254/D/2009. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz és jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt benyújtott indítvány a

254/D/2009. AB végzés. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz és jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következő Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 44.Pf.6332/2008/3. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdése, 36. §-a, 38. § (1) bekezdése, az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. § (1) bekezdés b) pontja, 5. § (1) bekezdése, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 21. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja. 1. Az indítványozó a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 44.Pf.6332/2008/3. számú birtokháborítás megszüntetésére irányuló ügyben hozott ítélete ellen fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. Az eljárás tárgyát képező ügyben a panasz benyújtója birtokháborítási eljárást kezdeményezett a kerületi önkormányzat jegyzőjénél, mert társasházukban egy, az önkormányzat tulajdonában álló pincerész bérlője építési engedély és a tulajdonostársak hozzájárulása nélkül – állítása szerint a társasházi közös tulajdont érintő, és az épület állékonyságát veszélyeztető – átalakítási munkálatokat végzett a bérleményben. A kérelmét a jegyző elutasította. Ezt követően bírósághoz fordult. Keresetét a Pesti Központi Kerületi Bíróság 14.P.53.244/2006/16. számú ítéletében szintén elutasította. A bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes nem bizonyított olyan jogi érdeket, amely birtokvédelemben részesíthető. Az ítélet indokolása rámutatott arra is, hogy „[a] per eldöntése szempontjából közömbös, hogy az I. r. alperes társasház közösség által adott hozzájárulás, illetve építési engedély nélkül végezte a pincei válaszfalak elbontását, és az esetleges alapító okirat módosítása a tulajdonostársak költségviselését mennyiben érinti.” Az ítélet ellen a panaszos fellebbezett. A Fővárosi Bíróság az alkotmányjogi panasszal támadott ítéletében a fellebbezést elutasította és az I. fokú ítéletet helyben hagyta. A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában a fellebbezéssel kapcsolatosan kifejtette, hogy a keresetet a birtokháborítás szabályai szerint kellett elbírálni (Ptk. 188–189. §-ok), a felperesnek kellett igazolnia, hogy birtokban volt, attól megfosztották, illetve birtoklásában zavarták [Pp. 164. § (2) bekezdés], a felperes mindezt nem igazolta. Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányjogi panaszában azt kifogásolja, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 34. § (1) bekezdésének, 36. §-ának, 38. § (1) bekezdésének, az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: KTMr.) 9. § (1) bekezdés b) pontjának, 5. § (1) bekezdésének, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 21. § (1) bekezdésének azon rendelkezéseit, mely szerint építményrész átalakításához, rendeltetésének megváltoztatásához építési engedély és a tulajdonostársak 4/5-ének írásbeli hozzájárulása szükséges. A panaszos, amennyiben az Alkotmánybíróság a panaszt, mint alaptalant elutasítaná másodlagosan kérte az általa hivatkozott jogszabályok jogbizonytalanságot okozó alkotmányellenes rendelkezéseinek megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság főtitkára tájékoztatta az indítványozót arról, hogy indítványa nem felel meg az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továb- biakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdésében az alkotmányjogi panasszal és a 22. § (2) bekezdésében az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványokkal szemben támasztott követelményeknek és felhívta indítványa kiegészítésre. Az indítványozó indítványát változatlan tartalommal fenntartotta. 2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány érdemi elbírálásra alkalmatlan. 2.1. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának feltételeit az Abtv. 48. § (1) bekezdése a következőképpen szabályozza: „Az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.” Az eljárás tárgyát képező alkotmányjogi panaszban az indítványozó a bírói ítéletek törvényességét és nem a bíróság által alkalmazott jogszabály alkotmányosságát vitatja, s nem hivatkozik Alkotmányban biztosított jogainak sérelmére sem. Ezért az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 48. § (1) bekezdésében szabályozott feltételeknek. Az Alkotmánybíróságnak a bírói ítélet törvényességének vizsgálatára nincs hatásköre. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.; a továbbiakban Ügyrend) 29. § e) pontja alapján az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja az indítványt, ha a benyújtott alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 48. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt e részében visszautasította. 2.2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Étv. a KTMr. és a Ttv. vitatott rendelkezései alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány sem felel meg az Abtv. előírásainak. Az Abtv. 22. § (2) bekezdése kimondja, hogy az indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az indítvány tartalmi eleme eszerint a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése, azaz az indítványnak tartalmaznia kell azt, hogy az indítványozó álláspontja szerint a vitatott szabály az Alkotmány mely rendelkezésébe ütközik és azt is, hogy milyen okból tartja alkotmánysértőnek a támadott jogszabályi rendelkezéseket. Az indítvány utólagos normakontrollra irányuló része a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölését nem tartalmazza, és azt az indítványozó az Alkotmánybíróság főtitkárának tájékoztatása ellenére sem egészítette ki, így az indítvány érdemi elbírálásra nem alkalmas. Az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § d) pontja alapján az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja az indítványt, ha az indítványozó a hiánypótlás vé gett neki visszaadott indítványt a kitűzött határidőn belül nem adta be, vagy újból hiányosan adta be és emiatt, vagy egyébként az nem bírálható el. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt e részében is visszautasította. Budapest, 2010. március 9. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke