Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius

357/2009. (XII. 30.) Korm. rendelete az üzemitanács-választásokkal kapcsolatos egyes kérdésekről

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a rendelet az üzemi tanácsok és üzemi megbízottak megválasztásával, a választási eredmények összesítésével és felhasználásával kapcsolatos egyes kérdéseket szabályozza.

Kire vonatkozik: A Munka Törvénykönyve szerinti munkáltatók, ahol üzemi tanács vagy üzemi megbízott választás történik; A társadalmi párbeszédért felelős miniszter.

Fő adatok

Ország
Magyarország
Jogterület
Egyéb jogszabályok
Szakaszok
7
Forrás
MultiLegalPile/
Szöveg letöltve
Magyarázat frissítve

Mit szabályoz ez a jogszabály?

  • Az üzemi tanács megválasztásához használt szavazólap tartalmát.
  • A választási bizottság által készítendő jelentés tartalmát és megküldését.
  • A jelentések megőrzési kötelezettségét.
  • A miniszter feladatait az adatok összesítésével és felhasználásával kapcsolatban.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

  • A Munka Törvénykönyve szerinti munkáltatók, ahol üzemi tanács vagy üzemi megbízott választás történik.
  • A társadalmi párbeszédért felelős miniszter.

Melyek a főbb pontok?

  • A szavazólapon fel kell tüntetni a jelöltek nevét ábécé sorrendben, a szakszervezeti jelöltek esetén a szakszervezet nevét, nem szakszervezeti jelölt esetén pedig a „nem szakszervezeti jelölt” megnevezést.
  • A választási bizottság jelentést készít, amely tartalmazza többek között a választás helyét és időpontját, a választásra jogosultak és a résztvevők számát, valamint az érvényes szavazatok számát szakszervezetenkénti bontásban.
  • A jelentést elektronikus úton meg kell küldeni a miniszternek és a jelöltet állító szakszervezet munkahelyi szervének.
  • A jelentést a következő érvényes üzemi tanácsi választás eredményének jogerős megállapításáig meg kell őrizni.

Egyéb jogszabályok

8

Egyéb jogszabályok

Jogszabály szövege

Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (7)
  1. 2. § Az üzemi tanács megválasztásához felhasznált szavazólap tartalmazza
  2. 3. § (1) A munkáltatónál működő választási bizottság az üzemi tanácsi válas
  3. 4. § (1) A munkáltatónál működő választási bizottság a jelentést megküldi
  4. 5. § A jelentést a munkáltatónál tartott következő érvényes üzemi tanácsi v
  5. 6. § (1) A miniszter
  6. 7. § (1) A választáson részt vettek arányát az ágazatban – alágazatban, sza
  7. 8. § (1) A közölt adatok csak a 6. § (1) bekezdésében meghatározott célból,

357/2009. (XII. 30.) Korm. rendelete az üzemitanács-választásokkal kapcsolatos egyes kérdésekről.

A Kormány a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 53. § (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§ E rendelet hatálya a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továb biak ban: Mt.) 43. §
(1)–(2) bekezdésében meghatározott munkáltatónál létrejövő üzemi tanács, és üzemi megbízott (a továb biak ban együtt: üzemi tanács) megválasztásának, a választási eredmények összesítésének és felhasználásának egyes kérdéseire, valamint a társadalmi párbeszédért felelős miniszter (a továb biak ban: miniszter) ezzel kapcsolatos feladataira terjed ki.

2. §Az üzemi tanács megválasztásához felhasznált szavazólap tartalmazza

a)a munkáltató megnevezését;
b)a jelöltek nevét ábécé sorrendben;
c)a szakszervezet által állított jelölt esetén a jelölt neve után a szakszervezet nevét, továbbá, ha a szakszervezet ágazati szakszervezet, illetve országos szakszervezeti szövetség tagja, ezen szervezet(ek) megjelölését;
d)a nem szakszervezet által állított jelölt esetén a jelölt neve után a „nem szakszervezeti jelölt” megnevezés feltüntetését;
e)az Mt. alapján a munkáltatónál megválasztható üzemi tanácstagok számát, valamint arra való utalást, hogy érvénytelen a szavazat, ha a szavazólapon ennél több személyt jelöltek meg.

3. §(1) A munkáltatónál működő választási bizottság az üzemi tanácsi választásról jelentést készít. Ha munkáltatónál

az Mt. 43. § (3) bekezdése alapján több üzemi tanácsot választottak, minden üzemi tanács megválasztásáról külön jelentést kell készíteni.

(2)A jelentés tartalmazza:
a)a választás helyét és időpontját;
b)a munkáltató megnevezését, székhelyét, adószámát;
c)a telephely, részleg megjelölését;
d)az üzemi tanácsnak az Mt. 45. § (1) bekezdés alapján megválasztható tagjainak számát vagy annak megjelölését, hogy üzemi megbízott választása történt;
e)a választásra jogosultak számát;
f)a választáson részt vettek számát;
g)az összes érvényes szavazat számát, ezen belül a szakszervezetek jelöltjeire leadott összes érvényes szavazat számát, szakszervezetenkénti bontásban, megjelölve azt az ágazati szakszervezetet is, amelynek a szakszervezet esetlegesen tagja, valamint a nem szakszervezet által állított jelöltekre leadott összes érvényes szavazat számát.

4. §(1) A munkáltatónál működő választási bizottság a jelentést megküldi

a)a miniszternek és a
b)az üzemi tanácsi választáson jelöltet állító szakszervezet munkahelyi szervének.
(2)A jelentést a miniszternek elektronikus úton kell megküldeni.
(3)Az adatszolgáltatás – az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény ben foglaltak alapján – a miniszter honlapján a Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszer keretében működő üzemi tanács elektronikus adatgyűjtő rendszeren keresztül történik.
(4)A jelentésre kötelezett az adatszolgáltatás érdekében – a munkáltató 3. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt adatai közlésével – a minisztertől elektronikus úton az internetes felület használatára jogosító kódot kér. A miniszter a 8 számjegyből álló, véletlenszerűen generált belépési azonosító kódot három munkanapon belül elektronikus úton küldi meg.

5. §A jelentést a munkáltatónál tartott következő érvényes üzemi tanácsi választás eredményének jogerős

megállapításáig az üzemi tanács köteles megőrizni. Ha az üzemi tanács e kötelezettségének – különösen megszűnése esetén – nem tud eleget tenni, a jelentés megőrzésére a munkáltató köteles.

6. §(1) A miniszter

a)szakszervezet, szakszervezeti szövetség kérelmére elvégzi a rá vonatkozó adatok országos összesítését,
b)az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság megkeresésére az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvény szerint az érdekképviselet egyes jogosultságainak gyakorlásához szükséges pontszám meghatározása, az érdekképviselet ágazati reprezentativitás feltételeinek, illetve a kollektív szerződés kiterjesztéséhez szükséges, ágazatisággal összefüggő feltételnek való megfelelés megállapítására irányuló eljárás céljából ágazati – alágazati, szakágazati – összesítést végez.
(2)A miniszter a szavazatösszesítés érdekében a beküldött jelentések alapján megállapítja az üzemi tanácsi választások érvényes, a (3) bekezdés szerint számított redukált szavazatainak összesített számát, valamint – a 7. § (1) bekezdés szerint – a választáson részt vettek arányát.
(3)A redukált szavazatok számát az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 26. § 10. pontja szerint kell megállapítani. A számításban a kérelem, illetve megkeresés beérkezésének időpontját megelőző három teljes naptári évben tartott üzemi tanácsi választásról szóló jelentés adatait kell figye lembe venni. Ha ugyanazon munkáltatónál, telephelyen vagy részlegnél tartott választásról a számbavételi időszak alatt több jelentés érkezett be, a számításban a későbbi jelentést kell figye lembe venni. Ha az Mt. 49. § (3)–(4) bekezdése alapján közös jelöltállításra került sor, a szavazatok számát egyenlően kell megosztani a jelölők között.

7. §(1) A választáson részt vettek arányát az ágazatban – alágazatban, szakágazatban – legalább tizenöt főt foglalkoztató

munkáltatóknál alkalmazásban állók összlétszámához képest kell megállapítani. A számítást úgy kell elvégezni, hogy a 6. § (3) bekezdés alapján figye lembe vett jelentések szerint a választáson részt vettek ágazati – alágazati, szakágazati – összlétszámát el kell osztani a megelőző három teljes naptári évben az ágazatban – alágazatban, szakágazatban – a tizenöt főnél többet foglalkoztató munkáltatóknál alkalmazásban állók évi átlagos állományi létszámával és meg kell szorozni százzal. Az alkalmazásban állók évi átlagos állományi létszámára nézve a Központi Statisztikai Hivatal által szolgáltatott adatot kell figye lembe venni. Amennyiben az adatkérés időpontjában az azt megelőző naptári évre vonatkozó adat még nem áll rendelkezésre, a számítási időszaknak az adatkérés időpontját megelőző második, harmadik és negyedik teljes naptári évet kell tekinteni azzal, hogy a 2010. évet megelőző év adata nem vehető figye lembe.

(2)Az ágazati – alágazati, szakágazati – összesítésnél több, különböző ágazatba besorolt munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jelöltjeire leadott szavazatok közül csak azok vehetők figye lembe, amelyeket az adott ágazatba – alágazatba, szakágazatba – besorolt munkáltatónál történt üzemi tanácsi választási jelentés tartalmaz.

8. §

(1)A közölt adatok csak a 6. § (1) bekezdésében meghatározott célból, valamint azonosításra alkalmatlan módon, statisztikai célból használhatók fel.
(2)A beérkezett jelentéseket a beérkezésüktől számított harmadik év utolsó napjával meg kell semmisíteni.
9.§ E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a társadalompolitika összehangolásáért felelős

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.