2015. LXXIV. törvény a diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának, és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerőkölcsönzés keretében történő fo

2015. LXXIV. törvény a diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának, és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerőkölcsönzés keretében történő foglalkoztatásának elősegítéséről. 1. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a  magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e  szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alapján biztosított) „b) a  szövetkezet tagja, aki a  szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az  iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a  tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, és a  szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,” 2. § (1) Az  egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455.  § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony:) „b) a  szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a  tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az  iskolaszövetkezet és a  nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –;” (2) Az  egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455.  § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nem eredményez adófizetési kötelezettséget) „b) az  iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjával fennálló jogviszony – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –;” 3. § Az egyenlő bánásmódról és az  esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 3.  §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „3. § (1) E törvény alkalmazásában a) foglalkoztatási jogviszony: a  munkaviszony, a  közszolgálati jogviszony, a  közalkalmazotti jogviszony, a  bírósági szolgálati viszony, az  igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonya, az  ügyészségi szolgálati jogviszony, a  hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszony, a  nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a  kölcsönbeadó és a kölcsönzött munkavállaló között a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkaerő-kölcsönzés alapján fennálló jogviszony, b) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a bedolgozói munkaviszony, a munkavégzésre irányuló vállalkozási és megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony, a  szakcsoporti tagsági viszony, valamint a  szövetkezeti tagsági viszonynak, továbbá a  személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági tevékenységnek a munkavégzésre irányuló elemei, c) állami támogatás: az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére ingyenes vagy kedvezményes források, illetve egyéb előny bármilyen formában történő nyújtása oly módon, hogy ez  állami bevételkiesést vagy állami kiadást jelent, ideértve az  állami kezességvállalást is, valamint az  Európai Unióból, nemzetközi szervezetektől és más államokból származó források, adományok és segélyek, amennyiben azok a központi költségvetésen keresztül kerülnek folyósításra, d) közszolgáltatás: szerződéskötési kötelezettség alapján a  lakosság alapvető szükségleteinek ellátására irányuló szolgáltatás, így különösen a villamosenergia-, gáz-, hő-, víz-, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztisztasági, postai és távközlési szolgáltatás, továbbá a menetrend alapján közlekedő járművekkel végzett közforgalmú személyszállítás, e) civil és érdek-képviseleti szervezet: az  egyesülési jogról, a  közhasznú jogállásról, valamint a  civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti civil szervezet, amelynek alapszabályában, illetve alapító okiratában a  szervezet céljai között a  védett tulajdonság pontos meghatározásával körülírt hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének, illetve társadalmi felzárkózásának elősegítése vagy a védett tulajdonság A törvényt az Országgyűlés a 2015. június 9-i ülésnapján fogadta el. pontos meghatározásával körülírt emberi és állampolgári jogok védelme szerepel, valamint az  adott nemzetiség tekintetében a nemzetiségi önkormányzat, továbbá a munkavállalók anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeivel összefüggő ügyeiben a szakszervezet, f ) hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az  örökbefogadó-, a  mostoha- és a  nevelőszülő, a  testvér, az  élettárs, illetve az  egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a házastárs, illetve a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, illetve bejegyzett élettársa, g) kérelmező: az  a  természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki vagy amely a  15.  § (1)  bekezdés a)  pontja vagy 20.  § (1)  bekezdés b)  pontja alapján az  egyenlő bánásmód követelménye megsértésének magállapítását maga kezdeményezte, vagy arra jogosult lett volna és az  eljárásban ügyfélnek minősül, h) eljárás alá vont személy: az  a  természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akivel vagy amellyel szemben az  egyenlő bánásmód követelményét biztosító rendelkezések megsértésének megállapítására irányuló eljárást folytatják, i) jogsértő: az  a  természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akivel vagy amellyel szemben az  egyenlő bánásmód követelményét biztosító rendelkezések megsértésének megállapítására irányuló eljárás eredményeként a hatóság jogerősen megállapította a jogsértést. (2) E törvény alkalmazásában munkaerő-kölcsönzés esetén munkáltatón a kölcsönvevőt is érteni kell.” 4. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Munkaerő-kölcsönzés esetén a  (4)  bekezdésben foglaltakat azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy a  kölcsönzött munkavállalót a  kikölcsönzés tartama alatt a  kölcsönvevőnél, – a  kölcsönbeadónak a  kölcsönvevő felé tett erre irányuló nyilatkozata esetén a  kölcsönbeadónál – kell a  rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai létszám számítása során figyelembe venni.” 5. § (1) Ez a törvény a – (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 4. § a törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke