19/2003. (IV. 18.) AB határozata
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat Dunaharaszti Önkormányzatának a csapadékvíz elvezetéséről szóló rendeletét alkotmányellenesnek nyilvánítja és megsemmisíti, mert az önkormányzat törvényi felhatalmazás nélkül állapított meg díjat a csapadékvíz-elvezetésért.
Kire vonatkozik: Dunaharaszti Önkormányzata; A Dunaharaszti Önkormányzat területén élők és gazdálkodó szervezetek, akiknek csapadékvíz-elvezetési díjat számláztak.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Szakaszok
- 3
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A Dunaharaszti Önkormányzat 34/2001. (XII. 18.) rendeletét a csapadékvíz elvezetéséről.
- A csapadékvíz-elvezetési díj megállapításának jogalapját.
- Az önkormányzatok rendeletalkotási hatáskörét közszolgáltatások díjának megállapítása terén.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Dunaharaszti Önkormányzata.
- A Dunaharaszti Önkormányzat területén élők és gazdálkodó szervezetek, akiknek csapadékvíz-elvezetési díjat számláztak.
Melyek a főbb pontok?
- Dunaharaszti Önkormányzatának 34/2001. (XII. 18.) rendelete alkotmányellenes, ezért megsemmisítésre került.
- Az önkormányzatok csak törvényi felhatalmazás alapján állapíthatnak meg díjat közszolgáltatásokért.
- A csapadékvíz-elvezetési díj megállapítására vonatkozóan nem volt törvényi felhatalmazása az önkormányzatnak, különösen a nyílt árokban történő elvezetés esetében.
- A rendelet 1. §-a szerint a díj lakossági és közintézmények részére 15 Ft/m2/év, egyéb gazdálkodó szervezetek részére 50 Ft/m2/év volt.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
19/2003. (IV. 18.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Dunaharaszti Önkormányzatának a csapadékvíz elvezetéséről szóló 34/2001. (XII. 18.) rendelete alkotmányellenes, ezért ezt a rendeletet megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS I. A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője — mivel törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával a dunaharaszti képviselő-testület nem értett egyet — Dunaharaszti Önkormányzatának a csapadékvíz elvezetéséről szóló 34/2001. (XII. 18.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az indítványozó azt kifogásolta, hogy a dunaharaszti képviselő-testület törvényi felhatalmazás hiányában állapított meg az Ör.-ben a csapadékvíz-elvezetési díjat.
A kezdeményezés előterjesztője szerint a csapadékvízelvezetés igénybevételéért közüzemi díjfizetési kötelezettségnek kizárólag akkor van helye, ha e közüzemi tevékenységre ún. egyesített rendszer megvalósításával kerül sor. Az indítványozó úgy vélte, hogy a nem egyesített rendszerben, hanem a nyílt árokban történő csapadékvíz-elvezetés díjának megállapítását illetően a törvény nem ad felhatalmazást önkormányzati rendeletalkotásra.
II. Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.
Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi képviselő-testület feladatkörében rendeletet alkothat. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ö tv.) 16. § (1) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására.
Az Ö tv. 8. § (1) bekezdése a helyi közszolgáltatások körében a települési önkormányzat feladataként jelöli meg a csapadékvíz-elvezetést.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) 13. § (1)—(3) bekezdése a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységre vonatkozóan a következő rendelkezéseket állapítja meg: ,,(1) A víziközművek működtetése során végzett vízellátás, szennyvízelvezetés, -elhelyezés és -tisztítás, valamint egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetés közüzemi tevékenység. A víziközművek működtetőit a közüzemi tevékenység keretében az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés szolgáltatására szerződéskötési kötelezettség terheli.
Az OTÉK 47. § (8)—(10) bekezdése pedig így rendelkezik: ,,(8) A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.
2. §A csapadékvíz-elvezetési díjat a Haraszti Vízmű
Kht. számlázza és szedi be az ingatlantulajdonosoktól évi két egyenlő részletben (március—április és szeptember— október hó folyamán).
Az Alkotmánybíróság már több határozatában rámutatott, elvi jelleggel pedig a 6/1999. (IV. 21.) AB határozatban hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek általános felhatalmazással valamely közszolgáltatás ellenértéke rendeleti megállapítására. E határozat felhívta a figyelmet arra, hogy ,,az önkormányzatokat ez a jogosultság csak törvény alapján, a törvény keretei, korlátai között illeti meg’’. [ABH 1999, 90, 95.] A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
226. §(3) bekezdése kifejezetten utal is arra, hogy ,,hatósági ár megállapítására külön törvény szerint kerülhet sor’’
Az Ör. preambuluma szerint e rendelet megalkotása az Ö tv. 16. §-a felhatalmazásán és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Átv.) előírásain alapul. Az Átv. B) Szolgáltatások című melléklete 18111—1—2 pontja szerint azonban a települési önkormányzat kizárólag az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díja rendeleti megállapítására kapott felhatalmazást. Sem az Átv., sem a Vgt., sem más törvényi előírás nem hatalmazza fel az önkormányzatokat arra, hogy a más módon, pl. a nyílt vízelvezető árokban történő csapadékvíz-elvezetés díját meghatározza.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a dunaharaszti önkormányzat az Ör. megalkotásával túlterjeszkedett az Ö tv. 16. §-ában megfogalmazott rendeletalkotási felhatalmazáson, ezért az Ör.-t az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését sértő szabályozásnak minősítette és a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság e határozatának közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény
41. §ának rendelkezésén alapul
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró