65/B/2009. AB végzés. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság az adózás rendjéről szóló 2003.
Art. 14. §
(1)bekezdés i) pontjának vitatott szövegrésze ellentétes az Art. 4. §
(1)bekezdésében foglalt – a törvény tárgyi hatályát rögzítő – rendelkezésekkel. Érvelése szerint az Art. 4. §
(1)bekezdés alapján a törvény hatálya csak az „adózással kapcsolatos eljárási ügy” lehet, ezzel szemben az Art. 14. §
(1)bekezdés i) pontjának kifogásolt szövegrésze „valamennyi, így nemcsak adózással kapcsolatos kifizetésre kívánja kiterjeszteni a meghatározott fizetési módot”. Az indítványozó szerint ez az „utólagosan bevezetendő” rendelkezés jogellenes, sérti az Alkotmány 2. §
(1)bekezdését. Az indítványozó kifejtette, hogy a jogállamiság elvét sérti az a „jogkoherencia zavar” is, amely abból következik,
Art. nem határozza meg pontosan,
adózónak „mit kell értenie” a támadott törvényi rendelkezés kifogásolt szövegrészében szereplő rendelkezés alatt. Az Art. 172. §
(20)bekezdését az Alkotmány 2. §
(1)bekezdésével több okból is ellentétesnek találta az indítványozó. Egyrészt azt kifogásolta, hogy a támadott rendelkezés nem határozza meg sem az ügylet, sem a folyamatos ügylet fogalmát. Másrészt hiányolta, hogy a kifogásolt törvényi rendelkezés utolsó mondatában a törvényalkotó nem rögzítette, hogy maximum milyen időszakra lehet összeszámítani a folyamatosnak minősülő kifizetéseket, így nincs meghatározva az adóhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa. Végül sérelmezte, hogy a törvényalkotó nem határozta meg azt, hogy kinek történik a bankjegy (érme) átadása, továbbá nem szabályozta azt az esetet sem, ha az adózók az egymással szemben fennálló követeléseiket beszámítják. Az Art. 172. §
(20)bekezdésében foglalt törvényi szabályozás az indítványozó szerint sérti az Alkotmány 9. §
(2)bekezdésében foglalt gazdasági verseny szabadságát is. Véleménye szerint a készpénzfizetés korlátozását célzó vitatott szabályozás jelentős versenyhátrányt eredményez a kis- és középvállalkozásoknak, a törvényalkotó adminisztratív intézkedése és az ezt kikényszerítő mulasztási bírság pedig a gazdasági verseny „kirívó” mértékű torzítását eredményezheti.
- Az Alkotmánybíróság az indítvány elbírálása során észlelte, hogy a Módtv. indítványban megjelölt, Art.-t módosító rendelkezései az indítvány előterjesztésekor még nem voltak hatályosak, az említett módosító törvényi rendelkezések
- február 1-jén léptek hatályba. A Módtv. említett rendelkezései – a fenti időponttal – inkorporálódtak az Art.-be, az indítványozó az indítvány benyújtását követően inkorporálódott törvényi rendelkezések utólagos absztrakt normakontroll keretében történő elbírálását kérte. Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló
- évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
- § b) pontjában foglalt utólagos absztrakt normakontroll hatáskörében eljárva – fő szabályként – az indítvány elbírálásának időpontjában, hatályban lévő jogszabályi rendelkezések alkotmányosságát bírálja el. Hatályát vesztett jogszabályi rendelkezés csak a konkrét normakontroll eseteiben, akkor képezheti alkotmánybírósági eljárás tárgyát, ha annak alkalmazhatósága is eldöntendő kérdés, vagyis az eljárás az Abtv.
- §-ában szabályozott bírói kezdeményezés, vagy a
- § szerinti alkotmányjogi panasz alapján folyik. (335/B/
- AB határozat, ABH 1990, 261, 262.; 570/B/
- AB határozat, ABH 2007, 2737.) Az Alkotmánybíróság – irányadó gyakorlata szerint – nem a módosító rendelkezéseket hatályba léptető, hanem a módosított rendelkezéseket magába foglaló (inkorporáló) jogszabály rendelkezéseit vizsgálja. [174/B/
- AB határozat, ABH 2005, 870, 871.; 8/
- (III. 14.) AB határozat, ABH 2003, 74, 81.; 51/
- (XII. 8.) AB határozat, ABH 2004, 679, 683.; 28/
- (VII. 14.) AB határozat, ABH 2005, 290, 297.] Az Alkotmánybíróság – a fent hivatkozott gyakorlatának megfelelően – a jelen ügyben is az indítvány elbírálásának időpontjában hatályban lévő, az Art. rendelkezései közé inkorporálódott törvényi rendelkezéseket bírálta el. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította,
Art. 172. §
(20)bekezdését az indítvány benyújtását követően –
- március 13-i hatállyal – hatályon kívül helyezte az egyes, a vállalkozásokat korlátozó törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló
- évi V. törvény
- §-a. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította továbbá,
Art. 14. §
(1)bekezdés i) pontjának indítvánnyal támadott szövegrészét, az indítvány benyújtását követően –
- július 9-i hatállyal – hatályon kívül helyezte a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló
- évi LXXVII. törvény
- §
(2)bekezdés a) pontja. Tekintettel arra,
Art. 172. §
(20)bekezdését és az Art. 14. §
(1)bekezdése
- i)pontjának kifogásolt szövegrészét támadó indítvány nem bírói kezdeményezés és nem alkotmányjogi panasz, az Alkotmánybíróság az említett törvényi rendelkezések alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend; ABK 2009. január, 3.) 31. §
- a)pontja alapján – megszüntette. Budapest, 2009. szeptember 29. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke