2/2003. (II. 21.) OVB állásfoglalása az Alkotmány által kiírt országos népszavazás egyes kérdéseiről

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a jogszabály az Alkotmány által kiírt országos népszavazás lebonyolításával kapcsolatos egyes kérdésekről szól, különös tekintettel a kampányra, az adatok kezelésére és a jogorvoslatra. A népszavazás arról dönt, hogy Magyarország az Európai Unió tagjává váljon-e.

Kire vonatkozik: Minden választópolgárt, aki részt vesz a népszavazáson; Magyarországon bejegyzett és nyilvántartott pártokat és társadalmi szervezeteket, akik kampányt kívánnak folytatni.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Egyéb jogszabályok
Forrás: MultiLegalPile/
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-08

Mit szabályoz ez a jogszabály?

Az országos népszavazás időpontját és kérdését.
A választási kampányra vonatkozó szabályokat, beleértve a helyiségek és politikai hirdetések felhasználását.
A választópolgárok adatainak (névjegyzék) igénylésének és átadásának feltételeit.
A választási eljárás alapelveit, a jogorvoslat lehetőségét és a jegyzőkönyvek nyilvánosságát.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

Minden választópolgárt, aki részt vesz a népszavazáson.
Magyarországon bejegyzett és nyilvántartott pártokat és társadalmi szervezeteket, akik kampányt kívánnak folytatni.

Melyek a főbb pontok?

A népszavazás időpontja: 2003. április 12.
A népszavazásra bocsátandó kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?”
Állami és önkormányzati épületben választási kampányt folytatni tilos, kivéve ötszáznál kevesebb lakosú településen, ha nincs más közösségi célú épület.
A névjegyzékben szereplő választópolgárok adatai (családi és utónév, lakcím) a szavazás napja előtti 20. napot követően, díjfizetés ellenében igényelhetők.

Egyéb jogszabályok

255/2014. (X. 10.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós…

5/2012. (III. 1.) NGM rendelete az elemi költségvetésről

2018. XL. törvény Magyarország 2019. központi költségvetésének megalapozásáról

261/2012. (X. 11.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

34/2018. (XII. 3.) AM rendelete az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekről

122/2019. (III. 19.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

1491/2016. (IX. 15.) Korm. határozata a digitális termékek és szolgáltatások exportjának növeléséről, Magyarország…

1310/2012. (VIII. 23.) Korm. határozata az egyes beruházási projektek kapcsán felmerülő régészeti feltárási költségek…

Egyéb jogszabályok

Jogszabály szövege

2/2003. (II. 21.) OVB állásfoglalása az Alkotmány által kiírt országos népszavazás egyes kérdéseiről.

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. §-a

(2)bekezdésének a) pontjában írt hatáskörében eljárva az Alkotmány által kiírt országos népszavazás egyes kérdéseiről a következő állásfoglalást adja ki: A Magyar Köztársaság Alkotmánya, az 1949. évi XX. törvény 79. §-a alapján ügydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról. E népszavazás időpontja: 2003. április 12.

A népszavazásra bocsátandó kérdés: ,,Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?’’

a)A Ve. 43. § (2) bekezdése szerint a választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek, jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampányt folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre. A 44. § (1) bekezdése alapján a kampányidőszakban a műsorszolgáltatók a jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.

b)A Ve. 45. § (1) és (2) bekezdése szerint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímét a jelölteknek, jelölő szervezeteknek kérésükre, díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett a szavazás napja előtti 20. napot követően átadja. A szolgáltatás nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban is igényelhető. A közszemlére tett névjegyzék másolatát a helyi választási iroda vezetője a jelölt, jelölő szervezet által írásban bejelentett igény alapján díjfizetés ellenében, azonos feltételek mellett, a szavazás napja előtti 20. napot követően — legfeljebb szavazóköri bontásban — a jelölt, jelölő szervezet számára átadja.

A Ve. 51. § (1) bekezdésének közös szabálya alapján azt a jelölő szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, bírósági bejegyzésének hiteles másolatával kell bejelenteni.

A Ve. XIII. fejezetében szabályozott 123. §-a szerint a népszavazáson a névjegyzéket a szavazás napja előtt 18 nappal kell közszemlére tenni. A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükről legkésőbb a szavazás napja előtti 16. napig kell értesítő megküldésével tájékoztatni.

c)A Ve. 3. § szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk többek között a következő alapelveket: a jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása és a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.

A Ve. 6. § (1) bekezdése alapján a választási bizottságok működése és tevékenysége, valamint a választási bizottságok rendelkezésére álló adatok — törvényben megállapított kivétellel — nyilvánosak. A választási eljárás nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. A (2) bekezdés kimondja, hogy a választás eredményét rögzítő jegyzőkönyvek másolatát ingyenesen kell a jelölő szervezetek és független jelöltek rendelkezésére bocsátani.

A választás számítógépes adatait azonos feltételekkel, díjfizetés ellenében bárki igényelheti.

A Ve. 74. § (2) és (3) bekezdése szerint a jegyzőkönyveket három példányban kell kiállítani, melyeket a választási bizottság jelen levő tagjai aláírnak, továbbá a jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát az illetékes választási bizottság — kérésükre — átadja a jelöltek jelen levő képviselőinek.

A 75. § (2) bekezdése alapján a jegyzőkönyvek egy példánya az illetékes választási irodában a szavazást követő három napon belül megtekinthető.

A Ve. 84. § alapján a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése [73. § (1) bekezdés] ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni kifogással együtt van helye.

A továbbiakban, a 85. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése [73. § (2) bekezdés] ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet kifogást benyújtani úgy, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen. A (2) bekezdés szerint a kifogás elbírálására jogosult választási bizottság a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt.

A választási bizottság döntése elleni kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz megérkezzen.

d)A Ve. 116. §-a alapján a Ve. 1—85. §-ait tartalmazó I—X. fejezetét, valamint a 89. §-ának rendelkezéseit az országos népszavazáson a XIII. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A Ve. 149. § g) pontja szerint a Ve. alkalmazásában jelölő szervezet: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet.

A fentiek alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az Alkotmányban kiírt országos népszavazás esetében jelölés, jelölt és jelölő szervezet nincs, ezért azon

a)az állami és önkormányzati költségvetési szervek valamennyi, a népszavazáson kampányt folytatni kívánó, Magyarországon bejegyzett és nyilvántartott párt és társa dalmi szervezet számára — a Ve. 43. § (2) bekezdésének második mondata szerinti korlátozással — azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést; a műsorszolgáltatók pedig minden, a népszavazáson kampányt folytatni kívánó, Magyarországon bejegyzett és nyilvántartott párt és társadalmi szervezet hirdetését azonos feltételekkel kötelesek közzétenni;

b)a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímét, illetőleg a helyi választási iroda vezetője a közszemlére tett névjegyzék másolatát — kérelemre, díjfizetés ellenében — minden, Magyarországon bejegyzett és nyilvántartott pártnak és társadalmi szervezetnek köteles átadni; a névjegyzék közszemlére tételének a Ve. 123. §-ában foglalt időpontja miatt a fenti adatok átadására csak a népszavazás napja előtti 18. napot követően kerülhet sor;

c)a népszavazási eredmények elleni jogorvoslat érdemi biztosítása érdekében bármely választópolgár, illetve Magyarországon bejegyzett és nyilvántartott párt és társadalmi szervezet kérheti a választási bizottságtól a szavazóköri eredményt rögzítő jegyzőkönyvek másolati példányának kiadását.

Dr. Ficzere Lajos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.