357/2009. (XII. 30.) Korm. rendelete az üzemitanács-választásokkal kapcsolatos egyes kérdésekről.

357/2009. (XII. 30.) Korm. rendelete az üzemitanács-választásokkal kapcsolatos egyes kérdésekről. A Kormány a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 53. § (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § E rendelet hatálya a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továb biak ban: Mt.) 43. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott munkáltatónál létrejövő üzemi tanács, és üzemi megbízott (a továb biak ban együtt: üzemi tanács) megválasztásának, a választási eredmények összesítésének és felhasználásának egyes kérdéseire, valamint a társadalmi párbeszédért felelős miniszter (a továb biak ban: miniszter) ezzel kapcsolatos feladataira terjed ki. 2. § Az üzemi tanács megválasztásához felhasznált szavazólap tartalmazza: a) a munkáltató megnevezését; b) a jelöltek nevét ábécé sorrendben; c) a szakszervezet által állított jelölt esetén a jelölt neve után a szakszervezet nevét, továbbá, ha a szakszervezet ágazati szakszervezet, illetve országos szakszervezeti szövetség tagja, ezen szervezet(ek) megjelölését; d) a nem szakszervezet által állított jelölt esetén a jelölt neve után a „nem szakszervezeti jelölt” megnevezés feltüntetését; e) az Mt. alapján a munkáltatónál megválasztható üzemi tanácstagok számát, valamint arra való utalást, hogy érvénytelen a szavazat, ha a szavazólapon ennél több személyt jelöltek meg. 3. § (1) A munkáltatónál működő választási bizottság az üzemi tanácsi választásról jelentést készít. Ha munkáltatónál az Mt. 43. § (3) bekezdése alapján több üzemi tanácsot választottak, minden üzemi tanács megválasztásáról külön jelentést kell készíteni. (2) A jelentés tartalmazza: a) a választás helyét és időpontját; b) a munkáltató megnevezését, székhelyét, adószámát; c) a telephely, részleg megjelölését; d) az üzemi tanácsnak az Mt. 45. § (1) bekezdés alapján megválasztható tagjainak számát vagy annak megjelölését, hogy üzemi megbízott választása történt; e) a választásra jogosultak számát; f) a választáson részt vettek számát; g) az összes érvényes szavazat számát, ezen belül a szakszervezetek jelöltjeire leadott összes érvényes szavazat számát, szakszervezetenkénti bontásban, megjelölve azt az ágazati szakszervezetet is, amelynek a szakszervezet esetlegesen tagja, valamint a nem szakszervezet által állított jelöltekre leadott összes érvényes szavazat számát. 4. § (1) A munkáltatónál működő választási bizottság a jelentést megküldi a) a miniszternek és a b) az üzemi tanácsi választáson jelöltet állító szakszervezet munkahelyi szervének. (2) A jelentést a miniszternek elektronikus úton kell megküldeni. (3) Az adatszolgáltatás – az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény ben foglaltak alapján – a miniszter honlapján a Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszer keretében működő üzemi tanács elektronikus adatgyűjtő rendszeren keresztül történik. (4) A jelentésre kötelezett az adatszolgáltatás érdekében – a munkáltató 3. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt adatai közlésével – a minisztertől elektronikus úton az internetes felület használatára jogosító kódot kér. A miniszter a 8 számjegyből álló, véletlenszerűen generált belépési azonosító kódot három munkanapon belül elektronikus úton küldi meg. 5. § A jelentést a munkáltatónál tartott következő érvényes üzemi tanácsi választás eredményének jogerős megállapításáig az üzemi tanács köteles megőrizni. Ha az üzemi tanács e kötelezettségének – különösen megszűnése esetén – nem tud eleget tenni, a jelentés megőrzésére a munkáltató köteles. 6. § (1) A miniszter a) szakszervezet, szakszervezeti szövetség kérelmére elvégzi a rá vonatkozó adatok országos összesítését, b) az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság megkeresésére az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvény szerint az érdekképviselet egyes jogosultságainak gyakorlásához szükséges pontszám meghatározása, az érdekképviselet ágazati reprezentativitás feltételeinek, illetve a kollektív szerződés kiterjesztéséhez szükséges, ágazatisággal összefüggő feltételnek való megfelelés megállapítására irányuló eljárás céljából ágazati – alágazati, szakágazati – összesítést végez. (2) A miniszter a szavazatösszesítés érdekében a beküldött jelentések alapján megállapítja az üzemi tanácsi választások érvényes, a (3) bekezdés szerint számított redukált szavazatainak összesített számát, valamint – a 7. § (1) bekezdés szerint – a választáson részt vettek arányát. (3) A redukált szavazatok számát az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 26. § 10. pontja szerint kell megállapítani. A számításban a kérelem, illetve megkeresés beérkezésének időpontját megelőző három teljes naptári évben tartott üzemi tanácsi választásról szóló jelentés adatait kell figye lembe venni. Ha ugyanazon munkáltatónál, telephelyen vagy részlegnél tartott választásról a számbavételi időszak alatt több jelentés érkezett be, a számításban a későbbi jelentést kell figye lembe venni. Ha az Mt. 49. § (3)–(4) bekezdése alapján közös jelöltállításra került sor, a szavazatok számát egyenlően kell megosztani a jelölők között. 7. § (1) A választáson részt vettek arányát az ágazatban – alágazatban, szakágazatban – legalább tizenöt főt foglalkoztató munkáltatóknál alkalmazásban állók összlétszámához képest kell megállapítani. A számítást úgy kell elvégezni, hogy a 6. § (3) bekezdés alapján figye lembe vett jelentések szerint a választáson részt vettek ágazati – alágazati, szakágazati – összlétszámát el kell osztani a megelőző három teljes naptári évben az ágazatban – alágazatban, szakágazatban – a tizenöt főnél többet foglalkoztató munkáltatóknál alkalmazásban állók évi átlagos állományi létszámával és meg kell szorozni százzal. Az alkalmazásban állók évi átlagos állományi létszámára nézve a Központi Statisztikai Hivatal által szolgáltatott adatot kell figye lembe venni. Amennyiben az adatkérés időpontjában az azt megelőző naptári évre vonatkozó adat még nem áll rendelkezésre, a számítási időszaknak az adatkérés időpontját megelőző második, harmadik és negyedik teljes naptári évet kell tekinteni azzal, hogy a 2010. évet megelőző év adata nem vehető figye lembe. (2) Az ágazati – alágazati, szakágazati – összesítésnél több, különböző ágazatba besorolt munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jelöltjeire leadott szavazatok közül csak azok vehetők figye lembe, amelyeket az adott ágazatba – alágazatba, szakágazatba – besorolt munkáltatónál történt üzemi tanácsi választási jelentés tartalmaz. 8. § (1) A közölt adatok csak a 6. § (1) bekezdésében meghatározott célból, valamint azonosításra alkalmatlan módon, statisztikai célból használhatók fel. (2) A beérkezett jelentéseket a beérkezésüktől számított harmadik év utolsó napjával meg kell semmisíteni. 9. § E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a társadalompolitika összehangolásáért felelős