← Magyarország

21/2009. (IX. 30.) SZMM rendelete az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló 2009. LXXIII. törvény végrehajtásáról.

Röviden

Ez a rendelet az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvény végrehajtásának részleteit szabályozza, különös tekintettel az érdekegyeztetésben részt vevő szervezetek tagsági kritériumaira és az adatszolgáltatásra.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
21/2009. (IX. 30.) SZMM rendelete az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló 2009. LXXIII. törvény végrehajtásáról. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló 2009. évi LXXIII. törvény (a továb biak ban: OÉTtv.) 16. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva az alábbiakat rendelem el: 1. § E rendelet hatálya kiterjed a) az országos érdekegyeztetésben részt vevő munkáltatói, illetve munkavállalói érdekképviseletekre, b) az Országos Részvételt Megállapító Bizottságra (a továb biak ban: ORMB). 2. § E rendelet alkalmazásában: a) tagszervezet: munkáltatói szövetség esetén az OÉTtv. 4. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet, szakszervezeti szövetség esetén az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 4. § (1) bekezdése alapján bírósági nyilvántartásba vett társadalmi szervezet (szakszervezet); b) munkáltatói érdekképviseleti szövetségnek, illetve szakszervezeti szövetségnek vagy tagszervezetének területi, megyei, regionális szervezete: a munkáltatói érdekképviseleti szövetség, illetve szakszervezeti szövetség tagszervezetének alapszabálya vagy szervezeti és működési szabályzata szerint a regionális, területi, megyei szintű feladatok ellátására létrejött szervezet, szervezeti egység, függetlenül attól, hogy önálló bírósági bejegyzéssel rendelkezik-e vagy sem; c) munkahelyi szervezettel rendelkezik a szakszervezeti szövetség tagszervezete, ha a munkáltatónál a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 21. § (5) bekezdése szerint képviselettel rendelkezik. 3. § (1) Az Országos Érdekegyeztető Tanács (a továb biak ban: OÉT) tagsághoz szükséges kritériumoknak való megfelelés megállapítására irányuló kérelmet az érdekképviselet az erre a célra rendszeresített, a társadalmi párbeszédért felelős miniszter honlapján és a kormányzati portálon közzétett nyomtatványon nyújtja be az ORMB részére. (2) A kérelem tartalmazza: a) az érdekképviselet elnevezését, székhelyét, képviselőjének nevét, bírósági nyilvántartásba vételi számát, b) nyilatkozatot arra nézve, hogy az érdekképviselet az OÉT-nek a kérelem benyújtásakor tagja-e. (3) Az ORMB a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül felhívja a kérelmezőt az OÉTtv. 10. §-a szerinti adatok e rendelet melléklete szerinti bontásban történő szolgáltatására. A kérelmező az adatszolgáltatást elektronikus úton – a társadalmi párbeszédért felelős miniszter honlapján biztosított internetes felületen – vagy elektronikus adathordozón teljesíti. Az adatszolgáltatás érdekében az ORMB az adatszolgáltatásra kötelezettet elektronikusan, az internetes felület felhasználására jogosító, 8 számjegyből álló, véletlenszerűen generált belépési azonosító kóddal látja el. Az adatszolgáltatás teljesítésére nyitva álló határidő húsz munkanap. (4) Az érdekképviselet a kérelemhez az OÉTtv. 4–5. §-ában foglaltak igazolására elektronikusan, vagy – az ORMB kérése esetén – eredetiben vagy hiteles másolatban az alábbi okmányokat köteles mellékelni: a) az érdekképviseletnek az Európai Szakszervezeti Szövetségben fennálló, vagy európai munkáltatói szövetségi tagságáról szóló, az európai érdekképviseleti szövetség által kiadott, 90 napnál nem régebbi igazolást, b) amennyiben az érdekképviselet olyan tagszervezet adatait szerepelteti a benyújtott kérelemben, amely más országos érdekképviseletnek is tagja, a tagszervezet nyilatkozatát arról, hogy melyik országos érdekképviseletnek ad meghatalmazást képviseletére. (5) Ha az eljárás során az ORMB tudomására jut, hogy a tagszervezet több érdekképviseletnek is meghatalmazást adott, a) a tagszervezetet annak az érdekképviselet tagjaként veszi figye lembe, amely esetében ezt jogerős határozattal már megállapította; b) jogerős határozat hiányában tíz munkanapos határidővel felhívja az érintett érdekképviseleteket a (4) bekezdés b) pontjában szereplő nyilatkozat becsatolására, és az ebben foglaltakat veszi alapul. Amennyiben a csatolt nyilatkozat alapján az állapítható meg, hogy a tagszervezet több érdekképviseletnek is meghatalmazást adott, a tagszervezet adatait egyik érdekképviseletnél sem lehet figye lembe venni. (6) A kérelemhez mellékelhető: a) az érdekképviselet bírósági nyilvántartási adatairól szóló, a kérelem benyújtásától számított 90 napnál nem régebbi bírósági kivonat, b) az érdekképviselet érvényes alapszabálya. (7) Ha az érdekképviselet a (6) bekezdésben foglaltakat nem mellékeli, az ORMB a kérelem elbírálása érdekében adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető bírósághoz. (8) Az OÉTtv. 5. § (1) bekezdés a) pont aa) alponttjában, valamint b) pont ba) alpontjában foglalt, munkáltatókra vonatkozó adatokat az ORMB belföldi jogsegély útján szerzi be az ezt kezelő hatóságtól, ilyen adatok hiányában az érdekképviselet nyilatkozatát kell irányadónak tekinteni. 4. § (1) Az OÉTtv. 5. § (2) bekezdése szerint létrehozott koalíció esetén a 3. § rendelkezéseit a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az eljárás megindítására irányuló kérelmet a koalíció nyújtja be. (3) A 3. § (2) bekezdésben szereplő adatokat a koalícióban részt vevő valamennyi érdekképviseletre nézve meg kell adni. (4) A koalícióban részt vevő minden érdekképviselet részére külön, a 3. § (3) bekezdése szerinti kódot kell biztosítani, az adatszolgáltatást a koalícióban részt vevő minden érdekképviselet külön teljesíti. (5) A 3. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül a kérelemhez mellékelni kell a koalíció kötéséről szóló megállapodást is. 5. § (1) A közölt adatok kezelése során az ORMB tagja a) az adatokat csak az ORMB határozatának meghozatalához használhatja fel; b) az adatokat harmadik személynek nem adhatja át, azokról nyilatkozatot az adatok tulajdonosának dokumentált engedélye nélkül nem tehet. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kötelezettség nem vonatkozik a köztudomású, illetve nyilvános adatokra. A titoktartási kötelezettség az ORMB tagját nem mentesíti a jogszabályban előírt, bíróságok vagy más hatóságok felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség alól. (3) A titoktartási kötelezettség az ORMB tagját az ORMB-ben fennálló tagságának időtartama alatt, valamint annak megszűnésétől számított 5 évig terheli. (4) Az adat tulajdonosának kérelmére az ORMB 30 napon belül írásban tájékoztatást ad arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az adattovábbításról az ORMB nyilvántartást köteles vezetni, amelyet az adatok törlésének időpontjáig köteles megőrizni. (5) Az adatok törlésére az OÉTtv. 13. § (3) bekezdése, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 14. § (2) bekezdését kell alkalmazni. (6) Az ORMB köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni az ehhez szükséges technikai és szervezési intézkedéseket. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. 6. § Ez a rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba. Herczog László s. k., szociális és munkaügyi miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.