48. cikke, 49. cikke, V. melléklet 5.7.1. pontja és a VI. melléklet 6. pontja, b) a Tanács 2006/100/EK irányelve (2006. november 20.) a személyek szabad mozgása területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozása tekintetében történő kiigazításáról, 1–2. cikkek, melléklet V. fejezet q) pont. Bajnai Gordon s. k., önkormányzati és területfejlesztési miniszter