1200/B/2004. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

1200/B/2004. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő v é g z é s t: Az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 132. §-a, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 45. § (2) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti. I. Az indítványozó szerint az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt jogegyenlőség elvét sérti, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 132. §-a alapján a helyi népszavazásra a Ve. 122. § (1) bekezdésében foglalt, a népszavazás kitűzésére vonatkozó 35 napos határidőt rendeli alkalmazni, ugyanakkor nem ad lehetőséget az ennél enyhébb, a Ve. 122. § (2) bekezdésében foglalt határidő alkalmazására. Az indít ványozó ezt a különbségtételt az országos népszavazás szabályaihoz képest logikátlannak és egyenlőtlennek tartja. Az indítványozó kifogásolja azt is, hogy a Ve. 132. §-a nem rendeli alkalmazni a helyi népszavazásra a Ve. X. fejezetében foglalt jogorvoslati szabályokat, ami miatt az országos népszavazásnál szűkebb körben biztosított a jogorvoslat. Ez szintén a jogegyenlőséget sérti. Végül az indítványozó kérte a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 45. § (2) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének megállapítását is, mivel az is az országos népszavazástól eltérően állapítja meg a népszavazás érvényességének szabályait a részvétel tekintetében. II. 1. Az Alkotmánybíróság eljárása során mindenek előtt észlelte, hogy a Ve. indítvánnyal csupán közvetetten érintett 122. §-át a Ve. módosításáról szóló 2005. évi LXXXI. törvény 48. §-a módosította. E módosítás következtében azonban a Ve. támadott 132. §-a egy olyan rendelkezésre utal, amely a köztársasági elnöknek az országos népszavazás kitűzésére vonatkozó eljárási határidejét szabályozza. A népszavazás napjának meghatározására vonatkozó szabályokat – amelyet korábban a Ve. 122. § (1) bekezdése rendezett – a Ve. 122. § (2) bekezdése tartalmazza, és eszerint a népszavazást legkésőbb 43 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni. (Vagyis módosult az indítványozó által hivatkozott 35 napos határidő is.) Ezen felül az indítványozó által hiányolt „kivételes szabályt” a hatályos Ve. 122. § (3) bekezdése tartalmazza. Az indítványozó e jogszabályi változásokra tekintettel az indítványát a Ve. támadott rendelkezése tekintetében visszavonta, így az Alkotmánybíróság az eljárását az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3., a továbbiakban: Ügyrend) 31. § d) pontja alapján megszüntette. 2. Az Alkotmánybíróság az indítványozó által fenntartott indítványi kérelem tekintetében a következőket állapította meg. 2.1. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését sértő megkülönböztetés csak akkor állapítható meg, ha a jogalkotó összehasonlítható helyzetben lévő személyek között tesz olyan különbségtételt, amely alapjogsérelmet okoz, illetőleg azzal az egyenlő méltóság alkotmányos követelményét sérti. [Először: 9/1990. (IV. 5.) AB határozat, ABH 1990, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 77–78.] Az indítvány alapján megállapítható, hogy az nem személyek, hanem az országos és a helyi népszavazás egyes eljárási szabályai közötti különbségtételre hivatkozott, s e két alapjog gyakorlásához kapcsolódó eljárási szabályok közötti eltérés alkotmányellenességének megállapítását kérte. Erre – miután nem személyek közötti különbségtételről van szó – az Alkotmány 70/A. §-a nem vonatkoztatható. 2.2. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy a 482/B/1998. AB határozatában az Ötv. 45. § (2) bekezdésének alkotmányosságát az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése alapján vizsgálta. Az Alkotmánybíróság alkotmányossági szempontból értékelhető összefüggés hiánya miatt elutasította az indítványt. Határozatában kifejtette: „az alkotmányozó és a törvényhozó mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy az alkotmányos alapjogok érvényesülésének biztosítása mellett milyen érvényességi és eredményességi szabályokat fogalmaz meg az egyes népszavazási formák tekintetében. Az országos és a helyi népszavazás eltérő sajátosságai indokolttá tehetik, hogy az érvényesség és eredményesség szabályai egymástól akár lényegesen is eltérőek legyenek: s ez abban is kifejeződhet, hogy az országos népszavazásra az Alkotmány, a helyi népszavazásra nézve pedig törvény (itt az Ötv.) tartalmaz előírásokat. A helyi népszavazás érvényességére és eredményességére vonatkozó „szigorúbb” szabályozás egyébként visszavezethető arra is, hogy a helyi népszavazásban való részvétel a helyi ügyek saját jogon való, közvetlen eldöntését jelenti, ez pedig az ügy közelsége, a választópolgárok közvetlen érintettsége, az ügy település, megye életét alapjaiban meghatározó jellege folytán indokolhat az országostól eltérő feltételek megállapítását.” (ABH 2004, 1248, 1249.) Utal továbbá az Alkotmánybíróság az 52/1997. (X. 14.) AB határozatában kifejtettekre, ami az országos és a helyi népszavazás intézményét illetően azt állapította meg, hogy míg az országos népszavazáshoz való jog a népfelség elvéből következő alkotmányos alapjog, addig a helyi népszavazás alapjoga a helyi önkormányzás megvalósításának egyik alakzata. Vagyis az országos népszavazáshoz való jog az Alkotmány 2. § (2) bekezdésére és 70. § (1) bekezdésére vezethető vissza, ugyanakkor a helyi népszavazás alapjoga az Alkotmány 44. § (1) bekezdéséből és 70. § (2)–(3) bekezdéséből eredeztethető. (ABH 1997, 331.) A jogalkotónak arra kell figyelemmel lennie a szabályozás során, hogy a népszavazás alapjogának gyakorlását biztosítsa mind az országos, mind a helyi népszavazás tekintetében. Az Alkotmányból azonban nem vezethető le, hogy a jogalkotónak ezt a kötelezettséget az országos és a helyi népszavazás egyes eljárási szabályainak (mint például a népszavazás kiírására vonatkozó határidők és az alóli kivételek) azonos kialakításával kellene teljesítenie. Végül a 76/2007. (X. 19.) AB határozat (ABH 2007, 736.) az Ötv. 45. § (2) bekezdésének alkotmányosságát az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése alapján támadó indítvány tekintetében is fenntartotta a 482/B/1998. AB határozatában kifejtett, az érdemi alkotmányossági összefüggés hiányára vonatkozó álláspontját. Ez a határozat a vonatkozó indítványi kérelem tárgyában érdemi vizsgálat nélkül megszüntette az eljárást. 2.3. Az Ügyrend 31. § c) pontja határozza meg a res iudicata fogalmát az alkotmánybírósági eljárásban. E sze rint az eljárás megszüntetésének van helye, ha „az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul, és az indítványozó az alkotmánynak ugyanarra a §-ára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére) – ezen belül – azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértést megállapítani (’ítélt dolog’)”. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy jelen indítványnak az Ötv. 45. § (2) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének megállapítására irányuló kérelme tárgyában korábban már határozatot hozott, ezért az Alkotmánybíróság az eljárását az Ügyrend 31. § c) pontja alapján megszüntette. Budapest, 2009. szeptember 22. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke