14/2013. (IV. 16.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. április 10-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. t

14/2013. (IV. 16.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. április 10-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. L. S. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a  Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a  Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A  jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az  illeték mértéke 15 000 Ft. Faxon benyújtott beadványon az illeték nem róható le. Indokolás I. Beadványozó 2013. március 14-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az  országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a  továbbiakban: Nsztv.) 2.  §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az  Európai Bíróság és az  Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországot elmarasztaló döntései miatt fizetendő kártérítések összegét, a  Magyar Állam továbbhárítsa és a  hibás ítélet megszületésében közreműködő ügyészeket-bírókat egyetemlegesen kötelezze annak megfizetésére?” Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 26.  cikk (1)  bekezdése szerint a  bírák függetlenek, és csak a  törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A  bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A  függetlenség jelentése a  hatalommegosztás alkotmányos elvéből is következően egyrészt szervezeti függetlenséget jelent, másrészt az ítélkező bírák személyes függetlenségét. Az Országos Választási Bizottság álláspontja, hogy a nemzetközi bírói fórumok döntésének alapjául szolgáló „hibás” ítéletekhez társuló – jelentős bizonytalansági elemet és óriási anyagi megterhelés lehetőségét jelentő – kártérítésfizetési kötelezettség nagy mértékben csorbítja a  bíró személyes függetlenségét, vagyis reálisan fennállna annak a veszélye, hogy ítélkező tevékenysége során e körülmény gátolja a szakmai meggyőződésének megfelelő döntés szabad meghozatalában. Az  ügyészség és az  ügyészek jogállása különbözik a  bírák jogállásától, az  Alaptörvény 29.  cikk (1)  bekezdése azonban az  ő esetükben is garantálja a  függetlenséget. Az  egyes ügyészek és ügyészségi vezetők esetében is értelmezhető a fentiek szerint a  lehetséges fizetési kötelezettség olyan körülményként, amely a függetlenséget nagymértékben csorbítaná. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a  kérdésben megtartásra kerülő országos népszavazás eredményének az  Országgyűlés csak úgy tudna eleget tenni, ha az  Alaptörvényben meghatározott alkotmányos jogokat korlátozná. Mindezek alapján a Bizottság álláspontja, hogy a kérdés az Alaptörvény módosítását is szükségessé tenné, ami viszont az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján tiltott tárgykör, így a kérdésben nem tartható népszavazás. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a  kezdeményezésben foglalt kérdés az  Nsztv. 13.  § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek sem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a  népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az  szükséges, hogy a  kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés megtévesztő mind a választópolgár, mind a  jogalkotó számára azért, mert nem állapítható meg egyértelműen, hogy a kezdeményező pontosan mit ért a „hibás ítélet” kifejezés alatt, ezáltal a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni. Az egyértelműség követelménye olyan kritériumot is tartalmaz, amely szerint a kérdésben tartott eredményes népszavazás a törvényalkotót meghatározott és egyértelmű jogalkotási kötelezettséggel lássa el. Azonban a kezdeményezésből a hibás ítélet kifejezés jelentésére vonatkozóan, valamint a jogalkotás tartalmára semmilyen következtetést nem lehet levonni. Kezdeményezésből nem derül ki, hogy egy eredményes népszavazás esetén hibás ítéletként értelmezhető-e a bíróság eljárásjogi vagy anyagi jogi jogszabálysértése, jogértelmezési tévedése vagy bizonyos körülmények, bizonyítékok helytelen mérlegelésén alapuló ítélete is. Az  Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a  hibás ítélet fogalma atekintetben sem egyértelműen, hogy az első-, másodfokon, illetve a felülvizsgálat során hozott, eltérő ítéletek közül melyiket kellene hibásnak minősíteni. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a  kérdés tartalma több tekintetben is ellentmondásos, mind a  választópolgári, mind pedig a  jogalkotói egyértelműséget tekintetében. Nem világos, hogy milyen viszonyban vannak a magyar ügyészség és bíróság döntései az Emberi Jogok Európai Bírósága vagy az Európai Bíróság ítéleteivel, előbbi hatásköre az  Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogsértések megállapítására, utóbbié pedig az európai uniós jog alkalmazására és értelmezésére terjed ki, valamint az egyes tagállamok esetében a jogalkotásért viselt felelősség keretében a kormányok intézkedéseit vizsgálhatja. Nem egyértelmű, hogy az indítványozó milyen eljárásokban utal az  ügyészek közreműködésére és milyen típusú összefüggést kíván meg az  ügyészi álláspont és a  bírósági ítélet között. Büntetőügyekben – eltérő alkotmányos funkciójukból következően – különböző is lehet a bíróság és az ügyészség adott ügyben képviselt álláspontja. Más eljárásokban is felmerülhet az ügyészség közreműködése – ez ugyanakkor sok esetben nem jelent érdemi ráhatást az ítélet tartalmára. Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § b) és c) pontjai alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani és a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontján, a 26. cikk (1) és a 29. cikk (1) bekezdésein, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § b) és c) pontjain és a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján alapul. Dr. Bordás Vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke