299/
- (XII. 22.) Korm. rendelete a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés
- elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről. A Kormány a Munka Törvénykönyvéről szóló
- évi XXII. törvény
- §
(1)bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk
(3)bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja: 1. §
(1)A rendelet hatálya a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézmények kivételével a munkáltatóra és a vele 2011-ben november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján is munkaviszonyban álló munkavállalóra terjed ki.
(2)Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
- évi CLVI. törvény
- §-a szerinti adókedvezmény igénybevétele szempontjából a rendelet hatálya kiterjed a törvény
- §
(7)bekezdés b) pontjában foglalt folyamatos foglalkoztatási feltételeknek megfelelő munkavállalóra is.
(3)Nem terjed ki a rendelet hatálya az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló
- évi LXXV. törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra.
- §
(1)A munkavállalók munkabére nettó értékének megőrzéséhez szükséges
- évi munkabéremelés elvárt mértékét az
- melléklet tartalmazza. 2011-ben – a
(2)bekezdés szerint számított – átlagos havi 216 805 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt munkabéremelés. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/
- (XII. 22.) Korm. rendeletben
- január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti munkabéremelés elvárt mértékének kiszámításánál a munkavállaló 2011. évi munkabérén személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak (a továbbiakban együtt: rendszeres bér) az alábbi időszakra vonatkozó egész havi átlagát kell érteni:
- a)a személyi alapbér 2011. október 31-ét megelőző, legutóbbi tárgyévi változásának időpontjától 2011. december 31-ig terjedő időszak;
- b)ha a személyi alapbér legutóbb 2011. október 31-ét követően változott, akkor a 2011. november 1-jét megelőző, legutóbbi tárgyévi változás időpontjától – annak hiányában 2011. január 1-jétől – a 2011. október 31-ét követő változás időpontjáig terjedő időszak;
- c)ha a személyi alapbér 2011-ben nem változott, akkor a 2011. január 1-je és december 31-e közötti időszak;
- d)ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a munkaviszony létesítésének időpontja és 2011. december 31-e közötti időszak.
(3)A munkavállaló 2011. évi munkabére
(2)bekezdés szerinti egész havi átlagát a munkavállaló munkarend szerinti munkanapjai figyelembevételével kell meghatározni.
(4)A
(2)bekezdés szerinti személyi alapbéren a Munka Törvénykönyvéről szóló
- évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.)
- § szerinti személyi alapbért, rendszeres bérpótlékokon az Mt. 151/A. §
(2)bekezdés szerinti bérpótlékokat kell érteni.
(5)Teljesítménybér alkalmazása esetén a
(2)bekezdés szerinti személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó 2011. évi teljesítménybér egész havi átlagos összegét kell érteni, beleértve a teljesítménybér időbér részét is. Jutalékos bérforma esetén százszázalékos teljesítésként a tényleges jutalékkifizetést kell figyelembe venni.
(6)A munkavállaló napi, heti, havi munkaideje 2011. október 31-ét követő változása esetén a
(2)bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit korrigálni kell a munkaidő változás arányában.
(7)A munkavállaló munkakörének egészségkárosodás következtében 2011. október 31-ét követő változása esetén a
(2)bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit a munkavállaló új munkakörével azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók átlagos béradatai alapján kell meghatározni.
(8)A gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságon, továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló
(2)bekezdés szerinti
- évi személyi alapbérét az Mt.
- §-ában foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.
(9)Órabér esetén a havi személyi alapbért az Mt. 144/A. §-ának értelemszerű alkalmazásával kell meghatározni. 3. §
(1)A munkáltató a
- évi elvárt munkabéremelésnek akkor tesz eleget, ha a munkavállaló
- §
(2)bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét 2012-ben
- a)az 1. melléklet 1. pontja szerinti esetben az ott szereplő mértékkel;
- b)az 1. melléklet 2. pontja szerinti esetben a
(2)vagy a
(3)bekezdésben foglalt számítás eredményeként adódó összeggel megemeli.
(2)Az
(1)bekezdés b) pontjában foglalt személyi alapbéremelést úgy kell meghatározni, hogy az
- melléklet
- pontjában szereplő táblázat második oszlopának a munkavállaló
- §
(2)bekezdés szerinti
- évi rendszeres bérének megfelelő során szereplő összegét szorozni kell a
- §
(2)bekezdés szerinti személyi alapbér és rendszeres bér hányadosával.
(3)A munkáltató választása szerint a munkabéremelést a
(2)bekezdésben foglaltaktól eltérően úgy is végrehajthatja, hogy a munkavállaló 2. §
(2)bekezdés szerinti
- évi személyi alapbérét az
- melléklet
- pontjában szereplő táblázat második oszlopának a
- évi személyi alapbérnek megfelelő sorában szereplő összeggel megemeli.
(4)A munkáltató a
(2)és a
(3)bekezdésben foglalt módszerek közül valamennyi munkavállalójára vonatkozóan egységesen választhat, és ezt a választását később nem változtathatja meg.
(5)Teljesítménybér esetén az
(1)–
(3)bekezdés alkalmazása során a teljesítménybér-tényezőket is szükséges úgy módosítani, hogy százszázalékos teljesítést feltételezve az 1. melléklet szerinti munkabéremelés megtörténjen.
(6)Amennyiben az
(1)–
(3)bekezdésben foglaltak végrehajtását követően a munkavállaló személyi alapbére, teljesítménybér-tényezői vagy rendszeres bérpótlékainak mértéke a 2. §
(6)–
(7)bekezdésben foglalt esetek kivételével – ide nem értve az e bérelemek közötti átcsoportosítást – a munkavállaló számára hátrányosan megváltozik, akkor a változás időpontjától az elvárt béremelés nem teljesültnek minősül. 4. §
(1)A
- évi munkabéremelés elvárt mértékének az
- melléklet szerinti összege – az alacsony keresetű munkavállalók munkabérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló
- évi XCIX. törvényben foglaltak alkalmazása során – csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló
- évi CXVII. törvény
- §-a szerinti béren kívüli juttatás munkavállalót érintő
- évi növekményével, legfeljebb azonban az elvárt munkabéremelés munkavállalónkénti összegének 25%-ával.
(2)A béren kívüli juttatás
(1)bekezdés szerinti
- évi növekményét a
- évre vonatkozó jogosultság egyhavi átlagos nettó összege és a
- évi tényleges juttatás egyhavi átlagos nettó összege pozitív különbségének 130,94 százalékaként kell meghatározni.
(3)A munkáltató kollektív szerződéses szabályozással, annak hiányában írásban a munkavállaló tudomására hozott egyoldalú kötelezettségvállalással igazolja a béren kívüli juttatásokra való munkavállalónkénti 2012. évi jogosultságot. 5. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök