← Magyarország

357/2009. (XII. 30.) Korm. rendelete az üzemitanács-választásokkal kapcsolatos egyes kérdésekről.

Röviden

Ez a rendelet az üzemi tanácsok és üzemi megbízottak megválasztásával, a választási eredmények összesítésével és felhasználásával kapcsolatos egyes kérdéseket szabályozza.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

357/

  1. (XII. 30.) Korm. rendelete az üzemitanács-választásokkal kapcsolatos egyes kérdésekről. A Kormány a Munka Törvénykönyvéről szóló
  2. évi XXII. törvény
  3. §

(3)bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
  1. § E rendelet hatálya a Munka Törvénykönyvéről szóló
  2. évi XXII. törvény (a továb biak ban: Mt.)
  3. §
(1)
(2)bekezdésében meghatározott munkáltatónál létrejövő üzemi tanács, és üzemi megbízott (a továb biak ban együtt: üzemi tanács) megválasztásának, a választási eredmények összesítésének és felhasználásának egyes kérdéseire, valamint a társadalmi párbeszédért felelős miniszter (a továb biak ban: miniszter) ezzel kapcsolatos feladataira terjed ki. 2. § Az üzemi tanács megválasztásához felhasznált szavazólap tartalmazza:
  1. a)a munkáltató megnevezését;
  2. b)a jelöltek nevét ábécé sorrendben;
  3. c)a szakszervezet által állított jelölt esetén a jelölt neve után a szakszervezet nevét, továbbá, ha a szakszervezet ágazati szakszervezet, illetve országos szakszervezeti szövetség tagja, ezen szervezet(
  4. ek)megjelölését;
  5. d)a nem szakszervezet által állított jelölt esetén a jelölt neve után a „nem szakszervezeti jelölt” megnevezés feltüntetését;
  6. e)az Mt. alapján a munkáltatónál megválasztható üzemi tanácstagok számát, valamint arra való utalást, hogy érvénytelen a szavazat, ha a szavazólapon ennél több személyt jelöltek meg. 3. §
(1)A munkáltatónál működő választási bizottság az üzemi tanácsi választásról jelentést készít. Ha munkáltatónál az Mt. 43. §
(3)bekezdése alapján több üzemi tanácsot választottak, minden üzemi tanács megválasztásáról külön jelentést kell készíteni.
(2)A jelentés tartalmazza:
  1. a)a választás helyét és időpontját;
  2. b)a munkáltató megnevezését, székhelyét, adószámát;
  3. c)a telephely, részleg megjelölését;
  4. d)az üzemi tanácsnak az Mt. 45. §
(1)bekezdés alapján megválasztható tagjainak számát vagy annak megjelölését, hogy üzemi megbízott választása történt;
  1. e)a választásra jogosultak számát;
  2. f)a választáson részt vettek számát;
  3. g)az összes érvényes szavazat számát, ezen belül a szakszervezetek jelöltjeire leadott összes érvényes szavazat számát, szakszervezetenkénti bontásban, megjelölve azt az ágazati szakszervezetet is, amelynek a szakszervezet esetlegesen tagja, valamint a nem szakszervezet által állított jelöltekre leadott összes érvényes szavazat számát. 4. §
(1)A munkáltatónál működő választási bizottság a jelentést megküldi
  1. a)a miniszternek és a
  2. b)az üzemi tanácsi választáson jelöltet állító szakszervezet munkahelyi szervének.
(2)A jelentést a miniszternek elektronikus úton kell megküldeni.
(3)Az adatszolgáltatás – az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény ben foglaltak alapján – a miniszter honlapján a Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszer keretében működő üzemi tanács elektronikus adatgyűjtő rendszeren keresztül történik.
(4)A jelentésre kötelezett az adatszolgáltatás érdekében – a munkáltató 3. §
(2)bekezdés b) pontjában megjelölt adatai közlésével – a minisztertől elektronikus úton az internetes felület használatára jogosító kódot kér. A miniszter a 8 számjegyből álló, véletlenszerűen generált belépési azonosító kódot három munkanapon belül elektronikus úton küldi meg.
  1. § A jelentést a munkáltatónál tartott következő érvényes üzemi tanácsi választás eredményének jogerős megállapításáig az üzemi tanács köteles megőrizni. Ha az üzemi tanács e kötelezettségének – különösen megszűnése esetén – nem tud eleget tenni, a jelentés megőrzésére a munkáltató köteles.
  2. §
(1)A miniszter
  1. a)szakszervezet, szakszervezeti szövetség kérelmére elvégzi a rá vonatkozó adatok országos összesítését,
  2. b)az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság megkeresésére az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvény szerint az érdekképviselet egyes jogosultságainak gyakorlásához szükséges pontszám meghatározása, az érdekképviselet ágazati reprezentativitás feltételeinek, illetve a kollektív szerződés kiterjesztéséhez szükséges, ágazatisággal összefüggő feltételnek való megfelelés megállapítására irányuló eljárás céljából ágazati – alágazati, szakágazati – összesítést végez.
(2)A miniszter a szavazatösszesítés érdekében a beküldött jelentések alapján megállapítja az üzemi tanácsi választások érvényes, a
(3)bekezdés szerint számított redukált szavazatainak összesített számát, valamint – a 7. §
(1)bekezdés szerint – a választáson részt vettek arányát.
(3)A redukált szavazatok számát az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló
  1. évi LXXIV. törvény
  2. §
  3. pontja szerint kell megállapítani. A számításban a kérelem, illetve megkeresés beérkezésének időpontját megelőző három teljes naptári évben tartott üzemi tanácsi választásról szóló jelentés adatait kell figye lembe venni. Ha ugyanazon munkáltatónál, telephelyen vagy részlegnél tartott választásról a számbavételi időszak alatt több jelentés érkezett be, a számításban a későbbi jelentést kell figye lembe venni. Ha az Mt.
  4. §
(3)
(4)bekezdése alapján közös jelöltállításra került sor, a szavazatok számát egyenlően kell megosztani a jelölők között. 7. §
(1)A választáson részt vettek arányát az ágazatban – alágazatban, szakágazatban – legalább tizenöt főt foglalkoztató munkáltatóknál alkalmazásban állók összlétszámához képest kell megállapítani. A számítást úgy kell elvégezni, hogy a 6. §
(3)bekezdés alapján figye lembe vett jelentések szerint a választáson részt vettek ágazati – alágazati, szakágazati – összlétszámát el kell osztani a megelőző három teljes naptári évben az ágazatban – alágazatban, szakágazatban – a tizenöt főnél többet foglalkoztató munkáltatóknál alkalmazásban állók évi átlagos állományi létszámával és meg kell szorozni százzal. Az alkalmazásban állók évi átlagos állományi létszámára nézve a Központi Statisztikai Hivatal által szolgáltatott adatot kell figye lembe venni. Amennyiben az adatkérés időpontjában az azt megelőző naptári évre vonatkozó adat még nem áll rendelkezésre, a számítási időszaknak az adatkérés időpontját megelőző második, harmadik és negyedik teljes naptári évet kell tekinteni azzal, hogy a 2010. évet megelőző év adata nem vehető figye lembe.
(2)Az ágazati – alágazati, szakágazati – összesítésnél több, különböző ágazatba besorolt munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jelöltjeire leadott szavazatok közül csak azok vehetők figye lembe, amelyeket az adott ágazatba – alágazatba, szakágazatba – besorolt munkáltatónál történt üzemi tanácsi választási jelentés tartalmaz. 8. §
(1)A közölt adatok csak a 6. §
(1)bekezdésében meghatározott célból, valamint azonosításra alkalmatlan módon, statisztikai célból használhatók fel.
(2)A beérkezett jelentéseket a beérkezésüktől számított harmadik év utolsó napjával meg kell semmisíteni.
  1. § E rendelet
  2. január 1-jén lép hatályba. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a társadalompolitika összehangolásáért felelős

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.