16/2003. (IV. 3.) GKM rendelete a polgári repülés hajózó személyzete repülési idejének szabályozásáról.

16/2003. (IV. 3.) GKM rendelete a polgári repülés hajózó személyzete repülési idejének szabályozásáról. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 74. §-ának r) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § E rendelet hatálya a magyar polgári légijármű lajstromba felvett légijármű fedélzetén munkavállalóként vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján légijármű-vezető, navigátor, fedélzeti mérnök (szerelő) és légiutas-kísérő (a továbbiakban együtt: hajózó) szakszolgálatot teljesítőkre terjed ki. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában a) repülési idő (blokk repülési idő): aa) a légijármű felszállási célból — saját hajtóművel vagy vontatással — történő elmozdulásától (első fékoldástól) a repülés befejezésekor a kijelölt állóhelyre történő eljutásig (befékezésig) és az összes hajtómű leállításáig tart; ab) váltószemélyzettel történő repülés esetében — amennyiben a váltás a repülés közben történik — a repülési idő kezdete, illetve vége a fedélzeti váltás időpontja; ac) mezőgazdasági munkarepülés esetében a légijármű felszállásától (merevszárnyú repülőgép esetében a felszállás céljából történő fékoldást követő elmozdulástól, helikopter esetében a felszállás céljából történő elmozduláskor a futómű rugóstag kirugózásától) a légijármű leszállásáig (merevszárnyú repülőgép esetében a földet érést követően a futópálya elhagyásáig vagy az ott történő megállásig, helikopter esetében a földet érést követően a futómű rugóstag berugózásáig) tart; b) hosszú távú repülés: olyan repülés, ahol a fel- és leszállási pont közötti távolság — közbenső leszállás nélkül — az 5000 kilométert meghaladja; c) akklimatizált hajózó: az a hajózó, aki az időzónaváltás után legalább hatszor annyi órát eltöltött már az új időzónában, mint a helyi idő eltérése a hajózó saját helyi idejétől; d) időzónaváltás: a munka befejezésének helyén a helyi idő több mint három órával eltér a hajózó saját helyi idejétől; e) saját helyi idő: annak az időzónának a helyi ideje, ahol a hajózó utoljára akklimatizálttá vált; f) váltószemélyzet: a légijármű légiüzemeltetési utasításában és a légijármű üzemben tartójának technológiai utasításában előírt minimumnál nagyobb létszámú személyzet, amely lehetővé teszi a repülés végrehajtását a repülési időre vonatkozó korlátozások betartásával úgy, hogy a légijármű folyamatos üzemeltetésében részt vevő hajózó a személyzet megfelelő képesítésű másik tagjával felváltható legyen. A hajózó repülési idejére vonatkozó előírások 3. § (1) A hajózó megengedett repülési ideje olyan légijárművön, amelyen a légiüzemeltetési utasításnak megfelelően a) egy légijármű-vezető van: aa) egy napon (0—24 óra) 6 óra ab) egy naptári hónapon belül 100 óra ac) egy naptári negyedéven belül 250 óra ad) egy naptári éven belül 700 óra b) két légijármű-vezető van, hajózó személyzeti tagonként: ba) egy napon (0—24 óra) 10 óra bb) egy naptári hónapon belül 100 óra bc) egy naptári negyedéven belül 275 óra bd) egy naptári éven belül 900 óra c) hosszú távú repülés esetében, két légijármű-vezető van, hajózó személyzeti tagonként: ca) egy napon (0—24 óra) 12 óra cb) egy naptári hónapon belül 110 óra cc) egy naptári negyedéven belül 300 óra cd) egy naptári éven belül 900 óra (2) Az egy napra megengedett repülési idő alatt végezhető felszállások száma: a) közforgalmú repülés esetén legfeljebb 6 (hat), saját helyi idő szerinti éjszakai munka esetén 4 (négy), b) nem közforgalmú repülés esetén (pl. munkarepülés, oktató repülés) legfeljebb 55 (ötvenöt), c) kilenc órát meghaladó repülési idejű hosszú távú repülés esetén legfeljebb 2 (kettő). (3) Az egy napra megengedett repülési időt saját helyi idő szerinti éjszakai munka során végzett repülés esetén 1 órával csökkenteni kell. Amennyiben a hajózó 24 órán belül közforgalmú és egyéb repülést is végez, az elvégezhető felszállások tekintetében a (2) bekezdés a) pontját kell alkalmazni. (4) Az egy napra megengedett repülési idő és a (2) bekezdésben meghatározott felszállások száma az alábbi esetekben és mértékben növelhető: a) a légijármű parancsnokának [Lt. 54. § (1) bekezdés, 55. §] elhatározása alapján, ha a túllépés szükségessége a repülési feladat végrehajtásának megkezdésekor még nem volt ismeretes, a repülési idő 10%-kal, a felszállások száma eggyel; b) a légiközlekedési hatóság előzetes eseti engedélyével és az általa meghatározott biztonsági követelmények teljesítése mellett, különösen fontos repülési feladat végrehajtása érdekében, a repülési idő legfeljebb 25%-kal, a felszállások száma legfeljebb kettővel. (5) A 24 órán belül megengedett repülési idő váltószemélyzettel történő repülés esetén sem növelhető 18 óra fölé. (6) Időzónaváltással járó hosszú távú repülés esetében a) amely a 11 órát meghaladja, vagy b) a (2) bekezdés c) pontjában megjelölt esetben a következő repülési tevékenységet csak akklimatizált hajózó hajthatja végre. (7) Hosszú és rövid távú repülést is végrehajtó hajózó esetében a hosszú távú repülésre vonatkozó előírások szerint kell figyelembe venni a havi, negyedéves és éves repülési időket. 4. § (1) A légijármű üzemben tartójának — a jogszabályokban és az e rendeletben foglaltakkal összhangban — a repülés-végrehajtási kézikönyvben (RVK) kell meghatároznia a hajózók számára a felszállások számát, a repülési időt, valamint a munka- és pihenőidővel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket. A repülés-végrehajtási kézikönyvet a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá. (2) Az üzemben tartó gondoskodik arról, hogy az általa üzemben tartott légijármű fedélzetén szolgálatot teljesítő hajózók felszállásairól, munka-, repülési és pihenőidejéről nyilvántartás készüljön, amelynek alapján ellenőrizhető a szabályok betartása. A hajózó a nem az üzemben tartó által szervezett repüléseiről tájékoztatja a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévő üzemben tartót. (3) Az üzemben tartó köteles az általa üzemben tartott légijármű üzemeltetése kapcsán bekövetkezett, az e rendelet szabályaitól való minden eltérést 5 munkanapon belül írásban jelenteni a légiközlekedési hatóságnak. (4) Vezényelt, bérelt személyzet alkalmazása esetén a szerződésben meg kell állapodni a személyzetre vonatkozó szabályok alkalmazásáról. A szerződést a légiközlekedési hatósággal jóvá kell hagyatni. Záró rendelkezések 5. § (1) E rendelet 2003. április 15-én lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a polgári repülés hajózó személyzete repülési idejének szabályozásáról szóló 19/1992. (VII. 16.) KHVM rendelet, továbbá az azt módosító 4/1997. (IV. 4.) KHVM és 23/1999. (VIII. 13.) KHVM rendelet. (2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Euró pai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban — az Lt. e tárgykört szabályozó rendelkezéseivel együtt — összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanácsnak a polgári légiközlekedés mobil munkavállalóira vonatkozó, az AEA, ETF, ECA, ERA és IACA által megkötött, a munkaidő megszervezéséről szóló európai megállapodásról szóló 2000/79/EK irányelvével. Dr. Csillag István s. k., gazdasági és közlekedési miniszter