618/B/2005. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a követke

618/B/2005. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő v é g z é s t : 1. Az Alkotmánybíróság a Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 29/2004. (11. 26.) sz. rendelete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja. 2. Az Alkotmánybíróság a Pécs Megyei Jogú Város Jegyzőjének 11–9046/2002/1. számú határozata megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja. 1. Az Alkotmánybírósághoz benyújtott kérelmükben az indítványozók Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 29/2004. (11. 26.) sz. rendelete (a továbbiakban: Ör.) megsemmisítését kérték. A rendelettel kapcsolatban azt kifogásolták, hogy az a telkükön „haladó szolgalmi út helyett 3 méter széles szabályozási szélességű közutat jelöl”. Kifejtik, hogy az Ör. által tervezett közútra nincs szükség, mivel enélkül is minden érintett telek megközelíthető. Kifogásolják továbbá azt is, hogy az önkormányzat figyelmen kívül hagyta tiltakozásukat, és a véleményezési eljárást (egyeztető tárgyalást) sem megfelelően folytatták le. Álláspontjuk szerint mindezek miatt az Ör. sérti az Alkotmánynak a tulajdon védelmére vonatkozó rendelkezését; az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény 38. §-át; és magasabb szintű jogszabályba is ütközik: sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2. és 3. §-ait, illetve az 5. § (1)–(2) bekezdéseit; az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 8. § (1) bekezdésének a)–f), valamint h) pontjait, a 9. § (2) bekezdésének c) pontját, és (3)–(7) bekezdéseit. Az indítványozók kiegészítő kérelmükben a Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése jegyzőjének 11–9046/2002/1. számú határozata megsemmisítését is kérték az Alkotmánybíróságtól. 2. Az Alkotmánybíróság először az indítványozóknak azt a kifogását vizsgálta meg, amely szerint az Ör. megalkotása során megsértették az Étv. előírásait. Az Étv. 8. §-a szerint a településrendezés során biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. Az Étv. e paragrafusa részletesen előírja, hogy a településrendezési tevékenység során mely elvárásoknak kell kötelezően megfelelni, és miként kell annak biztosítása érdekében eljárni. Ezen általános célkitűzéseket a jogalkotó oly módon tudja betartani, ha a szabályozás kialakításánál a jogszabályban foglalt eljárási szabályokat követi, így az előírt egyeztetési, véleményezési kötelezettségeknek ma radéktalanul eleget tesz. Ahogyan azt az Alkotmánybíróság a 907/B/2003. AB végzésében megállapította: „Az Étv. 8. §-a szerint a településrendezés során biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását és értékeinek védelmét. Ennek során tekintettel kell lenni többek között az egészséges lakó- és munkakörülményekre, a településképre, a környezetvédelemre, a lakosság ellátásának biztosítására, illetve gazdasági érdekekre. Az Étv. e §-a részletesen előírja, hogy a településrendezési tevékenység során mely elvárásoknak kell kötelezően megfelelni, és miként kell annak biztosítása érdekében eljárni. Ezen általános célkitűzéseket a jogalkotó oly módon tudja betartani, ha a szabályozás kialakításánál a jogszabályban foglalt eljárási szabályokat követi, így az előírt egyeztetési, véleményezési kötelezettségeknek maradéktalanul eleget tesz. Mindebből az következik, hogy az Étv. 8. § (1) bekezdésében foglaltak érvényre juttatása, alkotmányossági szempontból csak az Étv. 9. §-ában előírtak figyelembevételével ítélhető meg. (...) Az építésügy, a településrendezés területén a helyi szabályozási autonómia az Ötv. és az Étv. rendelkezései szerint a rendeletalkotás tartalma, és a rendeletalkotási eljárás lefolytatása is korlátokhoz kötött. Az Étv. 9. §-a egyike ezen törvényi korlátoknak, hiszen a helyi építési szabályzat elfogadásához számos egyeztetési kötelezettséget ír elő, s az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseletek, hatóságok számára véleménynyilvánítási, javaslattételi, észrevételezési lehetőséget biztosít, amelyek garanciális szabályokként épülnek be az eljárásba.” (ABK 2008, február, 251, 252.) Az Alkotmánybíróság ugyanakkor korábban elvi jelleggel azt is megállapította, hogy az önkormányzati rendeletalkotás eljárási szabályainak betartásával kapcsolatos indítványozási jog a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján kizárólag a közigazgatási hivatal vezetőjét illeti meg [30/1999. (X. 13.) AB határozat, ABH 1999, 411, 414.]. Mindezek miatt az Alkotmánybíróság a rendeletalkotási eljárás törvényellenességének megállapítására irányuló kérelmet az indítványozási jog hiánya miatt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.; a továbbiakban: Ügyrend) 29. § c) pontja alapján visszautasította. 3. Az indítványozónak az Ör. normatartalma tekintetében előterjesztett kifogásai vonatkozásában az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság határozott kérelem alapján jár el, mely kérelemben három feltételnek kell együttesen fennállnia: egyrészt a kérelemnek tartalmaznia kell a sérelmezett jogszabályi rendelkezést, továbbá az Alkotmány érintett szakaszát, valamint azt az indokot, amely alapján az indítványozó az alkotmánysértést fennállónak véli. Az indítvány e feltételeknek nem felel meg. Az indítványozók egyrészt az Ör. egészének megsemmisítésére terjesztettek elő indítványt, és a hiánypótlásra történő felhívás ellenére sem jelölték meg, hogy az Ör. mely rendelkezését tartják alkotmánysértőnek. Emellett nem indokolták azt sem, hogy az Ör. és a megjelölt törvények ellentéte álláspontjuk szerint miben nyilvánul meg (kérelmükben csupán hivatkoztak az 1989. évi XXXI. törvényre, illetve felsorolták a Ptk. egyes szakaszait), és e tekintetben az Alkotmány sérülni vélt rendelkezését sem jelölték meg. Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt ebben a részében – mint érdemi elbírálásra alkalmatlant – az Ügyrend 29. § d) pontja alapján szintén visszautasította. 4. Az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány 32/A. § (1) és (2) bekezdéséből, valamint az Abtv.-ből eredően nincs hatásköre egyedi hatósági határozatok felülvizsgálatára és megsemmisítésére. Ezért Alkotmánybíróság a Pécs Megyei Jogú Város Jegyzőjének 11–9046/2002/1. számú határozata megsemmisítése tárgyában előterjesztett indítványi kérelmet az Ügyrend 29. b) pontja alapján visszautasította. Budapest, 2008. december 15. Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k., előadó alkotmánybíró alkotmánybíró