- évi XIV. törvény a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.
- - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
- weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
- évi XIV. törvény a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről * [1] A törvény a családi adócsökkentési program keretében bevezeti a kétgyermekes anyák jövedelemadó-mentességét. Az adócsökkentés elsődleges célja a gyermekes családok anyagi támogatása, az anyák megbecsülése és terheik csökkentése, legyenek akárhány évesek is. [2] 2026-tól a 40 év alatti kétgyermekes anyák lesznek adómentesek. 2027-ben a 40 és 50 év közöttiek, 2028-ban az 50 és 60 év közöttiek, 2029-ben pedig a 60 év felettiek. [3] Az adócsökkentés közvetetten a nők gyermekvállalását is ösztönözheti. Fontos, hogy a gyermeket vállalók semmiképpen se kerüljenek hátrányba azokkal szemben, akik nem vállalnak gyermeket. [4] Fenti célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
- §
(1)A két gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló
- évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)
- §-a szerint meghatározott összevont adóalapját a két gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkenti.
(2)A két gyermeket nevelő anyák kedvezménye a kedvezményre jogosult által a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó
- a)az Szja tv. 3. § 21. pontja szerint bérnek minősülő jövedelme,
- b)az
- a)pontban nem említett, az Szja tv. szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,
- c)az Szja tv. szerinti önálló tevékenységből származó jövedelmei közül
- ca)a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
- cb)a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
- cc)az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
- cd)a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
- ce)a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
- cf)a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.
(3)Két gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) szerinti
- a)családi pótlékra jogosult, vagy
- b)családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, és az
- a)és
- b)pont szerinti gyermekek száma kettő, azzal, hogy a
- b)pont szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.
(4)E § alkalmazásában a) a
(3)bekezdés a) pontja szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után az anya családi pótlékra nem jogosult, de a Cst. 12. §
(1)bekezdés
- b)pontja szerint e gyermeket az anyát megillető családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe kell venni,
- b)a
(3)bekezdés
- b)pontja arra a gyermekre is irányadó, akire tekintettel az anya vagy a szociális intézmény vezetője családi pótlékra való jogosultsága már nem áll fenn, de legalább 12 éven keresztül e két személy valamelyike, vagy mindkettejük esetében összesen fennállt, feltéve, hogy a szociális intézmény vezetőjénél fennálló jogosultság időszaka alatt az
- a)pontban foglaltak teljesültek.
(5)A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján a magánszemély két gyermeket nevelő anyának minősül, és megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek.
(6)Amennyiben a két gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély kedvezményre való jogosultsága az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultság időszakában megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelme másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelmének a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni.
(7)A két gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítésének feltétele az anya adóbevalláshoz tett nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetni a) a kedvezményre való jogosultság jogcímét, b) a
(3)és
(4)bekezdés szerinti gyermekek nevét, adóazonosító jelét (ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg, a természetes személyazonosító adatait),
- c)a jogosultság megnyílásának vagy megszűnésének napját, ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében, valamint
- d)a
(2)bekezdés szerinti összeget.
(8)A két gyermeket nevelő anya a részére a
(2)bekezdés szerinti jövedelmet juttató munkáltató, kifizető felé az Szja tv. rendelkezései szerint nyilatkozatot tehet az adóalap hiányában nem érvényesíthető családi kedvezmény családi járulékkedvezményként történő érvényesítéséről.
- § Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Szja tv. és az adózás rendjéről szóló
- évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
- § Ez a törvény
- január 1-jén lép hatályba.
- § * A két gyermeket nevelő anya az
- §
(2)bekezdése szerinti jövedelmei után az e törvény szerinti kedvezményt, a) ha
- december 31-ét követően tölti be a
- életévét, a
- december
- után megszerzett, az
- §
(2)bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a
- december
- utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti; b) ha
- december 31-ét követően tölti be az
- életévét, a
- december
- után megszerzett, az
- §
(2)bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a
- december
- utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti, ide nem értve azt az esetet, ha az érvényesítésre való jogosultsága az a) pont szerint már megnyílt; c) ha
- december 31-ét követően tölti be a
- életévét, a
- december
- után megszerzett, az
- §
(2)bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a
- december
- utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti, ide nem értve azt az esetet, ha az érvényesítésre való jogosultsága az a) vagy a b) pont szerint már megnyílt; d) a c) pontban nem említett esetben a
- december
- után megszerzett, az
- §
(2)bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a
- december
- utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti. Vissza az oldal tetejére -->