4/2011. (I. 14.) VM rendelete a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a rendelet a levegőterheltségi szintek és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit szabályozza, célja a környezet és az emberi egészség védelme.

Kire vonatkozik: A helyhez kötött légszennyező pontforrások üzemeltetői; Mindenki, akit érint a levegőterheltségi szint és a légszennyező anyagok kibocsátása.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Egyéb jogszabályok
Forrás: MultiLegalPile/
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-08

Mit szabályoz ez a jogszabály?

A levegőterheltségi szintekre és az azokra vonatkozó határértékekre vonatkozó előírásokat.
A helyhez kötött légszennyező pontforrások, azok üzemeltetői és kibocsátásai.
A légszennyező anyagok veszélyességi fokozatait.
A levegőterheltségi szint alapján megállapított zónák típusait.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

A helyhez kötött légszennyező pontforrások üzemeltetői.
Mindenki, akit érint a levegőterheltségi szint és a légszennyező anyagok kibocsátása.

Melyek a főbb pontok?

A légszennyező anyagokat négy veszélyességi fokozatba sorolja: különösen veszélyes (I.), fokozottan veszélyes (II.), veszélyes (III.), mérsékelten veszélyes (IV.).
A levegőterheltségi szintre egészségügyi határértékeket kell alkalmazni, és egyes kiemelt jelentőségű anyagokat rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell.
A helyhez kötött légszennyező pontforrásokra technológiai (általános, eljárás-specifikus) vagy egyedi kibocsátási határértéket, valamint össztömegű kibocsátási határértéket kell alkalmazni vagy megállapítani.
Határérték túllépésnek minősül, ha a légszennyező a füstgáz, véggáz hígításával éri el a technológiai kibocsátási határérték betartását.

Egyéb jogszabályok

255/2014. (X. 10.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós…

5/2012. (III. 1.) NGM rendelete az elemi költségvetésről

2018. XL. törvény Magyarország 2019. központi költségvetésének megalapozásáról

261/2012. (X. 11.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

34/2018. (XII. 3.) AM rendelete az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekről

122/2019. (III. 19.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

1491/2016. (IX. 15.) Korm. határozata a digitális termékek és szolgáltatások exportjának növeléséről, Magyarország…

1310/2012. (VIII. 23.) Korm. határozata az egyes beruházási projektek kapcsán felmerülő régészeti feltárási költségek…

Egyéb jogszabályok

Jogszabály szövege

4/2011. (I. 14.) VM rendelete a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (15) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti erőforrás miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1.Hatály 1. § A rendelet hatálya a) a levegőterheltségi szintre és az arra vonatkozó határértékekre,

b)a helyhez kötött légszennyező pontforrásokra, azok üzemeltetőire, valamint a pontforrások kibocsátására terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában

a)akkumulált ózon szennyezettség 40 ppb koncentráció felett (a továbbiakban: AOT40): a 80 µg/m3-t (= 40 ppb) meghaladó és a 80 µg/m3 órás koncentráció különbségének összege adott időszakban 8 és 20 óra között végzett mérések órás értékeinek felhasználásával számolva [mértékegysége: (µg/m3) × óra];

b)illékony szerves vegyületek (VOC): a metántól eltérő, antropogén vagy biogén forrásból származó szerves vegyületek, amelyek napfény jelenlétében a nitrogén-oxidokkal történő reakciók során fotokémiai oxidálószerek létrehozására képesek; c) termikus technológia: technológiai célú hőenergia-előállí tás, ahol a füstgáz közvetlenül érintkezik a technológia céltermékével. (2) E rendeletben a levegő védelméről szóló jogszabály (a továbbiakban: Lvr.) értelmező rendelkezései alkalmazandóak.

3.A légszennyező anyagok veszélyességi fokozatai 3. § A légszennyező anyagokat az egészségre és a környezetre gyakorolt hatásuk alapján

a)I.: különösen veszélyes, b) II.: fokozottan veszélyes,

c)III.: veszélyes, d) IV.: mérsékelten veszélyes veszélyességi fokozatba kell sorolni.

4.A levegőterheltségi szint határértékei 4. § (1) Az 1. mellékletben szereplő légszennyező anyagokra – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a levegőterheltségi szint 1. mellékletben meghatározott egészségügyi határértékeit kell alkalmazni. Az 1. melléklet 1.1.3.1. pontjában felsorolt, kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában felsorolt arzént, 3,4-benz(a)pirént, kadmiumot és nikkelt – a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabály meghatározott módon – rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell. (2) A 2. mellékletben felsorolt légszennyező anyagok tervezési irányértékei a környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek esetén a területek levegőterheltségi szintjének megítéléséhez, a terjedési modellek, hatásvizsgálatok készítéséhez javasolt irányértékek. Az 1. mellékletben felsorolt egyes légszennyező anyagok tájékoztatási és riasztási küszöbértékeit, valamint a nyilvánosság tájékoztatásának szabályait a 3. melléklet tartalmazza.

(3)A 4. mellékletben felsorolt légszennyező anyagokra a levegőterheltségi szintre vonatkozó – meghatározott területet érintő – kritikus szinteket kell alkalmazni. (4) A levegőterheltségi szint mértéke alapján megállapított zónák típusait az 5. melléklet tartalmazza. A zónák kijelölésénél az 1. melléklet 1.1.3.1. pontjában felsorolt légszennyező anyagokat, valamint az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában felsorolt arzént, 3,4-benz(a)pirént, kadmiumot és nikkelt kell figyelembe venni. Az 5. melléklet tartalmazza azon zónák típusait, amelyekben a talaj közeli ózon és egyes nehézfémek koncentrációja meghaladja a célértéket, illetőleg a hosszú távú célkitűzést, tartalmazza továbbá a PM10 frakcióban a policiklikus aromás szénhidrogének rákkeltő kockázatának jelzésére szolgáló 3,4-benz(a)pirén szennyezettség alapján megállapított zónák típusait. 5. A helyhez kötött légszennyező pontforrás kibocsátási határértékei

5. §A helyhez kötött légszennyező pontforrásokra a) technológiai (általános, eljárás-specifikus) kibocsátási határértéket vagy egyedi kibocsátási határértéket, és

b)össztömegű kibocsátási határértéket kell alkalmazni, illetve megállapítani.

6. §(1) A határérték túllépésének minősül, ha a légszennyező a füstgáz, véggáz hígításával éri el a technológiai kibocsátási

határérték betartását. (2) A hordozógáz indokolt hígítására vagy hűtésére használt levegőmennyiséget a kibocsátási koncentráció meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni. 7. § (1) A helyhez kötött légszennyező pontforrásokra vonatkozó általános technológiai kibocsátási határértéket a 6. melléklet tartalmazza. (2) Az egyes technológiákra vonatkozó eljárás-specifikus technológiai kibocsátási határértékeket és előírásokat a 7. melléklet tartalmazza. Ezen technológiákból kibocsátott, a 7. mellékletben nem szereplő légszennyező anyagokra az általános technológiai kibocsátási határértékeket kell alkalmazni. (3) Az egyedi kibocsátási határértékeket a környezetvédelmi hatóság állapítja meg.

(4)A levegőtisztaság-védelmi szempontból, illetve egészségvédelmi érdekek figyelembevételével különösen jelentős technológiákra vonatkozó technológiai kibocsátási határértékeket az 50MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló jogszabály, az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló jogszabály és a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló jogszabály állapítja meg. Az általános technológiai kibocsátási határértékek ezen technológiákra csak akkor alkalmazhatók, ha e bekezdésben hivatkozott jogszabályok előírják.

6.Hatályba léptető rendelkezések 8. § Ez a rendelet 2011. január 15-én lép hatályba.

7.Átmeneti rendelkezések 9. § E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

8.Jogharmonizációs záradék 10. § Ez a rendelet

a)a szerves oldószerek egyes tevékenységénél és berendezésekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról szóló, 1999. március 11-i 1999/13/EK tanácsi irányelvnek,

b)a levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről szóló, 2004. december 15-i 2004/107/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, és

c)a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-i európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

9.Hatályon kívül helyező rendelkezések 11. § Hatályát veszti a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM–EüM–FVM együttes rendelet.

12.§ E rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti a 11. és 12. § és a 9. alcím.

Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.