← Magyarország

2017. II. törvény a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről.

Röviden

Ez a törvény a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről szól, számos eljárást illetékmentessé téve vagy díjmentességet biztosítva.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
2017. II. törvény a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről. 1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása 1. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a  társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a  mellékletben és a  külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:) „5. az anyakönyvi kivonat kiállítása;” (2) Az Itv. 33. § (2) bekezdése a következő 60–68. ponttal egészül ki: (Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a  társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a  mellékletben és a  külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:) „60. a  lakáscélú állami támogatás igényléséhez szükséges, a  fennálló biztosítási jogviszonyt igazoló egészségbiztosítási pénztári hatósági bizonyítvány kiállítása évente két alkalommal; 61. közműpótló talajvízkút létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése; 62. hatósági bizonyítvány kiállítása az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokról; 63. a  polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.  évi LXVI.  törvény 27/A.  § (1) bekezdése és 27/D. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat megtételével kapcsolatos eljárás; 64. Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár kérelemre történő személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásba vételére irányuló eljárás; 65. az értesítési cím bejelentésével kapcsolatos eljárás; 66. az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vétel és a szakterület kiterjesztése iránti eljárás; 67. a termőföld birtokösszevonási célú telekcsoport-újraosztására és telekegyesítésére irányuló telekalakítási eljárás; 68. a családi név korrekciójára irányuló eljárás.” (3) Az Itv. 33. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A 18. életévét be nem töltött személy mentesül a 29. § (1) bekezdés szerinti illeték megfizetése alól.” (4) Az Itv. 45. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1a) A  szociális szövetkezet, a  korlátolt felelősségű társaság, az  egyéni cég, a  közkereseti társaság és a  betéti társaság bejegyzésére irányuló eljárás illetékmentes.” (5) Az Itv. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke zártkörűen működő részvénytársaság esetén 50 000 Ft, azzal, hogy amennyiben az egyszerűsített cégbejegyzésre irányuló kérelem benyújtása után megállapítást nyer, hogy a kérelmező az egyszerűsített bejegyzés igénybevételére nem jogosult, a cégbíróság felhívást bocsát ki az illeték (1) bekezdés szerinti összegre történő kiegészítésére.” (6) Az Itv. 45. § (1) bekezdés d) pontjában az „a)–c) pont” szövegrész helyébe az „a) és b) pont” szöveg lép. (7) Az Itv. Melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 2. § Hatályát veszti az Itv. a) 33. § (2) bekezdés 4. pont c) alpontja, b) 45. § (1) bekezdés b) pontjában a „ , korlátolt felelősségű társaság” szövegrész, c) 45. § (1) bekezdés c) és e) pontja. 2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása 3. § Hatályát veszti a  polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.  évi LXVI.  törvény 36.  § (4) bekezdésében és a 47. § (2) bekezdés c) pontjában az „az értesítési cím bejelentéséért,” szövegrész. A törvényt az Országgyűlés a 2017. február 21-i ülésnapján fogadta el. 3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása 4. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „31.  § (1) A  vízügyi hatóság által lefolytatott egyes közigazgatási eljárásokért (ideértve a  szakhatósági eljárásokat, az igazgatási jellegű szolgáltatásokat, továbbá a bejelentéseket) igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (2) Mentes a  díjfizetési kötelezettség alól az  öntözési berendezések engedélyezési eljárása, ha arra nem a vízhasználat engedélyezése keretében kerül sor.” 4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása 5. § (1) Az  illetékekről szóló 1990.  évi XCIII.  törvény módosításáról, valamint a  hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.  évi LXXXV.  törvény (a  továbbiakban: Díjtv.) 31.  § (1)  bekezdése a  következő m) és n) ponttal egészül ki: (Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az) „m) az eljáró szerv – ideértve a  bíróságot – a  polgári perrendtartásról szóló 1952.  évi III.  törvény XVIII. Fejezete szerinti gondnokság alá helyezés iránti perben, n) a törvényszéki végrehajtó a Magyar Államot illető végrehajtandó összeg iránti végrehajtási ügyben” (kéri.) (2) A Díjtv. 31. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Természetes személy számára évente két alkalommal díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése.” (3) A Díjtv. 32/C. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki: (Tárgyánál fogva díjmentes:) „m) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XVIII. Fejezete szerinti gondnokság alá helyezés tényének feljegyzése iránti eljárás;” 5. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása 6. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.  évi LXXVIII.  törvény 62.  § (4)  bekezdésében az „a  telekalakítási” szövegrész helyébe az „az illetékekről szóló törvény szerinti termőföld birtokösszevonási célú telekcsoport-újraosztására és telekegyesítésére irányuló eljárás kivételével a telekalakítási” szöveg lép. 6. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása 7. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.  törvény 20. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Nem kell közzétételi költségtérítést fizetni a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzése esetén.” 7. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása 8. § Hatályát veszti az  igazságügyi szakértőkről szóló 2016.  évi XXIX.  törvény 139.  § (2)  bekezdés m)  pontjában az „a névjegyzékbe-vételi eljárás, a szakterület kiterjesztése iránti eljárás,” szövegrész. 8. Záró rendelkezés 9. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.