← Magyarország

546/2013. (XII. 30.) Korm. rendelete a Liget Budapest projekt keretében megvalósuló egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kieme

Röviden

Ez a rendelet a Liget Budapest projekt keretében megvalósuló beruházásokkal kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja, és kijelöli az eljáró hatóságokat. Célja az érintett beruházások megvalósításának gyorsítása és egyszerűsítése.

Mit szabályoz

Kit érint

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
546/2013. (XII. 30.) Korm. rendelete a Liget Budapest projekt keretében megvalósuló egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről. A Kormány a  nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII.  törvény 12. § (5) bekezdés a), b), d) és e) pontjában és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a)–b) pontjában, a 3. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16., 17. és 24. pontjában, az 5. § tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: 1. § (1) A  Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a  Liget Budapest projekt keretében a) az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ kialakítására irányuló, a  Budapest XIII. kerület, 28056 helyrajzi számú ingatlanon, b) a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának felújítására irányuló, a Budapest XIV. kerület, 29732/1 helyrajzi számú ingatlanon, valamint c) a komáromi Csillag Erődben a Csillag Erőd Művészeti, Történeti és Hadkultúra Központ létrehozására irányuló, a Komárom Sport utca, 802 és 803 helyrajzi számú ingatlanokon megvalósuló beruházásokkal összefüggő, az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket. (2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a) eljáró első fokú hatóságként azt a hatóságot jelöli ki, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint első fokú hatóságként jár el, b) az első fokú eljárásban szakhatóságként azt a  hatóságot jelöli ki, amely az  adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint első fokú eljárásban szakhatóságként jár el. (3) A Kormány az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban a) eljáró másodfokú hatóságként azt a  hatóságot jelöli ki, amely az  adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint másodfokú hatóságként jár el, b) a másodfokú eljárásban eljáró szakhatóságként azt a hatóságot jelöli ki, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint másodfokú eljárásban szakhatóságként jár el. (4) A  tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a  tűzvédelmi bírságról és a  tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: R.) hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban az R.-ben kijelölt hatóságok járnak el. 2. § A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek koordinációjára – a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 8/A. §-ában foglaltak szerint – feladat- és hatáskörrel rendelkező kormánymegbízottként a) az 1.  § (1)  bekezdés a) és b)  pontjában meghatározott beruházások tekintetében a  Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat, b) az 1.  § (1)  bekezdés c)  pontjában meghatározott, Komárom területén megvalósítandó beruházás tekintetében a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat jelöli ki. 3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt beruházásokkal összefüggésben építésügyi hatósági eljárásokban a) nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, b) nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni. (2) Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt beruházásokkal összefüggésben településképi bejelentési eljárásnak nincs helye. 4. § (1) Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére az 1. § (1) bekezdés szerinti hatósági eljárásokban a  szakhatóság – a  hatóság határozatának jogerőre emelkedéséig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki azzal, hogy a  kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást a  hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (8) bekezdése szerint használja fel. (2) A hatóságnak az 1. § (1) bekezdése szerinti hatósági eljárásokban a Ket. 45. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben úgy kell egyeztetnie a  szakhatósággal, hogy az  egyeztetésre és a  felülvizsgált állásfoglalás kiadására legfeljebb 8 nap, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú szakhatósági közreműködés esetén legfeljebb 15 nap áll rendelkezésre. 5. § Az 1.  § (1)  bekezdésében meghatározott beruházások esetén az  előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez próbafeltárást csak akkor lehet alkalmazni, ha a  beruházó rendelkezésére állnak annak elvégzéséhez szükséges földrészletek. A földrészletek rendelkezésre állása tekintetében a beruházó nyilatkozata az irányadó. 6. § (1) Az  1.  § (1)  bekezdése szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban hozott döntés – a  környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, valamint a  környezetvédelmi engedély iránti kérelem tárgyában hozott határozat kivételével – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (2) Az  eljáró hatóság az  általa meghozott döntéseket – a  személyesen az  ügyfélnek szóló végzések kivételével – hirdetményi úton közli. A döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő ötödik nap. (3) Ha a  (2)  bekezdés szerint hirdetményi közlésnek van helye, és a  döntés az  ügyfél számára kötelezettséget állapít meg, vagy alapvető jogát korlátozza, a  hatóság az  ismert ügyfelet a  döntés szövegéről – hirdetmény kifüggesztésével egyidejűleg – az  ügyfél tekintetében az  adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint alkalmazható kapcsolattartási forma használatával tájékoztatja. A  közlés jogkövetkezményei ilyen esetben is a hirdetményi úton történő közléshez kapcsolódóan állnak be. 7. § A gyámhatóság az 1. § (1) bekezdése szerinti hatósági eljárásokban eljáró hatóság megkeresésére vagy a beruházó kérelmére az  ismeretlen helyen tartózkodó vagy ismert helyen tartózkodó, de visszatérésben gátolt olyan természetes személy részére, akinek az  1.  § (1)  bekezdésében megjelölt projekttel összefüggő közigazgatási hatósági eljárás jogát vagy jogos érdekét érintheti, ügygondnokot rendel ki. Ennek megfelelően a  gyámhatóság ügygondnokot rendel ki annak a  természetes személynek, akinek a  személyiadat- és lakcímnyilvántartásban lakcímeként szereplő valamennyi címre – címenként legfeljebb egy alkalommal – megküldött postai küldeményt a postai szolgáltató a) „a címzett ismeretlen” vagy b) „elköltözött” megjelöléssel a feladónak visszakézbesítette. 8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 9. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.