← Magyarország

55/2016. (XII. 21.) NFM rendelete a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybev

Röviden

Ez a rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének műszaki követelményeit határozza meg.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
55/2016. (XII. 21.) NFM rendelete a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének műszaki követelményeiről. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 10. pontjában, a 7–8. § tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109.  § 7. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet alkalmazási köre 1. § Az  e  rendeletben előírt műszaki követelményeket azon megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek esetében kell alkalmazni, amelyek beszerzése, működtetése, üzemeltetése hazai vagy európai uniós támogatási forrásból valósul meg. 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. apríték kazán: szilárd biomassza alapanyagú apríték elégetésével hőenergiát előállító berendezés; 2. biomassza, valamint biogáz tüzelésű hőenergia-termelő berendezés: biomasszából vagy biogázból tüzeléssel vagy közvetlenül más kémiai, fizikai eljárással hőenergiát előállító berendezés; 3. biomassza, valamint biogáz tüzelésű energiatermelő berendezés: biomasszából vagy biogázból tüzeléssel vagy közvetlenül más kémiai, fizikai eljárással hő- és villamos energiát előállító berendezés; 4. faelgázosító kazán: a  hasábfa fűtőanyag hevítését és elgázosítását követően keletkező fagáz szabályozott körülmények között történő elégetésével hőt előállító, biomassza alapú energiatermelő berendezés; 5. helyiségfűtő hőszivattyús berendezés: olyan hőfejlesztő berendezés, amely vízalapú központi fűtési rendszert lát el hővel a kívánt beltéri hőmérséklet zárt térben, épületben, lakóházban vagy helyiségben való elérése és fenntartása érdekében, és amely egy vagy több hőfejlesztő berendezést foglal magába; 6. hőszivattyús vízmelegítő: olyan vízmelegítő, amely a  levegőből, a vízből vagy a talajból nyert környezeti hőt használja kizárólag meleg ivó- vagy szanitervíz fűtésére; 7. kombinált hőszivattyús berendezés: helyiségfűtő berendezés, amely meleg ivó- vagy szanitervíz adott időközönként történő előállítása céljából hőt ad át, és külső ivó- vagy szanitervízforráshoz kapcsolódik; 8. kristályos napelem: vízmentesre kialakított nagy tisztaságú kristályos cellákból összeállított napelem; 9. napelem: olyan félvezető eszköz, amely a  nap sugárzását elektromos árammá alakítja át a  fényelektromos jelenség segítségével; 10. napkollektor: a napsugárzás energiáját közvetlenül hőenergiává alakító eszköz; 11. pellet kazán: ipari tömörítési eljárással biomassza alapanyagokból készített, 25 milliméternél nem nagyobb átmérőjű fűtőanyag eltüzelésével hőenergiát előállító biomassza energiatermelő berendezés; 12. sík kollektor: olyan napkollektor, amely egy hőszigetelő dobozszerkezetbe épített sík hőelnyelő felületre erősített csőrendszer, és aminek felszínét különböző, a sugárzást áteresztő burkolattal fedik; 13. standard mérési körülmények: a  hőszivattyús fűtőberendezések mért hőteljesítményének, szezonális helyiségfűtési hatásfokának, vízmelegítési hatásfokának és hangteljesítményszintjének átlagos éghajlati viszonyok melletti megállapításakor uralkodó üzemi körülmények; 14. szezonális jóságfok: a  különböző technológiájú hőszivattyúk által szolgáltatott energia megújuló energiaforrásokból származó részének a  2009/28/EK európai parlamenti es tanácsi irányelv 5.  cikke szerinti számításában a  tagállamokat segítő iránymutatás megállapításáról szóló 2013. március 1-i 2013/114/EU bizottsági határozat szerinti érték; 15. távfelügyelet: berendezések által generált riasztási események megfigyelése és fogadása; 16. vákuumcsöves kollektor: minden olyan napkollektor, ami a  konvektív hőveszteséget vákuum segítségével csökkenti; 17. vékonyrétegű napelem: vékonyréteg-technológiával előállított napelem. (2) Az  (1)  bekezdésben meg nem határozott fogalmakat a  villamos energiáról szóló törvény, a  megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a  közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló törvény és ezek végrehajtási rendeleteiben meghatározottak szerint kell értelmezni. 3. A műszaki követelményekre vonatkozó szabályok 3. § (1) A  támogatást igénylő villamosenergia-termelő a  támogatás igénybevételéhez köteles a  termelőegységek hálózati csatlakozási követelményeire vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló 2016. április  14-i 2016/631/EU bizottsági rendeletben, továbbá a  villamosenergia-rendszer működésére vonatkozó Elosztói Szabályzatban és Üzemi Szabályzatban meghatározott csatlakozási feltételekre vonatkozó követelményeknek megfelelni. (2) Megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek beszerzéséhez és működtetéséhez szükséges támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha teljesülnek a) biomassza, valamint biogáz tüzelésű hőenergia-termelő berendezés esetében az 1. melléklet; b) hőszivattyúval termelt megújuló energia hasznosítása esetében a 2. melléklet; c) napenergia termikus célú hasznosítása esetében a 3. melléklet; d) napenergia villamosenergia-termelés céljából történő hasznosítása esetében a 4. melléklet; e) szélenergia villamosenergia-termelés céljából történő hasznosítása esetében az 5. melléklet; f ) vízenergia villamosenergia-termelés céljából történő hasznosítása esetében a 6. melléklet; g) biomassza, valamint biogáz tüzelésű energiatermelő berendezés esetében a 7. melléklet; h) geotermikus energia villamosenergia-termelés céljából történő hasznosítása esetében a 8. melléklet szerinti műszaki követelmények. (3) A  beruházási támogatásra, valamint beruházási támogatásnak nem minősülő egyéb támogatás keretében a  támogatás igénybevételére vonatkozó pályázati kiírásban az  (1)  bekezdésben meghatározott követelményeknél szigorúbb feltételek is előírhatók. 4. Záró rendelkezések 4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. 5. § Ez  a  rendeletet a  hatálybalépését követően meghirdetett pályázati kiírások és nem pályázati kiírás keretében benyújtásra kerülő támogatási kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni. 6. § Ez  a  rendelet a  megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a  2001/77/EK és a  2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikk (2) és (6) bekezdésének való megfelelést szolgálja. 7. § A  megújuló forrásokból előállított energia részarányának kiszámítási módszertanáról szóló 1/2012. (I. 20.) NFM rendelet (a továbbiakban: R.) 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ez  a  rendelet a  megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a  2001/77/EK és a  2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és a  tanácsi irányelv 2.  cikk a), b), d), f ) és l)  pontjának, 5–11.  cikkének, 14.  cikk (1)–(2) és (5)–(6) bekezdésének, 22. cikkének, I., II. és VII. mellékletének való megfelelést szolgálja.” 8. § Hatályát veszti az R. 1. § (1) bekezdés 3a. pontja, 7/B. §-a és 8. § (1a) bekezdése. Dr. Seszták Miklós s. k., nemzeti fejlesztési miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.