← Magyarország

2017. II. törvény a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről.

Röviden

Ez a törvény a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről szól, számos eljárást illetékmentessé téve vagy díjmentességet biztosítva.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

  1. II. törvény a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről.
  2. Az illetékekről szóló
  3. évi XCIII. törvény módosítása
  4. §

(1)Az illetékekről szóló
  1. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  2. §
(2)bekezdés
  1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:) „
  2. az anyakönyvi kivonat kiállítása;”
(2)Az Itv. 33. §
(2)bekezdése a következő 60–
  1. ponttal egészül ki: (Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:) „
  2. a lakáscélú állami támogatás igényléséhez szükséges, a fennálló biztosítási jogviszonyt igazoló egészségbiztosítási pénztári hatósági bizonyítvány kiállítása évente két alkalommal;
  3. közműpótló talajvízkút létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése;
  4. hatósági bizonyítvány kiállítása az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokról;
  5. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
  6. évi LXVI. törvény 27/A. §
(1)bekezdése és 27/D. §
(1)bekezdése szerinti nyilatkozat megtételével kapcsolatos eljárás;
  1. Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár kérelemre történő személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásba vételére irányuló eljárás;
  2. az értesítési cím bejelentésével kapcsolatos eljárás;
  3. az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vétel és a szakterület kiterjesztése iránti eljárás;
  4. a termőföld birtokösszevonási célú telekcsoport-újraosztására és telekegyesítésére irányuló telekalakítási eljárás;
  5. a családi név korrekciójára irányuló eljárás.”
(3)Az Itv. 33. §-a a következő
(3)bekezdéssel egészül ki: „
(3)A
  1. életévét be nem töltött személy mentesül a
  2. §
(1)bekezdés szerinti illeték megfizetése alól.”
(4)Az Itv. 45. §
(1a)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(1a)A szociális szövetkezet, a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzésére irányuló eljárás illetékmentes.”
(5)Az Itv. 45. §
(3)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(3)Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke zártkörűen működő részvénytársaság esetén 50 000 Ft, azzal, hogy amennyiben az egyszerűsített cégbejegyzésre irányuló kérelem benyújtása után megállapítást nyer, hogy a kérelmező az egyszerűsített bejegyzés igénybevételére nem jogosult, a cégbíróság felhívást bocsát ki az illeték
(1)bekezdés szerinti összegre történő kiegészítésére.”
(6)Az Itv. 45. §
(1)bekezdés
  1. d)pontjában az „a)–
  2. c)pont” szövegrész helyébe az „
  3. a)és
  4. b)pont” szöveg lép.
(7)Az Itv. Melléklete az
  1. melléklet szerint módosul.
  2. § Hatályát veszti az Itv. a)
  3. §
(2)bekezdés 4. pont
  1. c)alpontja,
  2. b)45. §
(1)bekezdés
  1. b)pontjában a „ , korlátolt felelősségű társaság” szövegrész,
  2. c)45. §
(1)bekezdés
  1. c)és
  2. e)pontja. 2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása 3. § Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 36. §
(4)bekezdésében és a 47. §
(2)bekezdés c) pontjában az „az értesítési cím bejelentéséért,” szövegrész. A törvényt az Országgyűlés a
  1. február 21-i ülésnapján fogadta el.
  2. A vízgazdálkodásról szóló
  3. évi LVII. törvény módosítása
  4. § A vízgazdálkodásról szóló
  5. évi LVII. törvény
  6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „
  7. §
(1)A vízügyi hatóság által lefolytatott egyes közigazgatási eljárásokért (ideértve a szakhatósági eljárásokat, az igazgatási jellegű szolgáltatásokat, továbbá a bejelentéseket) igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2)Mentes a díjfizetési kötelezettség alól az öntözési berendezések engedélyezési eljárása, ha arra nem a vízhasználat engedélyezése keretében kerül sor.”
  1. Az illetékekről szóló
  2. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló
  3. évi LXXXV. törvény módosítása
  4. §
(1)Az illetékekről szóló
  1. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló
  2. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtv.)
  3. §
(1)bekezdése a következő
  1. m)és
  2. n)ponttal egészül ki: (Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha
  3. az)
  4. m)az eljáró szerv – ideértve a bíróságot – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XVIII. Fejezete szerinti gondnokság alá helyezés iránti perben,
  5. n)a törvényszéki végrehajtó a Magyar Államot illető végrehajtandó összeg iránti végrehajtási ügyben” (kéri.)
(2)A Díjtv. 31. §-a a következő
(2)bekezdéssel egészül ki: „
(2)Természetes személy számára évente két alkalommal díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése.”
(3)A Díjtv. 32/C. §
(1)bekezdése a következő
  1. m)ponttal egészül ki: (Tárgyánál fogva díjmentes:) „
  2. m)a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XVIII. Fejezete szerinti gondnokság alá helyezés tényének feljegyzése iránti eljárás;” 5. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása 6. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §
(4)bekezdésében az „a telekalakítási” szövegrész helyébe az „az illetékekről szóló törvény szerinti termőföld birtokösszevonási célú telekcsoport-újraosztására és telekegyesítésére irányuló eljárás kivételével a telekalakítási” szöveg lép.
  1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  2. évi V. törvény módosítása
  3. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  4. évi V. törvény
  5. §-a a következő
(2a)bekezdéssel egészül ki: „
(2a)Nem kell közzétételi költségtérítést fizetni a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzése esetén.”
  1. Az igazságügyi szakértőkről szóló
  2. évi XXIX. törvény módosítása
  3. § Hatályát veszti az igazságügyi szakértőkről szóló
  4. évi XXIX. törvény
  5. §
(2)bekezdés m) pontjában az „a névjegyzékbe-vételi eljárás, a szakterület kiterjesztése iránti eljárás,” szövegrész.
  1. Záró rendelkezés
  2. § Ez a törvény a kihirdetését követő
  3. napon lép hatályba. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.