524/E/2006. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló in

524/E/2006. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő h a t á r o z a t o t : Az Alkotmánybíróság a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. CXXVII. törvénnyel összefüggésben előterjesztett mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja. I. Az indítványozó azt sérelmezte, hogy a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: Jötv.) a jogalkotó nem határozta meg a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó fogalmát. Ez a hiányosság a hatóságoknak tág teret ad arra, hogy a törvény rendelkezéseit önkényesen alkalmazzák, és mindez az összehasonlítható helyzetben lévő személyek között hátrányos megkülönböztetéshez és jogegyenlőtlenséghez vezet. Véleménye szerint ugyanolyan követelményeket kérhet számon a hatóság egy saját gazdasági tevékenységéhez üzemanyagot vásárló egyéni kisvállalkozón, mint a jövedéki termékkel kereskedést folytató vállalkozón. Az indítványozó álláspontja szerint a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, ezért kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a mulasztást elkövető szervet határidő megjelölésével hívja fel feladatának teljesítésére. II. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a terüle tén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (…) (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósu lását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.” III. Az indítvány nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróságnak a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatára irányuló hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § e) pontja, 21. § (4) bekezdése és a 49. §-a szabályozza. Az Abtv. 49. §-a értelmében, ha az Alkotmánybíróság hivatalból, illetőleg bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére. A két feltételnek – a mu lasztásnak és az ennek nyomán előidézett alkotmányellenes helyzetnek – együttesen kell fennállnia. (1395/E/1996. AB határozat, ABH 1998, 667, 669.) Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a jogalkotó szerv jogalkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha az alkotmányellenes helyzet – a jogi szabályozás iránti igény – annak nyomán állott elő, hogy az állam jogszabályi úton avatkozott bizonyos életviszonyokba, és ezáltal az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos jogai érvényesítésének lehetőségétől. [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.] Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg akkor is, ha alapjog, alkotmányos elv érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak. [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 232.] Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést nemcsak akkor állapít meg, ha az adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen szabály nincs [35/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 204.], hanem akkor is, ha az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethető tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik. [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995, 108, 113.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 122, 128.] A szabályozás tartalmának hiányos voltából eredő alkotmánysértő mulasztás megállapítása esetén is a mulasztás, vagy a kifejezett jogszabályi felhatalmazáson nyugvó, vagy ennek hiányában, a feltétlen jogszabályi rendezést igénylő jogalkotói kötelezettség elmulasztásán kell, hogy alapuljon.[4/1999. III. 31.) AB határozat, ABH 1999, 52, 56-57.] A jogalkotói feladat elmulasztása önmagában nem feltétlenül jelent alkotmányellenességet [14/1996. (IV. 24.) AB határozat, ABH 1996, 56, 58-59.; 10/2001. (IV. 12.) AB határozat, 2001, 123, 131.], a mulasztásból eredő alkotmányellenes helyzetet minden esetben csak konkrét vizsgálat eredményeként lehet megállapítani. [35/2004. (X. 6.) AB határozat, ABH 2004, 504, 508.] 2. Az Alkotmánybíróság az eljárás során megállapította, hogy nincs olyan jogszabályi felhatalmazó rendelkezés – az indítványozó sem jelöl meg ilyen jogszabályt –, amely a jogalkotót arra kötelezné, hogy a Jötv.-ben határozza meg a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó fogalmát. Az indítványozó által hivatkozott, az Alkotmány 70/A. § (1) és (3) bekezdés rendelkezéseiből sem következik a jogalkotónak arra vonatkozó kötelezettsége, hogy értelmező rendelkezésként határozza meg az adott jogszabályban előforduló fogalmak, kifejezések mindegyikét. A Jötv. a jövedéki termékek adóztatásának feltételeit, és az adóztatás eljárási szabályait tartalmazza. A Jötv. 1. §-a szerint jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi előállítása és belföldre történő behozatala. A szabadforgalomban csak olyan jövedéki termék szerezhető be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthető, szállítható, amely után az adót megfizették. A törvény részletes meghatározást ad a területi, tárgyi és személyi hatály tekintetében. A törvény rendelkezéseit a törvényben meghatározott termékek (jövedéki termékek) előállítására és forgalmazására, a jövedéki termékek után fizetendő adókra kell alkalmazni. A törvény 7. §-a 1-48. pont alatt értelmező rendelkezéseket határoz meg. Ebben szerepel többek között a jövedéki termék belső előállításának, importálásának, a bejegyzett kereskedő, a nem bejegyzett kereskedő, a gazdasági tevékenység, a szabadforgalomba bocsátás, a szabadforgalom, az üzemanyagkénti beszerzés, valamint az üzemanyagtartály fogalmának meghatározása. A törvény 8. §-a pontosan rendelkezik arról, hogy mely esetekben ki az adó alanya. A Jötv. 14. §-a rendelkezik az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beálltáról, a 15. § pedig szabályozza az adófizetési kötelezettség keletkezésének egyéb eseteit. Külön fejezetben találhatók a törvényben az adómentes felhasználás szabályai, az adózási eljárási szabályok, a jövedéki termékek kereskedelmére, a jövedéki ellenőrzésre és a jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezések. A törvény jogalkalmazói értelmezésével pontosan megállapítható, hogy a törvény rendelkezéseit mely esetekben, kire vonatkozóan kell alkalmazni, ezért az indítványozó által felvetett okból hátrányos megkülönböztetésre a törvény rendelkezései nem teremtenek lehetőséget. Az Alkotmánybíróság fentieket figyelembe véve azt állapította meg, hogy a Jötv.-vel kapcsolatban az indítványozó által hivatkozott összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség nem áll fenn, ezért a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította. Budapest, 2010. február 2. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke