7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelete a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról.

7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelete a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közigazgatási és igazságügyi miniszter egyetértésével – a következőket rendelem el: 1. § (1) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti eljárás során, ideértve a jogorvoslati eljárást és a döntés felülvizsgálatát is azzal, hogy a döntés bírósági felülvizsgálata során az 5. és 6. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni. (2) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni továbbá akkor is, ha jogszabály a kérelmező, igénylő komplex minősítését rendeli el. (3) Az 1. mellékletet kell alkalmazni a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 331/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés b), c), e), h)–l) pontja, továbbá 7. § (2) bekezdés b) és h)–l) pontja szerinti esetekben is. 2. § (1) A komplex minősítés során az egészségi állapot vizsgálata keretében az 1. mellékletben foglaltak szerint szervrendszerenként, betegségcsoportonként kell megállapítani az össz-szervezeti egészségkárosodás százalékos mértékét. Több szervrendszert érintő károsodás esetén az együttes értékelés szabályait az 1. melléklet tartalmazza. (2) Az egészségi állapot százalékos mértékét az össz-szervezeti egészségkárosodás (1) bekezdésben meghatározott mértékének figyelembevételével kell megállapítani úgy, hogy százból ki kell vonni az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékét. 3. § (1) Amennyiben a komplex minősítés során megállapításra kerül, hogy a kérelmező egészségi állapotának mértéke 60 százalékos vagy kisebb mértékű, a megváltozott munkaképességű személyt be kell sorolni a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bekezdésében meghatározott minősítési kategóriába. (2) Az (1) bekezdés szerinti besoroláskor az Mmtv. 3. § (2) bekezdés a) a) pont aa) alpontja szerinti minősítési kategóriába az sorolható be, akinek az egészségi állapota 51–60% között van (B1 kategória), b) b) pont ba) alpontja szerinti minősítési kategóriába az sorolható be, akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a 2. melléklet szerint elvégzett, a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú, vagy a 3. melléklet szerint elvégzett, a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), c) a) pont ab) alpontja szerinti minősítési kategóriába az sorolható be, akinek az egészségi állapota 31–50% között van (C1 kategória), d) b) pont bb) alpontja szerinti minősítési kategóriába az sorolható be, akinek az egészségi állapota 31–50% között van és a 2. melléklet szerint elvégzett, a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú, vagy a 3. melléklet szerint elvégzett, a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (C2 kategória), e) b) pont bc) alpontja szerinti minősítési kategóriába az sorolható be, akinek egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes (D kategória), f) b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába az sorolható be, akinek egészségi állapota 1–30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E kategória). 4. § (1) A komplex minősítés során a) az egészségi állapot, valamint az önellátási képesség orvosszakmai szempontú vizsgálatát az 1. melléklet szerint, b) a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú vizsgálatát a 2. melléklet szerint, c) a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálatát a 3. melléklet szerint kell elvégezni. (2) Amennyiben a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú vizsgálatának eredménye a 2. melléklet szerinti értékelő lapon a) eléri vagy meghaladja a 17 pontot, és nem áll fenn olyan, a 2. mellékletben megjelölt körülmény, amely előfordulása esetén a rehabilitáció nem javasolt, akkor a megváltozott munkaképességű személy az Mmtv. 3. § (2) bekezdés a) pontja szerint rehabilitálható, b) nem éri el a 17 pontot vagy fennáll olyan, a 2. mellékletben megjelölt körülmény, amely előfordulása esetén a rehabilitáció nem javasolt, akkor a megváltozott munkaképességű személy rehabilitációja az Mmtv. 3. § (2) bekezdés b) pontja szerint nem javasolt. (3) Amennyiben a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálatának eredménye a 3. melléklet szerinti értékelő lapon a) eléri vagy meghaladja a 12 pontot, és nem áll fenn olyan, a 3. mellékletben megjelölt körülmény, amely előfordulása esetén a rehabilitáció nem javasolt, akkor a megváltozott munkaképességű személy az Mmtv. 3. § (2) bekezdés a) pontja szerint rehabilitálható, b) nem éri el a 12 pontot vagy fennáll olyan, a 3. mellékletben megjelölt körülmény, amely előfordulása esetén a rehabilitáció nem javasolt, akkor a megváltozott munkaképességű személy rehabilitációja az Mmtv. 3. § (2) bekezdés b) pontja szerint nem javasolt. 5. § (1) A komplex minősítés során a 4. § (1) bekezdés a) a) pontja szerinti vizsgálatot a szakértői bizottság orvosszakértője, b) b) pontja szerinti vizsgálatot a szakértői bizottság foglalkozási rehabilitációs szakértője, c) c) pontja szerinti vizsgálatot a szakértői bizottság szociális szakértője végzi. (2) A komplex minősítés során a) az egészségi állapot, valamint az önellátási képesség orvosszakmai szempontú megítélése tekintetében kizárólag az orvosszakértő, b) a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú megítélése tekintetében – ideértve az egyes körülményekhez tartozó pontérték megállapítását és azon körülmények fennállásának megállapítását, amelyek előfordulása esetén a rehabilitáció nem javasolt – kizárólag a foglalkozási rehabilitációs szakértő, c) a rehabilitálhatóság szociális szempontú megítélése tekintetében – ideértve az egyes körülményekhez tartozó pontérték megállapítását és azon körülmények fennállásának megállapítását, amelyek előfordulása esetén a rehabilitáció nem javasolt – kizárólag a szociális szakértő véleménye alapján kell a szakhatósági állásfoglalást elkészíteni. (3) Amennyiben a komplex minősítés során a szakértői bizottság orvosszakértői között az egészségi állapot mértékére vonatkozóan vagy az önellátási képesség orvosszakmai szempontú megítélése tekintetében vita van, akkor abban a bizottság elnöke dönt. 6. § Amennyiben a komplex minősítés során a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága megállapításra kerül [Mmtv. 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti besorolás], a rehabilitációs javaslatot a szakértői bizottság tagjai együttesen készítik el. Ha a rehabilitáció lehetséges iránya, a rehabilitációs szükségletek vagy a rehabilitációhoz szükséges időtartam kérdésében a szakértői bizottság tagjai között vita van, akkor abban a bizottság elnöke dönt. 7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Dr. Réthelyi Miklós s. k., nemzeti erőforrás miniszter