174/2008. (XII. 31.) FVM rendelete a Tihanyi védett eredetű borról
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a rendelet a Tihanyi védett eredetű bor előállításának, minősítésének és forgalmazásának részletes szabályait határozza meg. Célja, hogy biztosítsa a bor minőségét és eredetiségét.
Kire vonatkozik: Azok a hegyközségi tagok, akik Tihanyi védett eredetű bort kívánnak előállítani; A borászati üzemek, amelyek Tihanyi védett eredetű bort palackoznak és forgalmaznak.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A Tihanyi védett eredetű bor elnevezés használatának feltételeit.
- A bor előállításához felhasználható szőlő származási helyét és fajtáit.
- A szőlőültetvényekre és a szőlőtermesztésre vonatkozó előírásokat.
- A borászati technológiát, a bor minősítését és a forgalomba hozatal szabályait.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Azok a hegyközségi tagok, akik Tihanyi védett eredetű bort kívánnak előállítani.
- A borászati üzemek, amelyek Tihanyi védett eredetű bort palackoznak és forgalmaznak.
Melyek a főbb pontok?
- Tihanyi védett eredetű bort csak a Balatonfüred-Csopaki borvidéken fekvő Tihany település I. termőhelyi kataszteri osztályba sorolt területeken termett szőlőből lehet készíteni.
- Csak meghatározott szőlőfajták (Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Zweigelt és Syrah) használhatók.
- Új ültetvények esetén a tőkeszám nem lehet kevesebb hektáronként 4000 tőkénél, a tőtávolság pedig nem kisebb 0,8 méternél.
- A termés mennyisége hektáronként nem haladhatja meg a 8 tonnát, és a must cukortartalmát növelni csak Kékfrankos, Zweigelt, Kékoportó fajták esetében lehet.
- A borászati feldolgozás során legalább hat hónap fahordós érlelést kell alkalmazni (a rozé kivételével), és a Syrah fajta önállóan borkészítésre nem, kizárólag küvé készítésére használható.
- A Tihanyi védett eredetű bor csak palackozott formában kerülhet kereskedelmi forgalomba, üvegpalack felhasználásával.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
174/2008. (XII. 31.) FVM rendelete a Tihanyi védett eredetű borról.
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdés t) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:
1. §Kizárólag e rendeletben meghatározott feltételek szerint
készített borok esetén használható a Tihanyi védett eredetű bor elnevezés.
A szőlő származási helye 2. § (1) Tihanyi védett eredetű bort készíteni csak a Balatonfüred-Csopaki borvidéken fekvő Tihany település I. termőhelyi kataszteri osztályba sorolt területeken termett szőlőből lehet.
Szőlőfajta használata 3. § Tihanyi védett eredetű bor kizárólag Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Zweigelt és Syrah szőlőfajtákból készíthető.
Szőlőültetvények 4. § (1) A Tihanyi védett eredetű bor előállításához a szőlőt alacsony, illetve középmagas művelésmódú ültetvényen lehet termelni. Új ültetvények telepítése esetén a tőkeszám a hektáronkénti 4000 tőkénél kevesebb, a tőtávolság pedig 0,8 méternél kisebb nem lehet.
A szőlőtermés minősítése 5. § (1) A Balatonfüred-Csopaki borvidék Hegyközségi Tanácsa a Tihanyi védett eredetű bor előállításához felhasznált szőlő szüretének legkorábbi időpontját szőlőfajtánként meghatározza és közli a hegyközségi tagokkal.
Borászati technológia 6. § (1) A Tihanyi védett eredetű bor előállítása kizárólag a Balatonfüred-Csopaki borvidék Hegyközségi Tanácsának nyilvántartásában is szereplő borászati üzemben történhet.
A rendelet a 2008. december 31-én megjelent Magyar Közlöny 192. számában fellelhető.
A bor minősítése 7. § (1) A Tihanyi védett eredetű bor kötelező érzékszervi minősítését a Balatonfüred-Csopaki borvidék Hegyközségi Tanácsa által megalakított és működtetett Borbíráló Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) végzi.
A mintához csatolni kell a minősítést igazoló jegyzőkönyvet is.
Jelölés és forgalomba hozatal 8. § (1) Az e rendelet előírásai szerint készült védett eredetű bor címkéjén fel kell tüntetni a Tihany megjelölést, továbbá a fajta nevét, vagy a küvé, illetve a rozé jelölést. A címkén feltüntethető továbbá annak az 1. számú melléklet szerinti dűlőnek a neve, amelyből a szőlő származik. A címkén csak egy dűlő neve szerepeltethető.
Borászati üzem kötelezettségei 9. § A Tihanyi védett eredetű bor palackozását végző borászati üzem
Ellenőrzések 10. § (1) A hegybíró a Tihanyi védett eredetű borra kiadott származási bizonyítvánnyal rendelkező borászati üzemeket rendszeresen ellenőrzi. Ennek során ellenőrzi a pincében lévő védett eredetű bor mennyiségét, tárolását, nyilvántartását.
Jogkövetkezmények 11. § (1) Azt a hegyközségi tagot, akiről az ellenőrzés során kiderül, hogy a Tihanyi védett eredetű bor előállítására vonatkozó szabályokat nem tartotta be, a hegybíró 8 napon belül – határidő kitűzésével – határozatban felszólítja a jogellenes magatartás abbahagyására, illetve a jogsértés kiküszöbölésére.
Átmeneti és záró rendelkezések 12. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
13. §(1) E rendelet hatálybalépését megelőzően telepített ültetvények esetében a védett eredetű borok előállításához a
szőlőt ernyő művelésmódú ültetvényen is lehet termelni.
Gráf József s. k., földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter