909/B/2005. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítván

909/B/2005. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. I. Az indítványozó a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vkr.) 12. § (3) bekezdésének megsemmisítését kérte arra való hivatkozással, hogy az ellentétes a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) rendelkezéseivel, tekintve, hogy felhatalmazás nélkül jogosította fel a vízgazdálkodási társulatokat a tagjaik adatai kezelésére. II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése: „59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megil let a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. (2) A személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.” 2. Az Avtv. vizsgálatba bevont rendelkezése: „3. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli.” 3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek (a továbbiakban: Vgt.) az indítvány elbírálása idején hatályos érintett rendelkezése: „35. § (5) A víziközmű társulat feladatai ellátása kapcsán a feladat ellátásához szükséges mértékig jogosult a víziközmű társulati tagok adatainak kezelésére. A víziközmű társulat a hozzájárulás beszedése érdekében jogosult továbbá az ehhez szükséges adatokat a hatáskörrel rendelkező szervtől bekérni.” „45. § (7) Felhatalmazást kap a Kormány … d) a társulatok megalakulásával, működésével, megszű nésével, az e törvényen alapuló és a társulat belső szabályozási feladatkörébe nem utalt közcélú érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos szabályok;” 4. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Vtt.) érintett rendelkezése: „Tagi adatok kezelése 8. § (1) A társulat tagjainak nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), a természetes személy tag születési évét, anyja nevét, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát), jogviszonyának jellegét (tulajdonos vagy használó), tagsági jogviszonyát megalapozó területének nagyságát első alkalommal az alapszabállyal egy időben, a tagok adataiban bekövetkező változásokat évente egy alkalommal, legkésőbb június 30-ig az illetékes cégbírósághoz kell benyújtani. A tagi adatok és ezek változásainak kezelésére a társulat közfeladata ellátása érdekében működésének időtartama alatt köteles és jogosult. (2) Az (1) bekezdésben foglalt tagi adatokat alakuláskor és az adatokban bekövetkezett változások nyilvántartásának hitelessége érdekében évente egy alkalommal az arra hivatott állami szervek a társulat megkeresésére számítógépes adathordozón, díjmentesen bocsátják a társulat rendelkezésére. A társulat a közfeladatok ellátásához saját adatfeldolgozó eszközökkel az (1) bekezdés szerinti tagi adatok megállapítása érdekében díjmentesen a számítógépes ingatlan-nyilvántartásra csatlakozhat.” 5. A Vkr. támadott rendelkezése: „12. § (3) Ha a tagnak a tagsági jogviszony alapjául szolgáló érdekeltsége megszűnik, azt köteles a társulat intézőbizottságának írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a tagsági jogviszony megszűnésének alapjául szolgáló okiratot, illetőleg annak másolatát, valamint – ha abból nem állapítható meg – a bejelentésben közölnie kell a helyébe lépő új tag nevét, lakhelyét (székhelyét).” III. Az indítvány nem megalapozott. 1. Az Avtv. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint személyes adat kezelését törvény – vagy törvényi felhatalmazás keretei között helyi önkormányzat rendelete – rendelheti el. Az adatkezelés részletes szabályait a törvényi felhatalmazás keretein belül alacsonyabb szintű végrehajtási jogszabály is megállapíthatja. „Az Alkotmány 59. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy mindenkit megillet – egyebek mellett – a magántitok és a személyes adatok védelme. Az Alkotmánybíróság 1990-től követett gyakorlata szerint ez a jog kivételesen, törvény által korlátozható, de a korlátozásnak meg kell felelnie az Alkotmányban meghatározott követelményeknek [20/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 69, 70.]. A 15/1991. (IV. 13.) AB határozat a személyes adatok alkotmányos védelme körében bontotta ki az információs önrendelkezési jog tartalmát: »[a]z Alkotmány 59. §-ában biztosított személyes adatok védelméhez való jognak eszerint az a tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felhasználni tehát általában csakis az érintett beleegyezésével szabad; mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatát. Kivételesen törvény elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja a felhasználás módját is. Az ilyen törvény korlátozza az információs önrendelkezés alapvető jogát, és akkor alkotmányos, ha megfelel az Alkotmány 8. §-ában megkövetelt feltételeknek.« (ABH 1991, 40, 42.) Az adatkezelésre vonatkozó rendelkezések törvénybe foglalásának kötelezettségét a 47/2003. (X. 27.) AB határozat külön kiemelte: »[a]z Alkotmány 59. § (2) bekezdésének tartalmából következően a személyes adatok védelmére vonatkozó jogi szabályozás törvényi szintű rendezést kíván meg. A célhoz kötött adatgyűjtés tilalma, illetve az adatgyűjtés jogosultsága tekintetében fennálló joghézag pedig nem kerülhető meg ténylegesen adatgyűjtést feltételező módszerekre vonatkozó belső utasítások igénybevételével.« (ABH 2003, 525, 539.) [A gyakorlatot áttekinti: 22/2004. (VI. 19.) AB határozat, ABH 2004, 367, 370–371.]” [47/2008. (IV. 18.) AB határozat, ABH 2008, 1372, 1395.] Az Alkotmánybíróság fentiekben kifejtett gyakorlata és az Avtv. rendelkezései szerint tehát – eltekintve a jogosult által engedélyezett adatkezeléstől – személyes adat kezelésére kizárólag törvényi rendelkezés alapján van lehetőség, az adatok körének és az adatkezelés céljának megjelö- lése mellett, törvényi felhatalmazás híján az adatkezelés alkotmányellenes. 2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy jelen ügyben a Vkr. 12. § (3) bekezdése törvényi szintű felhatalmazás alapján jogosítja fel a vízgazdálkodási társulatokat régi és újonnan belépő tagjaik bizonyos személyes adatainak kezelésére. A víziközmű- illetve a vízitársulatok a tagság nyilvántartása érdekében a Vgt. hatálybalépése óta kötelesek tagjaik adatait megfelelően kezelni, az indítvány elbírálása idején pedig az adatkezelésre szóló felhatalmazó rendelkezést a víziközmű társulatok tekintetében a Vgt. 35. § (5) bekezdése, a vízitársulatok tekintetében a Vtt. 8. §-a tartalmazza. Mivel nem állapítható meg, hogy a vízgazdálkodási társulatok tagjainak adatait a Vkr. 12. § (3) bekezdése konkrét törvényi felhatalmazás nélkül rendelné kezelni, az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította. Budapest, 2010. február 16. Dr. Holló András s. k., Dr. Kovács Péter s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró