106/B/2005. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközé

106/B/2005. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő v é g z é s t : 1. Az Alkotmánybíróság a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló 2004. évi CXXVI. törvény egésze alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti. 2. Az Alkotmánybíróság a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 49. § és 51. § egyes rendelkezései nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti. 1. Az indítványozó országgyűlési képviselők a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) módosításáról szóló 2004. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) egyes rendelkezései nemzetközi szerződésbe ütközése, valamint a Módtv1. egésze alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezték. 1.1. Az indítványozók szerint a Módtv1.-nek az MNBtv. 49. és 51. §-át módosító 2. és 3. §-a az „Európai Közösségek létrehozásáról szóló Szerződés (Római Szerződés)” 10. és 108. cikkével ellentétes szabályokat tartalmaz. Az indítványozók szerint ugyan az Alkotmány 32/D. §-a kifejezetten nem rendelkezik a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) függetlenségéről, az MNBtv. kifejezetten utal az MNB egyes döntéshozó szervei tagjainak függetlenségére. A Módtv1. 2–3. §-a azonban átalakította a monetáris tanács tagjainak és az MNB alelnökeinek jelölési és kinevezési szabályait. Míg az MNBtv. a Módtv1.-t megelőzően kizárólag az MNB elnökének javaslata alapján tette lehetővé a kinevezést, illetőleg a felmentést a miniszterelnök egyetértése („vétójoga”) mellett, addig a Módtv1. 2. §-a úgy szabályozta újra a kinevezési eljárást, hogy a monetáris tanács köztársasági elnök által kinevezett tagjaiból négy főre az MNB elnöke tesz előterjesztést változatlanul a miniszterelnök egyetértése mellett, míg a többi tagra (3–5 fő) a miniszterelnök tesz javaslatot az MNB elnöke véleményének kikérése alapján. Az indítványozók szerint ezzel a Módtv1. olyan mértékben megerősítette a miniszterelnök döntési pozícióját az MNB elnökével szemben, hogy az az egész intézmény függetlenségét is fenyegeti. Az indítványozók szerint ez elsődlegesen a Római Szerződéssel (elsősorban a 108. cikkel) ellentétes, amely alapján a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy tiszte letben tartják a nemzeti bankok szervei tagjainak függetlenségét. Az indítványozók ezzel összefüggésben rámutattak: a tagállami alkotmánybíróságoknak biztosított annak lehetősége, hogy a közösségi joggal egyértelműen ellentétes nemzeti jog alkotmányellenességét megállapítsák és megsemmisítsék. 1.2. Az indítványozók kérték továbbá a Módtv1. egésze alkotmányellenességének megállapítását annak közjogi érvénytelensége miatt. Az indokolásban kifejtették, hogy a Módtv1. előkészítése során a jogalkotó elmulasztotta kikérni az MNB véleményét a törvénytervezettel kapcsolatban, ami az MNBtv. 36. §-ával ellentétes. Az MNB véleményezési joga szerintük ugyanis összefügg az intézmény függetlenségével, valamint azért is különös jelentőséggel bír, mert az MNB elnökének az Alkotmány 32/D. § (4) bekezdése szerint rendeletalkotási joga van. Az MNB-t érintő jogszabály-módosítások az MNB elnökének rendeletalkotására is kihatással lehetnek, ezért az MNB véleményezési joga nem hagyható figyelmen kívül. 2. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy az MNBtv. módosításáról szóló 2007. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) 6. § (1) bekezdése módosította az MNBtv. 49. § (2)-(4) bekezdéseit, a (2) bekezdés módosította az MNBtv. 49. § (11) bekezdését, illetve a (3) bekezdés az MNBtv. 49. §-át új (18)-(19) bekezdésekkel egészítette ki. A Módtv2. 8. § (1) bekezdése módosította az MNBtv. 51. § (1) bekezdését, a (2) bekezdés módosította az MNBtv. 51. § (3) bekezdését. Az Alkotmánybíróság azt is észlelte, hogy a Módtv1. 2–3. §-át – amelynek rendelkezései beépültek az MNBtv.-be – időközben hatályon kívül helyezte az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 734. pontja. Az Alkotmánybíróság a jogszabályváltozásokra tekintettel – kialakult gyakorlatának megfelelően – az indítvány elbírálásakor hatályos szabályozást, vagyis az MNBtv. Módtv2.-vel megállapított 49. §-át és 51. §-át tekintette irányadónak. 3.1. Az indítványozók előterjesztése szerint elsődlegesen az MNBtv. Módtv1.-gyel megállapított 49. § és 51. § egyes rendelkezéseinek a Római Szerződésbe való ütközésének megállapítását kezdeményezték. Az indítvány benyújtását követően azonban a Módtv2. módosítása alapján változott a monetáris tanács tagjainak létszáma, így azon tagoknak a száma, akiket a köztársasági elnök nevez ki, valamint a kinevezési eljárás szabályozása is. Eszerint a köztársasági elnök által kinevezett legfeljebb négy tag közül kettőre az MNB elnöke a miniszterelnök egyetértésével, kettőre a miniszterelnök az MNB elnöke véleményének kikérése után tesz javaslatot. A hatályos szabályozás szerint a jelölési jog a miniszterelnököt és az MNB elnökét felváltva illeti meg. A fentiekben kifejtettek alapján megállapítható, hogy az indítványozók által felvetett probléma az MNBtv. 2007-es módosításával okafogyottá vált. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az MNBtv. 49. § és 51. § egyes rendelkezései nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló indítvány tárgyában az eljárást az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend, ABK 2009. január, 3.) 31. § e) pontja alapján megszüntette. 3.2. Az indítványozók másodsorban kezdeményezték a Módtv1. egésze közjogi érvénytelenségének megállapítását a miatt, hogy a jogalkotás során elmaradt az MNB véleményének kikérése. Az indítvány tehát ebben a körben kifejezetten a módosító törvény egészére vonatkozik, és nem egyes rendelkezéseire, amelyek a módosított törvénybe beépültek (inkorporálódtak) 2007. július 1. napjával. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy sem a Módtv1. hatályos szövege, sem az MNBtv.-be épült rendelkezések az indítvány elbírálásakor már nem tartalmaznak olyan szabályozást, amelyre nézve az indítványozók kezdeményezték a közjogi érvénytelenség megállapítását. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a hatályban nem lévő jogszabályi rendelkezések alkotmányosságát csak két esetben, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-ának (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés és az Abtv. 48. §-a szerinti alkotmányjogi panasz esetében vizsgálja. A jelen ügy nem tartozik egyik esetkörbe sem. Ennek megfelelően a Módtv1. tekintetében az alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárást az Alkotmánybíróság – az Ügyrend 31. § a) pontja alapján – megszüntette. Budapest, 2010. április 13. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke