← Magyarország

93/2004. (IV. 27.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően alkalmazandó munkaerőpiaci viszonosság

Röviden

Ez a rendelet a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozása után alkalmazandó munkaerőpiaci viszonosság és védintézkedés szabályait határozza meg. Célja, hogy szabályozza bizonyos külföldi állampolgárok magyarországi foglalkoztatását, figyelembe véve a viszonosság elvét és a munkaerőpiaci védintézkedéseket.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
93/2004. (IV. 27.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően alkalmazandó munkaerőpiaci viszonosság és védintézkedés szabályairól. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a) arra a Magyarországon munkát végző külföldi ter mészetes személyre, aki aa) az Európai Unió — a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása időpontjában már meglévő — tagállamának állampolgára, valamint annak hozzátartozója, ab) az Európai Unióhoz a Magyar Köztársasággal azonos időpontban csatlakozó állam állampolgára, valamint annak hozzátartozója; b) a 4. § (1) bekezdésében meghatározott személyre, továbbá c) az a)—b) pontban megjelölt személyeket foglalkoztatóra, valamint d) a Foglalkoztatási Hivatalra és a megyei (fővárosi) munkaügyi központra (a továbbiakban: munkaügyi központ). (2) A 2—5. § rendelkezéseit alkalmazni kell annak az államnak az állampolgárára és az állampolgár hozzátartozójára, amely nemzetközi szerződés alapján az Európai Unió tagállamaival azonos megítélés alá esik. Munkaerőpiaci viszonosság alkalmazása 2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének aa) pontjában, valamint (2) bekezdésében meghatározott személy Magyarországon — az Flt. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglaltaktól eltérően — a 3—4. §-ban foglaltak kivételével engedély alapján foglalkoztatható, ha az Európai Uniónak az a tagállama, valamint az 1. § (2) bekezdésében meghatározott az az állam, amelynek állampolgára — a nemzeti jogszabálya szerint — a magyar állampolgárokat a saját területén történő foglalkoztathatóság tekintetében más elbánásban részesíti, mint amit a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK rendelet 1—6. cikke előír. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a) a külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonat kozó általános szabályok szerint, vagy b) a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni. (3) Azoknak az országoknak a felsorolását, amelynek állampolgáraira az (1)—(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, az 1. számú melléklet tartalmazza. 3. § (1) A 2. §-ban foglaltaktól eltérően nincs szükség engedélyre az 1. § (1) bekezdésének aa) pontjában meghatározott tagállam, valamint az 1. § (2) bekezdés szerinti állam állampolgárának további magyarországi foglalkoztatásához, ha az állampolgárt engedély alapján vagy engedélymentesen legalább 12 hónap időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, jogszerűen, megszakítás nélkül foglalkoztatják a) a csatlakozás időpontjában, vagy b) azt követően. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság megszűnik, ha a foglalkoztatott a foglalkoztatási jogviszonyt egyoldalúan vagy közös megegyezéssel megszünteti. 4. § (1) Nincs szükség engedélyre a 3. §-ban meghatározott állampolgár házastársa, valamint az általuk eltartott vagy 21 évnél fiatalabb egyenesági lemenő rokonaik magyarországi foglalkoztatásához, a) ha a csatlakozás időpontjában a 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott állampolgárral együtt, jogszerűen élnek Magyarországon, vagy b) ha — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — a csatlakozás időpontját követő időponttól kezdődően, az állampolgárral együtt legalább 18 hónapja jogszerűen élnek Magyarországon. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben nincs szükség 18 hónap magyarországi tartózkodásra a csatlakozás időpontját követő harmadik évtől, azaz 2006. május 1-jétől kezdődően. 5. § (1) A 3. § (1) bekezdésében, valamint a 4. §-ban meghatározott engedélymentesség a foglalkoztató vagy a foglalkoztatott, illetőleg a 4. § (1) bekezdésében meghatározott személy kérelmére igazolható. (2) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott mentesség igazolása iránti kérelemhez mellékelni kell a) a mentességet megalapozó foglalkoztatásra vonatkozó egyéni munkavállalási engedélyt, vagy annak engedélymentessége igazolását, és b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését, fennállását tanúsító dokumentumot. (3) A 4. §-ban meghatározott esetben a kérelemhez mellékelni kell a) a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokat, és b) a 4. § (1) bekezdésében meghatározott jogállást, valamint a jogszerű tartózkodás tényét igazoló hatósági okiratot. (4) Az igazolás iránti kérelmet a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központ bírálja el. (5) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott állampolgár a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnését köteles bejelenteni az igazolást kiállító szervnek. Védintézkedés alkalmazása 6. § (1) A Csatlakozási Szerződés X. mellékletének 7. és 11. bekezdésében meghatározott védintézkedésnek az Európai Bizottságnál történő kezdeményezéséről vagy annak elrendeléséről — a 7. §-ban meghatározott bejelentésekben foglalt adatok figyelembevételével — a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter javaslata alapján a Kormány dönt. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a védintézkedésre vonatkozóan az Országos Érdekegyeztető Tanácsban képviselettel rendelkező munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek véleményének meghallgatásával tesz javaslatot. (2) Az Európai Bizottság vagy a Tanács által a védintézkedés tárgyában hozott határozatot — tájékoztató jelleggel — a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A Kormány a védintézkedés elrendeléséről szóló döntését rendeletben hirdeti ki. 7. § (1) A foglalkoztató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott döntés előkészítése érdekében az Európai Unióhoz a Magyar Köztársasággal azonos időpontban csatlakozó állam — Málta, Ciprus kivételével — állampolgárának és hozzátartozójának foglalkoztatását legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését legkésőbb a megszűnést követő napon köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak a 2. számú, illetőleg a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon bejelenteni. A határozott időtartamú foglalkoztatás megszűnését csak abban az esetben kell bejelenteni, ha a foglalkoztatás a szerződésben meghatározott időpont előtt szűnik meg. A 2. számú melléklet szerinti bejelentéshez mellékelni kell a foglalkoztatott állampolgárságát, valamint a hozzátartozói minőséget igazoló okmány másolatát, idegen nyelvű okmány esetében annak hiteles magyar fordítását. (2) A munkaügyi központ az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés teljesítését igazolja, és a bejelentésről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás adatait a 6. §-ban meghatározott védintézkedés lehetőségének fennállásáig kell megőrizni. (3) A foglalkoztató köteles az igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg e tevékenység megkezdésének. 8. § Az e rendelet által nem szabályozott kérdésekben az Flt., valamint a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SZCSM rendelet szabályait megfelelően alkalmazni kell. 9. § Ez a rendelet a csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.