19/2003. (IV. 18.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tá

19/2003. (IV. 18.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Dunaharaszti Önkormányzatának a csapadékvíz elvezetéséről szóló 34/2001. (XII. 18.) rendelete alkotmányellenes, ezért ezt a rendeletet megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője — mivel törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával a dunaharaszti képviselő-testület nem értett egyet — Dunaharaszti Önkormányzatának a csapadékvíz elvezetéséről szóló 34/2001. (XII. 18.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az indítványozó azt kifogásolta, hogy a dunaharaszti képviselő-testület törvényi felhatalmazás hiányában állapított meg az Ör.-ben a csapadékvíz-elvezetési díjat. A kezdeményezés előterjesztője szerint a csapadékvízelvezetés igénybevételéért közüzemi díjfizetési kötelezettségnek kizárólag akkor van helye, ha e közüzemi tevékenységre ún. egyesített rendszer megvalósításával kerül sor. Az indítványozó úgy vélte, hogy a nem egyesített rendszerben, hanem a nyílt árokban történő csapadékvíz-elvezetés díjának megállapítását illetően a törvény nem ad felhatalmazást önkormányzati rendeletalkotásra. II. Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi képviselő-testület feladatkörében rendeletet alkothat. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ö tv.) 16. § (1) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására. Az Ö tv. 8. § (1) bekezdése a helyi közszolgáltatások körében a települési önkormányzat feladataként jelöli meg a csapadékvíz-elvezetést. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) 13. § (1)—(3) bekezdése a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységre vonatkozóan a következő rendelkezéseket állapítja meg: ,,(1) A víziközművek működtetése során végzett vízellátás, szennyvízelvezetés, -elhelyezés és -tisztítás, valamint egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetés közüzemi tevékenység. A víziközművek működtetőit a közüzemi tevékenység keretében az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés szolgáltatására szerződéskötési kötelezettség terheli. (2) Az (1) bekezdésben említett közüzemi tevékenységre a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésre vonatkozó általános szabályait és a közüzemi szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatásért díjat kell fizetni. A díjfizetés elmulasztása miatt a vízellátást a közüzem korlátozhatja — termelési célú vízfelhasználásnál szüneteltetheti — azonban a létfenntartási ivó- és közegészségügyi, katasztrófaelhárítási vízigények kielégítéséhez szükséges vizet ebben az esetben is szolgáltatni kell.’’ Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 47. § (5) bekezdés második mondata — a szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés rendjét szabályozó előírások körében — lehetővé teszi, hogy ,,csapadékvíz, talajvíz és kiemelt bányavíz — a vonatkozó hatósági előírások megtartásával — nyílt árokban is vezethető’’. Az OTÉK 47. § (8)—(10) bekezdése pedig így rendelkezik: ,,(8) A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza. (9) A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. (10) A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt elvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből — a telkekről — csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.’’ Az Ör. a következő szabályozást tartalmazza: ,,1. § A Képviselő-testület úgy rendelkezik, hogy 2002. január 1-jei hatállyal bevezeti a város területén a csapadékvíz-elvezetési díjat. (1) A díj mértéke: — lakossági és közintézmények részére 15 Ft/m2/év — egyéb gazdálkodó szervezetek részére 50 Ft/m2/év (2) Csapadékvíz-elvezetési díjat felszámítani: — elvezető rendszerrel rendelkező, közterületen fekvő ingatlan és a — közterületre kivezetett csapadékvíz után lehet. (3) A díjszámítás alapja: — az a vízszintes vetületben számított felület (szilárd burkolat és tető) m2-ben meghatározott nagysága, amelynek lefolyási tényezője a 0,6 értéket meghaladja. 2. § A csapadékvíz-elvezetési díjat a Haraszti Vízmű Kht. számlázza és szedi be az ingatlantulajdonosoktól évi két egyenlő részletben (március—április és szeptember— október hó folyamán). 3. § E rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba.’’ III. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány megalapozott. Az Alkotmánybíróság már több határozatában rámutatott, elvi jelleggel pedig a 6/1999. (IV. 21.) AB határozatban hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek általános felhatalmazással valamely közszolgáltatás ellenértéke rendeleti megállapítására. E határozat felhívta a figyelmet arra, hogy ,,az önkormányzatokat ez a jogosultság csak törvény alapján, a törvény keretei, korlátai között illeti meg’’. [ABH 1999, 90, 95.] A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 226. § (3) bekezdése kifejezetten utal is arra, hogy ,,hatósági ár megállapítására külön törvény szerint kerülhet sor’’. Az Ör. preambuluma szerint e rendelet megalkotása az Ö tv. 16. §-a felhatalmazásán és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Átv.) előírásain alapul. Az Átv. B) Szolgáltatások című melléklete 18111—1—2 pontja szerint azonban a települési önkormányzat kizárólag az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díja rendeleti megállapítására kapott felhatalmazást. Sem az Átv., sem a Vgt., sem más törvényi előírás nem hatalmazza fel az önkormányzatokat arra, hogy a más módon, pl. a nyílt vízelvezető árokban történő csapadékvíz-elvezetés díját meghatározza. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a dunaharaszti önkormányzat az Ör. megalkotásával túlterjeszkedett az Ö tv. 16. §-ában megfogalmazott rendeletalkotási felhatalmazáson, ezért az Ör.-t az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését sértő szabályozásnak minősítette és a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság e határozatának közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-ának rendelkezésén alapul. Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró