106/B/2005. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a…

106/B/2005. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő v é g z é s t :

1.1. Az indítványozók szerint a Módtv1.-nek az MNBtv. 49. és 51. §-át módosító 2. és 3. §-a az „Európai Közösségek létrehozásáról szóló Szerződés (Római Szerződés)” 10. és 108. cikkével ellentétes szabályokat tartalmaz. Az indítványozók szerint ugyan az Alkotmány 32/D. §-a kifejezetten nem rendelkezik a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) függetlenségéről, az MNBtv. kifejezetten utal az MNB egyes döntéshozó szervei tagjainak függetlenségére. A Módtv1. 2–3. §-a azonban átalakította a monetáris tanács tagjainak és az MNB alelnökeinek jelölési és kinevezési szabályait. Míg az MNBtv. a Módtv1.-t megelőzően kizárólag az MNB elnökének javaslata alapján tette lehetővé a kinevezést, illetőleg a felmentést a miniszterelnök egyetértése („vétójoga”) mellett, addig a Módtv1. 2. §-a úgy szabályozta újra a kinevezési eljárást, hogy a monetáris tanács köztársasági elnök által kinevezett tagjaiból négy főre az MNB elnöke tesz előterjesztést változatlanul a miniszterelnök egyetértése mellett, míg a többi tagra (3–5 fő) a miniszterelnök tesz javaslatot az MNB elnöke véleményének kikérése alapján. Az indítványozók szerint ezzel a Módtv1. olyan mértékben megerősítette a miniszterelnök döntési pozícióját az MNB elnökével szemben, hogy az az egész intézmény függetlenségét is fenyegeti.

Az indítványozók szerint ez elsődlegesen a Római Szerződéssel (elsősorban a 108. cikkel) ellentétes, amely alapján a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy tiszte letben tartják a nemzeti bankok szervei tagjainak függetlenségét. Az indítványozók ezzel összefüggésben rámutattak: a tagállami alkotmánybíróságoknak biztosított annak lehetősége, hogy a közösségi joggal egyértelműen ellentétes nemzeti jog alkotmányellenességét megállapítsák és megsemmisítsék.

1.2. Az indítványozók kérték továbbá a Módtv1. egésze alkotmányellenességének megállapítását annak közjogi érvénytelensége miatt. Az indokolásban kifejtették, hogy a Módtv1. előkészítése során a jogalkotó elmulasztotta kikérni az MNB véleményét a törvénytervezettel kapcsolatban, ami az MNBtv. 36. §-ával ellentétes. Az MNB véleményezési joga szerintük ugyanis összefügg az intézmény függetlenségével, valamint azért is különös jelentőséggel bír, mert az MNB elnökének az Alkotmány 32/D. § (4) bekezdése szerint rendeletalkotási joga van. Az MNB-t érintő jogszabály-módosítások az MNB elnökének rendeletalkotására is kihatással lehetnek, ezért az MNB véleményezési joga nem hagyható figyelmen kívül.

Az Alkotmánybíróság azt is észlelte, hogy a Módtv1.

2–3. §-át – amelynek rendelkezései beépültek az MNBtv.-be – időközben hatályon kívül helyezte az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 734. pontja.

Az Alkotmánybíróság a jogszabályváltozásokra tekintettel – kialakult gyakorlatának megfelelően – az indítvány elbírálásakor hatályos szabályozást, vagyis az MNBtv.

Módtv2.-vel megállapított 49. §-át és 51. §-át tekintette irányadónak.

3.1. Az indítványozók előterjesztése szerint elsődlegesen az MNBtv. Módtv1.-gyel megállapított 49. § és 51. § egyes rendelkezéseinek a Római Szerződésbe való ütközésének megállapítását kezdeményezték. Az indítvány benyújtását követően azonban a Módtv2. módosítása alapján változott a monetáris tanács tagjainak létszáma, így azon tagoknak a száma, akiket a köztársasági elnök nevez ki, valamint a kinevezési eljárás szabályozása is. Eszerint a köztársasági elnök által kinevezett legfeljebb négy tag közül kettőre az MNB elnöke a miniszterelnök egyetértésével, kettőre a miniszterelnök az MNB elnöke véleményének kikérése után tesz javaslatot. A hatályos szabályozás szerint a jelölési jog a miniszterelnököt és az MNB elnökét felváltva illeti meg.

A fentiekben kifejtettek alapján megállapítható, hogy az indítványozók által felvetett probléma az MNBtv. 2007-es módosításával okafogyottá vált. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az MNBtv. 49. § és 51. § egyes rendelkezései nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló indítvány tárgyában az eljárást az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend, ABK 2009. január, 3.) 31. § e) pontja alapján megszüntette.

3.2. Az indítványozók másodsorban kezdeményezték a Módtv1. egésze közjogi érvénytelenségének megállapítását a miatt, hogy a jogalkotás során elmaradt az MNB véleményének kikérése. Az indítvány tehát ebben a körben kifejezetten a módosító törvény egészére vonatkozik, és nem egyes rendelkezéseire, amelyek a módosított törvénybe beépültek (inkorporálódtak) 2007. július 1. napjával. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy sem a Módtv1. hatályos szövege, sem az MNBtv.-be épült rendelkezések az indítvány elbírálásakor már nem tartalmaznak olyan szabályozást, amelyre nézve az indítványozók kezdeményezték a közjogi érvénytelenség megállapítását.

Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a hatályban nem lévő jogszabályi rendelkezések alkotmányosságát csak két esetben, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)

38. §ának (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés és

az Abtv. 48. §-a szerinti alkotmányjogi panasz esetében vizsgálja. A jelen ügy nem tartozik egyik esetkörbe sem.

Ennek megfelelően a Módtv1. tekintetében az alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárást az Alkotmánybíróság – az Ügyrend 31. § a) pontja alapján – megszüntette.

Budapest, 2010. április 13. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke