736/D/2003. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

(5)bekezdésének sérelmére alapított – alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

1. Az Alkotmánybíróság a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróságok eljárásának alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítványokat visszautasítja. I.
2. Az indítványozó az ellene indult büntetőeljárásban a nyomozást megszüntető és vele szemben megrovást alkalmazó ügyész határozat ellen panasszal élt, amelyet – a büntetőeljárásról szóló
3. évi I. törvény (a továbbiakban:
4. évi Be.) 148/A. §-a alapján kötelezően – a határozat hatályon kívül helyezése és vádemelés követett. A Békéscsabai Városi Bíróság a tárgyalás megkezdése előtt a
5. B. 626/1997/
6. számú végzésével pótnyomozást rendelt el, és az ügy iratait visszaküldte az ügyésznek. A végzésben többek között utalt arra, hogy szükségesnek látszik az indítványozó elmeorvos-szakértői vizsgálata is. Az indítványozó a végzés ellen fellebbezést nyújtott be, amit a Békéscsabai Városi Bíróság
7. B. 626/1997/
8. számú végzésével – mint az arra nem jogosulttól származót – elutasított, mivel a pótnyomozás ellen csak az ügyész fellebbezhetett volna. Az indokolásban utalt arra is, hogy az elme-orvosszakértői vizsgálat elrendelése ellen sem a nyomozásban, sem a bírósági szakaszban nincs helye fellebbezésnek. Az indítványozó fellebbezésével szemben a Békés Megyei Bíróság Bf. 263/1998/
9. számú végzése helybenhagyta az első fokú bíróság elutasító végzését.
10. Az indítványozó a Békéscsabai Városi Bíróság
11. B. 626/1997/
12. számú és a Békés Megyei Bíróság Bf. 263/1998/
13. számú végzése ellen – az Alkotmánybíróságról szóló
14. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
15. §

(2)bekezdésében meghatározott határidőben – alkotmányjogi panaszt nyújtott be. Az Alkotmánybíróság felhívására több alkalommal pontosított alkotmányjogi panaszában mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítását kérte. „Minekután a végzés csak az ügyészi fellebbezést biztosítja [Be. 184. §

(2); Be 274. §

(1), illetőleg bizonyítás körébe tartozó Be. 148. §

(2); Be. 206. §

(4)bekezdései], rendelkezésnek minősíti az elmevizsgálatot, amely ellen nincs lehe tőség panaszra sem [5], következésképpen mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn, mert alapjog [Alkotmány 54. §

(1),

(2), illetőleg 57. §

(5)bekezdés] érvényesüléséhez szükséges jogi garancia hiányzik.” Az indítványozó alkotmányos jogait sértőnek minősített több, az első fokú bíróság, a nyomozó hatóság, valamint az ügyész részéről elkövetett mulasztást, illetve e szervezetek intézkedéseit (jegyzőkönyv kijavítása iránti kérelem elbírálásának elmulasztása, indokolási kötelezettség elmulasztása, elővezetés elmeorvos-szakértői vizsgálatra, jegyzőkönyvi másolat kiadásának elmulasztása, vádirat késedelmes kézbesítése stb.). Álláspontjának alátámasztására az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, az

1. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Egyezmény rendelkezéseire is hivatkozott. Az indítványozó kérte a Békéscsabai Városi Bíróság
2. B. 626/1997/
3. számú, valamint a Békés Megyei Bíróság Bf. 263/1998/
4. számú végzésének megsemmisítését, illetve hatályon kívül helyezését.
5. Az alkotmányjogi panasz benyújtását követően hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló
6. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.), amelynek
7. §

(7)bekezdése az

1. évi Be.-t hatályon kívül helyezte. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszt fenntartotta „a még lehetséges jogorvoslati jogom érvényesíthetősége érdekében”. Ugyanakkor módosította indítványát „az új törvénynek a régi törvény hivatkozott paragrafusaival tartalmilag megegyező törvényeire hivatkozás és értelmezés mértékében”, mivel a Be. „a korábbi törvény fent kifogásolt paragrafusaihoz képest alapelveiben változatlan tartalmi megfogalmazásban lépett hatályba”. Az indítványozó szerint az
2. évi Be.
3. §

(1)és

(2)bekezdése helyett a Be. 107. §

(1)és

(2)bekezdését, az

1. évi Be.
2. §

(2)bekezdése helyett a Be. 195. §

(2)bekezdését kell érteni. Mivel a Be. már nem szabályozza a pótnyomozás intézményét, az 1973. évi Be. 206. §

(4)bekezdése már nem értelmezhető. II. Az alkotmányjogi panasz nem felel meg a törvényben meghatározott feltételeknek. 1. Az Abtv. 48. §

(1)bekezdése szerint az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. A jelen ügyben az alkotmányjogi panasz következetesen mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányul. Az Alkotmánybíróság több határozatában vizsgálta az alkotmányjogi panasz elbírálására és a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló hatásköreinek viszonyát. E határozataiban hangsúlyozta: az alkotmányjogi panasz benyújtásának feltételei közé tartozik, hogy az Alkotmányban biztosított jogok sérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következzék be. Ezt a feltételt összevetve az Abtv.-nek a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességről szóló 49. §-ában foglalt rendelkezéssel, a szabályozás hiányára mint mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértésre alapított indítvány – az Alkotmánybíróság általános gyakorlata szerint – alkotmányjogi panaszként nem bírálható el. (1105/D/2004. AB határozat, ABH 2005, 1316, 1325–1328.) Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság a Békéscsabai Városi Bíróság 8. B. 626/1997/14. számú, és a Békés Megyei Bíróság Bf. 263/1998/2. számú végzése ellen, az 1973. évi Be. 74. §-ával, 148. §

(2)bekezdésével, 184. §

(2)bekezdésével és 206. §

(4)bekezdésével összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/

1. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065., a továbbiakban: Ügyrend)
2. § e) pontja alapján visszautasította. Mivel az alkotmányjogi panasz konkrét jogalkalmazói döntések ellen – meghatározott feltételek esetén – biztosított sajátos jogorvoslat, elbírálására a döntések meghozatalakor hatályos jogszabályok vizsgálatával kerül sor. Így az Alkotmánybírság a Be.-nek az indítványozó által megjelölt rendelkezéseit nem vizsgálta.
3. Az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány 32/A. §

(1)bekezdése, valamint az Abtv.

1. §-ában meghatározott hatásköre nem terjed ki a jogalkalmazói gyakorlat alkotmányosságának vizsgálatára. Ezért az Alkotmánybíróság a büntető ügyben eljárt hatóságok törvénysértőnek és alkotmányellenesnek ítélt intézkedéseit, illetve intézkedéseinek elmulasztását érintő indítványi részek vizsgálatát az Ügyrend
2. § b) pontja alapján visszautasította. Budapest,
3. december
4. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke