13/2010. (II. 4.) AB határozata
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítésével kapcsolatos kifogást vizsgál, és az Országos Választási Bizottság (OVB) döntését hagyja helyben. Lényegében arról szól, hogy egy népszavazásra szánt kérdésnek milyen formai követelményeknek kell megfelelnie.
Kire vonatkozik: Az országos népszavazási kezdeményezések indítványozói; Az Országos Választási Bizottság (OVB).
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Az országos népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtő íveinek hitelesítését.
- A népszavazásra feltett kérdések megfogalmazásának követelményeit.
- Az OVB döntései elleni kifogások Alkotmánybíróság általi elbírálásának eljárását.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Az országos népszavazási kezdeményezések indítványozói.
- Az Országos Választási Bizottság (OVB).
Melyek a főbb pontok?
- Az OVB megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényi követelményeknek (Nsztv. 10. § c) pont).
- A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni (Nsztv. 13. § (1) bekezdés).
- A népszavazásra bocsátandó szövegnek kérdésnek kell lennie, nem kijelentő mondatnak, mert csak kérdésre lehet válaszolni.
- Az Alkotmánybíróság az OVB döntését helybenhagyja, ha az aláírásgyűjtő íven szereplő szöveg nem kérdés, hanem kijelentő mondat, és így nem alkalmas népszavazásra.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
13/2010. (II. 4.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának, illetve az azon szereplő kérdés hitelesítésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 388/2009. (IX. 15.) OVB határozatát a jelen határozatban foglaltakat kiegészítő indokolással helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás I. Az indítványozó országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz (a továb biak ban: OVB). Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „Kezdeményezzük a vonatkozó jogszabályok módosítását úgy, hogy az áram szolgáltatók ne vásárolhassanak a szabad piaci feltételek alapján elérhető és a biztonságos ellátás követelményeinek megfelelő legolcsóbb áramnál drágább áramot.” Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését a 388/2009. (IX. 15.) OVB határozatával (a továb biak ban: OVBh.) megtagadta.
Az OVBh. indokolása szerint a népszavazásra feltett kérdés nem felel meg sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelműség követelményének, amelyet az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továb biak ban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdése fogalmaz meg. Egyrészt nem állapítható meg pontosan, hogy milyen alanyi körre vonatkozik, másrészt több, egyaránt a választópolgár és a jogalkotó számára bizonytalan fogalmat tartalmaz, nem értelmezhető, mit ért a népszavazás kezdeményezője a „szabad piaci feltételek” és a „legolcsóbb áram” kifejezéseken.
Az OVB véleménye szerint az eredményes népszavazás olyan jogalkotási kötelezettséget róna az Országgyűlésre, amely korlátozná az Alkotmány 9. § (2) bekezdésében foglalt vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát, így a kezdeményezés alkotmánymódosítás szükségességét vetné fel. Az OVB hivatkozik az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatára, mely szerint a népszavazás közvetten sem vonhatja el az Országgyűlés alkotmányozó szerepét.
Következésképpen az OVB az Nsztv. 10. § b), illetve c) pontja értelmében megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.
Az indítványozó a törvény ben előírt határidőn belül kifogást terjesztett elő az OVB határozatával szemben, amelyben vitatta az OVB-nek a kérdés egyértelműségével kapcsolatos megállapítását. Álláspontja szerint a kérdés egyértelműen az áramszolgáltatókra vonatkozik, a „szabad piaci feltételek” általánosan ismert fogalom, és egyértelmű a „legolcsóbb áram” fogalma is. Úgy vélekedik, a népszavazás inkább elősegítené a verseny szabadságát és az Alkotmány 9. §
Ezért kérte, hogy az Alkotmánybíróság az OVBh.-t semmisítse meg, és az OVB-t kötelezze új eljárás lefolytatására.
II. Az Alkotmánybíróság a kifogást az alábbi jogszabályi rendelkezések alapján vizsgálta meg:
III. A kifogás nem megalapozott.
A kifogás a törvényi feltételeknek megfelel, ezért azt az Alkotmánybíróság a Ve. 130. § (3) bekezdése alapján érdemben bírálta el.
Az Nsztv. rendelkezései értelmében az OVB-hez hitelesítés céljából benyújtott aláírásgyűjtő íven konkrét kérdést kell megfogalmazni. A konkrét kérdésnek olyannak kell lennie, hogy arra a választópolgárok egy esetlegesen megtartandó népszavazás alkalmával egyértelműen „igennel” vagy „nemmel” tudjanak válaszolni, mivel az Nsztv. 13. §
Népszavazást ugyanis csak kérdésről lehet tartani, melyre „válaszolni” lehet. Egy kijelentő mondatra viszont nem lehet válaszolni egy esetleges népszavazáson, mert az csak közlést tartalmaz az indítványozó szándékáról. Ennek különös jelentőséget ad a fentebb már említett Nsztv. 13. § (2) bekezdése, amely szerint a kérdést változatlan formában kell népszavazásra bocsátani. Mivel a hitelesítésre benyújtott szöveg nem kérdés, népszavazás tartására eleve nem alkalmas.
Az Alkotmánybíróság az OVB döntése indokolásában foglalt érveket a jelen ügyben helytállónak tartja, viszont az aláírásgyűjtő íven szereplő, népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel szemben támasztott alaki jogszabályi követelmények vizsgálata a kérdés tartalmi vizsgálatát meg kell, hogy előzze, így az OVB döntését a jelen határozatában foglalt indokolással hagyta helyben.
Az Alkotmánybíróság határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Budapest, 2010. február 1. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke