Röviden
Ez a rendelet a felsőoktatási intézményekben szervezett szakirányú továbbképzések általános feltételeit szabályozza, meghatározva azok típusait, a felvételi követelményeket és a képzési programok tartalmát.
Amit szabályoz
- A szakirányú továbbképzések típusait és az azokra való felvétel feltételeit.
- A felsőoktatási intézmények jogosultságát szakirányú továbbképzések indítására.
- A képzési és kimeneti követelmények kötelező tartalmi elemeit.
- A szakirányú továbbképzések nyilvántartásba vételének és indításának eljárását.
Akire vonatkozik
- Felsőoktatási intézmények.
- Szakirányú továbbképzésben részt venni kívánó hallgatók.
Kulcsfontosságú pontok
- Szakirányú továbbképzésre alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevéllel lehet jelentkezni, kivéve, ha a képzési és kimeneti követelmények ettől eltérő feltételt szabnak.
- Mesterfokozatot követő szakirányú továbbképzés alapfokozattal rendelkezőknek nem hirdethető meg.
- Szakjogász, szakközgazdász, szakmérnök szakképzettséget csak az adott alapszakon végzettek szerezhetnek.
- A szakirányú továbbképzés indításához a Központnak nyilvántartásba kell vennie a képzést, és a felsőoktatási intézménynek közzé kell tennie a tantervét a honlapján.
📄 Jogszabály szövege
10/2006. (IX. 25.) OKM rendelete a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
(a továbbiakban: felsőoktatási törvény) 153. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya a felsőoktatási intézményekben
szervezhető szakirányú továbbképzésre terjed ki.
(2) A szakirányú továbbképzésre történő felvétel feltételeit a felsőoktatási intézmény a felsőoktatási törvény
43. §-ának (2) és (4) bekezdései alapján e rendelet
4. §-ában meghatározott feltételrendszernek megfelelően
kialakított képzési és kimeneti követelményekben szabályozza.
2. § (1) Szakirányú továbbképzés lehet:
a) egy vagy több képzési területhez kapcsolódó szak
irányú szakképzettséget nyújtó képzés;
b) képzési ághoz vagy szakhoz közvetlenül kapcsoló
dó, speciális szakirányú szakképzettséget nyújtó képzés;
c) alapképzési vagy mesterképzési szak képzési és
kimeneti követelményeiben, illetve tantervében meghatározott, önálló szakképzettséget eredményező második,
további szakirány elvégzését biztosító képzés;
d) pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzés. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szakirányú továbbképzésben – amennyiben a képzési és kimeneti
követelmények az alapképzésben vagy mesterképzésben
megszerzett szakképzettség képzési területére vonatkozóan eltérő követelményt nem határoznak meg – alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevéllel lehet
részt venni.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szakirányú továbbképzésben a képzési ágnak, szaknak megfelelő
alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevéllel
lehet részt venni.
(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szakirányú továbbképzésben az adott, szakirányt magába foglaló
alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevéllel
lehet részt venni.
(5) Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott
szakirányú továbbképzések esetén mesterfokozatot köve
tő szakirányú továbbképzés alapfokozattal rendelkezőknek nem hirdethető meg.
(6) Szakjogász szakképzettséget csak jogász, szakközgazdász szakképzettséget csak közgazdász, szakmérnök
szakképzettséget csak mérnök szakképzettséggel rendelkezők szerezhetnek.
3. § (1) A felsőoktatási intézmény olyan alapképzési vagy
mesterképzési szakhoz kapcsolódó szakirányú továbbképzés létesítésére jogosult, amely szakon szakindítási engedéllyel rendelkezik.
(2) A Felsőoktatási Regisztrációs Központ (a továbbiakban: Központ) által nyilvántartásba vett képzési és
kimeneti követelményekre épülő, saját tanterv alapján
szervezett szakirányú továbbképzést a felsőoktatási intézmény kizárólag az alapító okiratában meghatározott képzési területen indíthat.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket
a szakfordító szakirányú továbbképzések esetén nem kell
alkalmazni.
(4) Az alapképzésben vagy mesterképzésben szerezhető
szakképzettség megnevezésétől egyértelműen megkülönböztethetőnek kell lennie az adott alapfokozatot vagy mesterfokozatot követő szakirányú továbbképzési szakon
szerezhető szakképzettség megnevezésének.
4. § (1) A felsőoktatási intézmény képzési programjának
részét képező képzési és kimeneti követelmények kötelező
tartalmi elemei:
a) a szakirányú továbbképzés megnevezése;
b) a szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése;
c) a szakirányú továbbképzés képzési területe;
d) a felvétel feltételeként
da) alapképzési szakhoz kapcsolódó szakirányú to
vábbképzési szak esetén azon képzési területek, képzési
ágak vagy alapképzési szakok megnevezése,
db) mesterképzési szakhoz kapcsolódó szakirányú
továbbképzési szak esetén azon képzési területek vagy
mesterképzési szakok megnevezése,
amelyekre az adott szakirányú továbbképzési szak épül;
e) a képzési idő;
f) a szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő
kreditek száma;
g) a képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudás
elemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok,
készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben;
h) a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték;
i) a szakdolgozat kreditértéke. (2) A képzési programban rendelkezni kell:
a) a képzési és kimeneti követelmények alapján kidol
gozott tantervről és tantárgyi programokról;
b) az értékelési és ellenőrzési módszerekről, eljárásokról;
c) a korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámí
tási rendjéről. 5. § (1) Szakirányú továbbképzésben az oklevelet a felsőoktatási törvény 62–63. §-a szerinti általános szabályok
figyelembevételével úgy kell kiadni, hogy az tartalmazza
az alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett végzettségi szintet és a szak megnevezését, amelyre a szakirányú
továbbképzés épül.
(2) A 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti képzésben
a pedagógus-szakvizsga követelményeinek teljesítését az
oklevélben fel kell tüntetni.
6. § (1) Szakirányú továbbképzés akkor indítható, ha azt az
adott felsőoktatási intézményvezető kérelme alapján a
Központ nyilvántartásba vette és ezt követően a felsőoktatási intézmény a szakirányú továbbképzési szak tantervét
a honlapján közzétette.
(2) A szakirányú továbbképzés nyilvántartásba vétele
során a Központ a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint jár el.
(3) A kérelemhez csatolni kell a szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményeit – kivéve
a 3. § (2) bekezdésében meghatározott szakirányú továbbképzés nyilvántartásba vétele esetét –, valamint a tantervet
elfogadó szenátusi határozatot.
(4) A nyilvántartási kérelemben megjelölt szakirányú
továbbképzés megnevezésének más szakirányú továbbképzés megnevezésétől egyértelműen különböznie kell.
(5) A Központ a nyilvántartásba vett szakirányú továbbképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg közzéteszi a honlapján.
7. § A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a felsőoktatási törvény 110. §-ának (1) bekezdése c) pontja
szerinti eljárás során a vizsgálatot a szakirányú továbbképzések tekintetében is lefolytatja.
8. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat
vesztik a mellékletben felsorolt jogszabályok.
(3) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény
szerint indított szakirányú továbbképzési szakokat a Központ külön kérelem nélkül nyilvántartásba veszi.
(4) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény
szerinti szakirányú továbbképzési szakokon új évfolyam a
2009/2010-es tanévtől kezdődően akkor indítható, ha
a Központ a szak e rendelet szerint kidolgozott képzési és
kimeneti követelményeit nyilvántartásba vette és az adott
felsőoktatási intézmény az ez alapján elkészített tantervét
honlapján közzétette, továbbá a tantervet elfogadó szenátusi határozatot a Központnak megküldte.
(5) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény
szerinti szakirányú továbbképzési szakokon kiadott oklevelek szakképzettség tekintetében egyenértékűek az e rendelet szerinti szakirányú szakképzettséggel.
Dr. Hiller István s. k.,
oktatási és kulturális miniszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.