Röviden
Ez a rendelet a szakképzésben használt kerettanterveket határozza meg, részletezve, hogy mely szakképesítésekhez milyen tanterveket kell alkalmazni. A célja, hogy egységes keretet biztosítson a szakképző iskolák számára a képzések tartalmának kialakításához.
Amit szabályoz
- Az iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szakképesítések, szakképesítés-ráépülések és részszakképesítések kerettanterveit.
- A Szakképzési Hídprogramban oktatható részszakképesítések és azok közismereti kerettanterveit.
- A szakképzési kerettantervek alkalmazásának szabályait a különböző iskolatípusokban és képzési formákban.
- Az összefüggő szakmai gyakorlati óraszámokat az egyes évfolyamok között.
Akire vonatkozik
- A szakképző iskolákra és szakképző iskolai feladatot ellátó többcélú intézményekre.
- A szakképző iskola pedagógusaira, szakoktatóira, óraadóira és gyakorlati oktatóira.
- A gyakorlati képzést folytató szervezetekre.
Főbb pontok
- A rendelet hatálya fenntartóra tekintet nélkül kiterjed a szakképző iskolákra, azok oktatóira és a gyakorlati képzést folytató szervezetekre.
- A szakközépiskolai, szakgimnáziumi és szakképesítés-ráépülési kerettantervek, valamint a Szakképzési Hídprogram kerettantervei mellékletekben találhatók.
- A szakképző iskola az adott iskolatípushoz és szakképzési célokhoz tartozó kerettanterveket alkalmazza.
- A szakképzési kerettanterv a nappali rendszerű iskolai oktatásban alkalmazandó óraszámokat tartalmazza, de a felnőttoktatásban adaptálható.
📄 Jogszabály szövege
30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelete a szakképzési kerettantervekről.
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 89. § e), f ), g), h) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány
tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1., 14., 15. és 16. pontjában megállapított
feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 16.,
22. és 29. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről
szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3., 5., 9., 10., 12. és 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi
erőforrások miniszterével, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1., 3., 4., 5.,
6., 8., 10. és 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi miniszterrel, a Kormány tagjainak feladat- és
hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 77. §-ában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel,
valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 11. 13. és 15a. pontjában
meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszterrel egyetértésben, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről
szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 15. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások minisztere
véleményének kikérésével – a következőket rendelem el:
1. Általános rendelkezések 1. § A rendelet hatálya – fenntartóra tekintet nélkül – kiterjed
a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerinti szakképző iskolára vagy
szakképző iskolai feladatot ellátó többcélú intézményre (a továbbiakban együtt: szakképző iskola),
b) a szakképző iskola pedagógusaira, szakoktatóira, óraadóira, valamint gyakorlati oktatóira,
c) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2. § 14. pontjában meghatározott
gyakorlati képzést folytató szervezetekre. 2. Szakképzési kerettantervek 2. § (1) Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012.
(VII. 6.) Korm. rendeletben szereplő, iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szakképesítések, szakképesítésráépülések, valamint az iskolai rendszerű szakképzésben e rendelet alapján oktatható szakképesítések,
részszakképesítések, továbbá a Szakképzési Hídprogramban oktatható részszakképesítések felsorolását
– a (2)–(6) bekezdés szerinti tagolásban – az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az 1. mellékletben felsorolt
a) szakképesítések szakközépiskolai szakképzési kerettanterveit a 2. melléklet,
b) szakképesítések szakgimnáziumi szakképzési kerettanterveit a 3. melléklet,
c) szakközépiskolai, valamint szakgimnáziumi szakképesítés-ráépülések szakképzési kerettanterveit
a 4. melléklet
tartalmazza. (3) Az iskolai rendszerű szakképzésben szakiskolában oktatható két évfolyamos, speciális kerettanterveket
az 5. melléklet tartalmazza.
(4) Az iskolai rendszerű szakképzésben szakiskolában oktatható négy évfolyamos, speciális kerettanterveket
a 6. melléklet tartalmazza.
(5) A rövidebb képzési idejű részszakképesítés megszerzésére irányuló Szakképzési Hídprogram szakképzési
kerettanterveit a 7. melléklet tartalmazza.
(6) A hosszabb képzési idejű részszakképesítés megszerzésére irányuló Szakképzési Hídprogram szakképzési
kerettanterveit a 8. melléklet tartalmazza.
(7) A Szakképzési Hídprogram közismereti kerettanterveit a 9. melléklet tartalmazza.
3. A szakképzési kerettanterv alkalmazására vonatkozó szabályok 3. § (1) A szakképző iskola az Nkt. 5. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszokhoz a 2. §
(2) bekezdésében meghatározott iskolatípusra, továbbá az egyes sajátos szakképzési célok teljesítéséhez
e rendelettel kiadott szakképzési kerettanterveket alkalmazza az e rendeletben foglaltakra figyelemmel.
(2) A szakképzési kerettanterv a nappali rendszerű iskolai oktatásban alkalmazandó óraszámokat tartalmazza.
4. § (1) A szakközépiskolai szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv tartalmazza
a) az Nkt. 13. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szakképzési évfolyamokon folyó képzés, valamint
b) az Szt. 23. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, két szakképzési évfolyamon folyó képzés
óratervét.
(2) A szakgimnáziumi szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv egyaránt tartalmazza
a) az Nkt. 12. § (1) bekezdése szerinti képzés, valamint
b) az Nkt. 12. § (4) bekezdése szerinti képzés
óratervét.
(3) A szakgimnáziumi szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv – amennyiben a szakképesítés ágazatba
besorolásra került – tartalmazza az adott szakképesítés ágazata szerinti közös kerettantervi elemeket, valamint
a szakgimnáziumi érettségi keretében megszerezhető szakképesítések szakmai tartalmait.
5. § (1) A nappali oktatás munkarendjétől eltérő munkarend szerint szervezett felnőttoktatás keretében folytatott
szakképzésben a szakképző iskola a szakképzési kerettanterveket adaptálja.
(2) A nemzetiségi oktatásban részt vevő szakképző iskola a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség
iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló miniszteri rendelettel, a két tanítási nyelvű szakképző iskola a két
tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló miniszteri rendelettel összhangban alkalmazza
az e rendelettel meghatározott szakképzési kerettantervet.
6. § (1) A Szakképzési Hídprogramban oktatható részszakképesítések közismereti kerettantervei egyaránt tartalmazzák
a 7. és a 8. mellékletben szereplő szakképzési kerettantervekhez kapcsolódó közismereti óraterveket.
(2) A 7. melléklet szerinti szakképzési kerettantervekhez a 9. melléklet szerinti közismereti kerettantervek A megjelölésű
óraszámait kell alkalmazni.
(3) A 8. melléklet szerinti szakképzési kerettantervekhez a 9. melléklet szerinti közismereti kerettantervek B megjelölésű
óraszámait kell alkalmazni.
7. § (1) A szakképzési kerettanterv az egyes évfolyamok között összefüggő szakmai gyakorlati óraszámokat határoz meg.
Az óraszámok az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkoznak, amelynek keretében az összes felsorolt elemet
kötelezően oktatni kell.
(2) A szakképző iskola a szakképzési kerettanterveket a kerettanterv szerinti tanévenkénti tagolásnak megfelelően építi
be a szakmai programjába, és kiegészíti az iskola helyi sajátosságai alapján.
(3) A szakképzési kerettanterv nem kötelezően alkalmazandó elemei a tantárgyak témaköreire meghatározott
óraszámok, valamint a szakképzési kerettanterv ajánlásként megfogalmazott elemei. A szakképző iskola a nem
kötelező elemeket a szakmai programjában szabadon alkalmazhatja vagy azoktól eltérhet.
4. Záró rendelkezések 8. § Ez a rendelet 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.
9. § A rendelet hatálybalépését megelőzően indult iskolai rendszerű szakképzésben folyó képzéseket – az Országos
Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.)
Korm. rendelet 9. § (11) bekezdésének figyelembevételével – a megkezdésükkor hatályos szabályok alapján kell
befejezni.
10. § Hatályát veszti a szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet.
Varga Mihály s. k.,
nemzetgazdasági miniszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.