📄 Jogszabály szövege
19/2003. (IV. 18.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Dunaharaszti
Önkormányzatának a csapadékvíz elvezetéséről szóló
34/2001. (XII. 18.) rendelete alkotmányellenes, ezért ezt a
rendeletet megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS I. A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője — mivel
törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával a
dunaharaszti képviselő-testület nem értett egyet — Dunaharaszti Önkormányzatának a csapadékvíz elvezetéséről
szóló 34/2001. (XII. 18.) rendelete (a továbbiakban: Ör.)
alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az indítványozó azt kifogásolta, hogy a dunaharaszti képviselő-testület törvényi felhatalmazás hiányában állapított meg az Ör.-ben a csapadékvíz-elvezetési díjat.
A kezdeményezés előterjesztője szerint a csapadékvízelvezetés igénybevételéért közüzemi díjfizetési kötelezettségnek kizárólag akkor van helye, ha e közüzemi tevékenységre ún. egyesített rendszer megvalósításával kerül sor. Az
indítványozó úgy vélte, hogy a nem egyesített rendszerben,
hanem a nyílt árokban történő csapadékvíz-elvezetés díjának megállapítását illetően a törvény nem ad felhatalmazást önkormányzati rendeletalkotásra.
II. Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.
Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi képviselő-testület feladatkörében rendeletet alkothat. A helyi
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ö tv.) 16. § (1) bekezdése kimondja, hogy a
képviselő-testület rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá
törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására.
Az Ö tv. 8. § (1) bekezdése a helyi közszolgáltatások körében a települési önkormányzat feladataként jelöli meg a
csapadékvíz-elvezetést.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
(a továbbiakban: Vgt.) 13. § (1)—(3) bekezdése a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységre vonatkozóan a
következő rendelkezéseket állapítja meg:
,,(1) A víziközművek működtetése során végzett vízellátás, szennyvízelvezetés, -elhelyezés és -tisztítás, valamint
egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetés közüzemi tevékenység. A víziközművek működtetőit a közüzemi
tevékenység keretében az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés szolgáltatására szerződéskötési kötelezettség terheli.
(2) Az (1) bekezdésben említett közüzemi tevékenységre a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésre vonatkozó
általános szabályait és a közüzemi szerződésre vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatásért
díjat kell fizetni. A díjfizetés elmulasztása miatt a vízellátást a közüzem korlátozhatja — termelési célú vízfelhasználásnál szüneteltetheti — azonban a létfenntartási ivó- és
közegészségügyi, katasztrófaelhárítási vízigények kielégítéséhez szükséges vizet ebben az esetben is szolgáltatni
kell.’’
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 47. § (5) bekezdés második mondata — a
szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés rendjét szabályozó előírások körében — lehetővé teszi, hogy ,,csapadékvíz, talajvíz és kiemelt bányavíz — a vonatkozó hatósági előírások
megtartásával — nyílt árokban is vezethető’’.
Az OTÉK 47. § (8)—(10) bekezdése pedig így rendelkezik:
,,(8) A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét
úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben,
valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót
stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.
(9) A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha a
telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.
(10) A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt elvezető
árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint
alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a
közút tartozéka, úgy abba a környezetéből — a telkekről —
csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.’’
Az Ör. a következő szabályozást tartalmazza:
,,1. § A Képviselő-testület úgy rendelkezik, hogy 2002.
január 1-jei hatállyal bevezeti a város területén a csapadékvíz-elvezetési díjat.
(1) A díj mértéke:
— lakossági és közintézmények részére 15 Ft/m2/év
— egyéb gazdálkodó szervezetek részére 50 Ft/m2/év
(2) Csapadékvíz-elvezetési díjat felszámítani:
— elvezető rendszerrel rendelkező, közterületen fekvő
ingatlan és a
— közterületre kivezetett csapadékvíz után lehet.
(3) A díjszámítás alapja:
— az a vízszintes vetületben számított felület (szilárd
burkolat és tető) m2-ben meghatározott nagysága, amelynek lefolyási tényezője a 0,6 értéket meghaladja.
2. § A csapadékvíz-elvezetési díjat a Haraszti Vízmű
Kht. számlázza és szedi be az ingatlantulajdonosoktól évi
két egyenlő részletben (március—április és szeptember—
október hó folyamán).
3. § E rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba.’’
III. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány
megalapozott.
Az Alkotmánybíróság már több határozatában rámutatott, elvi jelleggel pedig a 6/1999. (IV. 21.) AB határozatban hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek általános felhatalmazással valamely közszolgáltatás ellenértéke rendeleti megállapítására. E határozat felhívta a figyelmet arra, hogy ,,az önkormányzatokat ez a
jogosultság csak törvény alapján, a törvény keretei, korlátai
között illeti meg’’. [ABH 1999, 90, 95.]
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
226. § (3) bekezdése kifejezetten utal is arra, hogy ,,hatósági ár megállapítására külön törvény szerint kerülhet sor’’.
Az Ör. preambuluma szerint e rendelet megalkotása az
Ö tv. 16. §-a felhatalmazásán és az árak megállapításáról
szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Átv.)
előírásain alapul. Az Átv. B) Szolgáltatások című melléklete 18111—1—2 pontja szerint azonban a települési önkormányzat kizárólag az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás
és -kezelés díja rendeleti megállapítására kapott felhatalmazást. Sem az Átv., sem a Vgt., sem más törvényi előírás
nem hatalmazza fel az önkormányzatokat arra, hogy a más
módon, pl. a nyílt vízelvezető árokban történő csapadékvíz-elvezetés díját meghatározza.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg,
hogy a dunaharaszti önkormányzat az Ör. megalkotásával
túlterjeszkedett az Ö tv. 16. §-ában megfogalmazott rendeletalkotási felhatalmazáson, ezért az Ör.-t az Alkotmány
44/A. § (2) bekezdését sértő szabályozásnak minősítette és
a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság e határozatának közzététele az
Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény
41. §-ának rendelkezésén alapul.
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.