1123/F/2010. AB végzés. Az Alkotmánybíróság hatásköri összeütközés megszüntetése iránti indítvány alapján meghozta az alábbi

1123/F/2010. AB végzés. Az Alkotmánybíróság hatásköri összeütközés megszüntetése iránti indítvány alapján meghozta az alábbi v é g z é s t: Az Alkotmánybíróság a hatásköri összeütközés megszüntetésére és az eljáró szerv kijelölésére irányuló indítványt visszautasítja. A Békéscsabai Rendőrkapitányság (a továbbiakban: rendőrhatóság) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hatálya alá tartozó eljárásban a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (1) bekezdés h) pontja alapján közigazga tási bírságot szabott ki az ügyfél terhére. Mivel az ügyfél a bírságot nem fizette meg, a rendőrhatóság végzéssel elrendelte a határozat végrehajtását. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási bírság a Kkt. 48. § (5) bekezdése szerint adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, a rendőrhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 146. § (2) bekezdése, valamint 161. §-a alapján a végrehajtás foganatosítása érdekében megkereste Budapest főváros önkormányzatának főjegyzőjét, mint adóhatóságot. Ezt követően az ügyfél részletfizetés engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be a rendőrhatósághoz. A rendőrhatóság a kérelmet áttette az adóhatósághoz. Az adóhatóság megállapította, hogy a kérelem elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel, mivel az Art. 161. § (9) bekezdése kimondja, hogy az adók módjára behajtandó köztartozásra az adóhatóság fizetési könnyítést nem engedélyezhet. Ezért a kérelmet visszaküldte a rendőrhatósághoz. A rendőrhatóság az Országos Rendőrfőkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályának (a továbbiakban: ORFK) állásfoglalását kérte az ügyben. Az ORFK állásfoglalásában kifejtette, hogy az Art. 4. §-ának (2) bekezdése alapján a végrehajtás tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a köztartozásokra, amelyekre a törvény az adók módjára történő behajtást rendeli el. A közigazgatási bírság behajtására az Art. – és nem a Ket. végrehajtásról szóló VIII. fejezetének – a szabályait kell alkalmazni. Mivel a Ket. 135. §-a nem alkalmazható, a részletfizetés engedélyezésére irányuló kérelem elbírálására a rendőrhatóságnak nincs hatásköre, a kérelmet az adóhatóságnak kell elbírálnia és az Art. 161. § (9) bekezdése alapján el kell utasítania azt. Ezt követően az adóhatóság megkereste a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatalt. Az államigazgatási hivatal megállapította, hogy a részletfizetési kérelem elbírálása tárgyában negatív hatásköri összeütközés keletkezett a rendőrhatóság és az adóhatóság között. Erre tekintettel – az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 50. §-ára hivatkozással – az ügy iratanyagát a szükséges intézkedés megtétele céljából megküldte az Alkotmánybíróságnak, mivel szerinte az adóhatóság feltehetően tévedésből fordult az államigazgatási hivatalhoz. Az Abtv. 50. §-a a következőképpen rendelkezik: „50. § (1) Ha – a bíróságok kivételével – az állami szervek között, továbbá az önkormányzatok között, illetőleg az önkormányzat és – a bíróságok kivételével – az állami szervek között hatásköri összeütközés merül fel ezek a szervek az Alkotmánybíróságnál indítványozhatják a hatásköri összeütközés megszüntetését. (2) Az Alkotmánybíróság – az indítványozó meghallgatása nélkül – dönt arról, hogy a felmerült vitában mely szervnek van hatásköre, és kijelöli az eljárásra kötelezettet.” Az Alkotmánybíróság 710/F/1994. AB végzésében kimondta: „Az Abtv. idézett rendelkezése általános szabályt állapít meg az állami szervek és az állami szervek és önkormányzatok között keletkezett hatásköri összeütközés megszüntetésére, ami azt jelenti, hogy amennyiben törvény valamely ügyre nézve ettől eltérően rendelkezik, a hatásköri vita eldöntésére az adott ügyre vonatkozó speciális törvényi szabályokat kell alkalmazni.” (ABH 1994, 964–965.) Az Alkotmánybíróságnak tehát ebben az ügyben azt kellett vizsgálnia, hogy van-e olyan törvényi rendelkezés, amely a negatív hatásköri összeütközés megszüntetését és az eljáró szerv kijelölését más szerv hatáskörébe utalja. Az eljárás tárgyát képező hatásköri összeütközés a Ket. hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyben keletkezett. A Ket. 12. § (2) bekezdése alapján közigazgatási hatósági ügy minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez. A hatósági ügyek közül csak azokra az eljárásokra nem terjed ki a Ket. hatálya, amelyeket a Ket. 13. § (1) bekezdése kivett eljárássá minősít. A Ket 13. § (2) bekezdés b) pontja alapján, ha törvény az ügyfajtára nézve eltérő szabályokat nem állapít meg a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni az államháztartás javára teljesítendő, törvényben meghatározott, illetve a Közösségek költségvetésével megosztásra kerülő kötelező befizetésekkel és a központi költségvetés, valamint az elkülönített állami pénzalap terhére jogszabály alapján juttatott támogatással összefüggő eljárásokban. E rendelkezést figyelembe véve az adóhatósági eljárások is a Ket. hatálya alá tartozó eljárások azzal, hogy adóhatósági ügyekben a Ket. szabályai másodlagosak, akkor alkalmazandók, ha az Art. valamely eljárási kérdésben eltérő rendelkezést nem tartalmaz. A hatálya alá tartozó hatósági ügyekben keletkezett hatásköri vita eldöntésének módját a Ket. szabályozza: „24. § (1) A Fővárosi Ítélőtábla a hatásköri vitában az ügyfél vagy a hatóság kérelmére soron kívül nemperes eljárásban dönt. (2) A Fővárosi Ítélőtábla határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.” Ez a szabály a végrehajtási eljárás során keletkezett hatásköri viták eldöntésére is irányadó, mert a Ket. 126. § (1) bekezdése kimondja, hogy a végrehajtásról szóló VII. fejezetben szabályozott eltérésekkel a Ket. szabályai a végrehajtási eljárás során is alkalmazandók. Tekintettel arra, hogy a hatásköri vita eldöntésének a Ket. 24. §-ában megállapított szabályaitól eltérő szabályt sem a Ket. VIII. fejezete, sem az Art. nem tartalmaz, az eljárás tárgyát képező ügyben a hatásköri vita eldöntése a Fővárosi Ítélőtábla hatáskörébe tartozik. Így az Alkotmánybíróság a negatív hatásköri összeütközés megszüntetésére és az eljáró szerv kijelölésére hatáskörrel nem rendelkezik. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 29. § b) pontja alapján az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja az indítványt, ha az eljárásra nincs hatásköre. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasította. Az Abtv. 23. § (2) bekezdése kimondja, hogy az Alkotmánybíróság a hatáskörébe nem tartozó ügyre vonatkozó indítványt az arra hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi. Tekintettel arra, hogy a hatásköri vita eldöntését nem a Ket. 24. §-a alapján arra jogosult kezdeményezte, az Alkotmánybíróság az áttételt mellőzte. Budapest, 2010. október 18. Dr. Kiss László s. k., Dr. Kovács Péter s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró