Röviden
Ez a rendelet a felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjáról és feltételeiről szól, meghatározva a bevallási kötelezettségeket és határidőket.
Amit szabályoz
- A felügyeleti díj bevallásának elkészítését és benyújtását a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részére.
- A bevallás tartalmát és formáját, valamint a kitöltési előírásokat.
- A felügyeleti díj bevallásának időszakát, figyelembe véve az engedélyezés vagy nyilvántartásba vétel időpontját.
- A felügyeleti díj megfizetésének módját és az átutaláskor feltüntetendő adatokat.
Akire vonatkozik
- Azokra a szervezetekre és személyekre, akik a rendelet 1. §-ában felsorolt törvények alapján felügyeleti díj fizetésére kötelezettek.
- Azokra a fióktelepekre, amelyek a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet végeznek.
Főbb pontok
- A felügyeleti díj fizetésére kötelezettnek bevallást kell készítenie és benyújtania az MNB részére.
- Több tevékenység esetén minden tevékenység után külön bevallást kell benyújtani és külön kell megfizetni a díjat.
- A felügyeleti alapdíj bevallását a tárgyév január 31-éig, a változó díj bevallását a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig kell benyújtani.
- A bevallást elektronikus úton, a KAP rendszeren keresztül kell benyújtani, vagy papír alapon, ha az MNB tv. erre lehetőséget biztosít.
- A bevallást és annak módosítását a benyújtást követő ötödik naptári év végéig meg kell őrizni.
📄 Jogszabály szövege
17/2018. (V. 29.) MNB rendelete a felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjáról és feltételeiről.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:
1. § E rendelet hatálya
a) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 9/A. §-a,
b) a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krtv.) 12/A. és 12/C. §-a,
c) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.)
116. §-a,
d) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 380. és 381. §-a,
e) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) 71. §-a,
f ) a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló
2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) 17/K. § (9) és (10) bekezdése,
g) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek
szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 155–157. §-a,
h) az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) 71. §-a,
i) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)
208. §-a,
j) a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 162. §-a és
k) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 324–326. §-a és 436. §-a
alapján felügyeleti díj fizetésére kötelezett szervezetekre és személyekre (a továbbiakban együtt: felügyeleti díj
fizetésére kötelezett) terjed ki.
2. § (1) A felügyeleti díj fizetésére kötelezett – a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban:
MNB tv.) 167. § (5) bekezdésében meghatározott szervezet, személy kivételével – a felügyeleti díj kiszámítása és
annak bevallása érdekében az MNB tv.-ben és az e rendeletben foglaltak szerint bevallást készít, amelyet benyújt
a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére.
(2) Amennyiben a felügyeleti díj fizetésére kötelezett több, az 1. §-ban meghatározott jogszabály hatálya alá tartozó
tevékenységet (a továbbiakban: tevékenység) végez, vagy több, az 1. §-ban meghatározott jogszabály hatálya alá
tartozó tevékenység végzéséhez rendelkezik engedéllyel, akkor minden tevékenység után külön bevallást nyújt be,
és törvény eltérő rendelkezése hiányában külön fizeti meg a felügyeleti díjat.
3. § A felügyeleti díj fizetésére kötelezett a felügyeleti díj bevallását törvény eltérő rendelkezése hiányában
az 1. melléklet II. pontjában előírt tartalommal és formában, a 2. mellékletben meghatározott kitöltési előírások
szerint teljesíti.
4. § (1) A felügyeleti díj fizetésére kötelezett – a (2)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével – a tevékenységi engedélyről
szóló határozat véglegessé válásától a felügyeleti engedély visszavonásáról szóló határozatban megjelölt
időpontig, időpont megjelölése hiányában a felügyeleti engedély visszavonásáról szóló határozat véglegessé
válásáig, felügyeleti engedélyhez nem kötött tevékenység esetén az MNB általi nyilvántartásba vétel napjától
a nyilvántartásból történő törlés napjáig terjedő időszakra teljesíti a bevallást.
(2) A fióktelep a tevékenység megkezdésének napjától a tevékenység befejezésének az MNB-hez történő
bejelentésében megjelölt időpontig teljesíti a bevallást.
(3) A felügyeleti díj fizetésére kötelezett felügyeleti alapdíj bevallást készít, ha a naptári év első napján engedéllyel
rendelkezik vagy ennek hiányában az MNB nyilvántartásában szerepel.
(4) Ha a felügyeleti díj fizetésére kötelezett részére a tevékenységi engedély megadása, visszavonása negyedév
közben történik, vagy az MNB általi nyilvántartásba vételére, nyilvántartásból való törlésére negyedév közben
kerül sor, a felügyeleti változó díj számítása a tevékenység időtartamára történik. A tevékenység időtartamának
kiszámításánál egy negyedévet 90 naposnak kell tekinteni. A teljes tárgynegyedévi tevékenység esetén 90 napot
kell a felügyeleti díj fizetésére kötelezettnek az MNB részére bevallani. Ha a felügyeleti díj fizetésére kötelezett nem
végzett tevékenységet a teljes negyedévben, akkor a tevékenység időtartamának kiszámításakor a 90 napból le kell
vonni annak az időszaknak a napjait, amikor a felügyeleti díj fizetésére kötelezett nem végezte a tevékenységet.
(5) A teljes naptári évben végzett tevékenység esetén a felügyeleti díj fizetésére kötelezett 360 napot vall be az MNB
részére. Ha a felügyeleti díj fizetésére kötelezett nem a teljes évben végezte a tevékenységét, akkor az éves
tevékenysége időtartamának meghatározásához a negyedéves számításokat összesíti.
5. § (1) A felügyeleti díj fizetésére kötelezett tevékenységének felfüggesztése vagy szüneteltetése nem érinti a bevallási
kötelezettséget, a felügyeleti díj összegét és esedékességét.
(2) Átalakulás esetén a jogelőd felügyeleti díj fizetésére kötelezettet az átalakulás időpontjáig terheli bevallási
kötelezettség. A jogutód felügyeleti díj fizetésére kötelezett akkor is benyújtja a bevallását, ha a kiszámítási
időszakban díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik.
6. § A felügyeleti díj fizetésére kötelezett a felügyeleti díj bevallását
a) elektronikus úton, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláíró tanúsítvánnyal hitelesítve, az MNB
elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszeréből (ERA rendszer) letölthető, „Kihelyezett Adatküldő
Program” megnevezésű jelentésfogadó rendszeren (a továbbiakban: KAP rendszer) keresztül,
b) ha az MNB tv. 58. § (1) és (2) bekezdése erre lehetőséget biztosít, papír alapon
nyújtja be az MNB részére.
7. § (1) A felügyeleti díj fizetésére kötelezett
a) a tárgyévre vonatkozó felügyeleti alapdíj számításáról szóló bevallást a tárgyév január 31-éig,
b) a tárgynegyedévre vonatkozó változó díj számításáról szóló bevallást a tárgynegyedévet követő hónap
utolsó napjáig
nyújtja be az MNB részére. (2) A felügyeleti díj fizetésére kötelezett az MNB tv. 168. §-ában foglaltak szerinti felügyeletidíj-fizetési kötelezettségét
az MNB 19017004-01677000-30900001 pénzforgalmi jelzőszámú fizetési számlájára történő átutalással teljesíti.
(3) A felügyeleti díj fizetésére kötelezett a felügyeleti díj megfizetésekor az átutalási megbízás közlemény rovatában
feltünteti az adószáma első 8 karakterét, illetve befektetési alap esetében az ISIN azonosítót, majd egy szóköz
kihagyásával a pénzforráskódot. Az alkalmazandó pénzforráskódokat a 3. melléklet határozza meg.
8. § A felügyeleti díj fizetésére kötelezett a bevallást és annak módosítását a bevallás benyújtását követő ötödik naptári
év végéig őrzi meg.
9. § Ez a rendelet 2019. január 1-jén lép hatályba.
10. § Hatályát veszti a felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjáról és feltételeiről szóló 44/2013. (XII. 29.)
MNB rendelet.
Nagy Márton s. k.,
a Magyar Nemzeti Bank alelnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.