Röviden
Ez a rendelet a lakóépületek építésének egyszerűsített bejelentési folyamatát szabályozza, meghatározva a bejelentés módját, a szükséges dokumentációt és az építési tevékenység megkezdésének feltételeit.
Amit szabályoz
- Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének módját.
- Az elektronikus építési napló használatát és a feltöltendő dokumentációt.
- Az építésügyi hatóság tájékoztatási kötelezettségeit a bejelentésről.
- A tervezői művezetés feltételeit és díjazását.
Akire vonatkozik
- Az építtetők.
- Az építész tervezők.
- Az építésügyi hatóságok.
- A telek tulajdonosai, ha nem az építtető a tulajdonos.
Kulcspontok
- A bejelentés az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg, melyhez PDF/A formátumú kivitelezési dokumentációt kell feltölteni.
- A bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek.
- Az építtető a bejelentés benyújtását követő naptól számított tizenöt nap elteltét követően kezdheti meg az építési tevékenységet.
- A tervezői művezetőnek legalább hat alkalommal figyelemmel kell kísérnie az építési folyamatot a helyszínen, és eseti bejegyzést kell tennie az elektronikus építési naplóba.
📄 Jogszabály szövege
155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelete a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről.
A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1a) és (1e) bekezdésében kapott
felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti
egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése (a továbbiakban: bejelentés) az elektronikus építési
napló készenlétbe helyezésével valósul meg. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben
meghatározottakon túlmenően a készenlétbe helyezés további feltétele a bejelentés mellékleteként az építész
tervező által az elektronikus építési naplóba feltöltött, legalább az 1. melléklet szerinti munkarészekből álló
kivitelezési dokumentáció PDF/A formátumban.
(2) Az elektronikus építési napló üzemeltetője a készenlétbe helyezett elektronikus építési napló adatainak
feltüntetésével PDF formátumú, letölthető visszaigazolást állít elő.
2. § (1) A bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalbóli eljárás
megindítására okot adó körülménynek.
(2) A bejelentésről az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló
kormányrendeletben meghatározott első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó, a telek fekvése szerinti
általános építésügyi hatóság (a továbbiakban: építésügyi hatóság) a készenlétbe helyezett elektronikus építési
naplóból értesül.
(3) Az építésügyi hatóság a bejelentésről és a bejelentés módosításáról tizenöt napon belül tájékoztatja
a) a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát,
b) a telek fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, valamint
c) a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más személy is
tulajdonjoggal rendelkezik.
(4) A tájékoztatás tartalmazza a) az építési tevékenység tárgyát,
b) az építtető adatait,
c) az érintett telek címét, helyrajzi számát, valamint
d) az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését.
3. § (1) Az építtető és az építész tervező a kötelező tervezői művezetés feltételeit a tervezési szerződésben rögzíti.
A tervezői művezető – a Magyar Építész Kamara szabályzata szerint – az építési folyamatot a helyszínen legalább hat
alkalommal figyelemmel kíséri és az elektronikus építési naplóban eseti bejegyzést tesz.
(2) A tervezői művezető az épület megvalósulását követően az utolsó helyszíni művezetés alkalmával az elektronikus
építési naplóba eseti bejegyzést tesz a kivitelezési dokumentáció szerinti megvalósulásról.
(3) A tervezői művezetés hat alkalomra szóló számított munkadíja – ide nem értve a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti,
a szabad szolgáltatás nyújtás jogával rendelkező szolgáltatót – a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályban
meghatározott kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét meg nem haladó összeg.
4. § (1) Az építtető az építési tevékenységet – az 1. §-ban foglaltaknak megfelelő bejelentés benyújtását követő
naptól számított – tizenöt nap elteltét követően kezdheti meg és folytathatja az Étv., az építőipari kivitelezési
tevékenységről szóló kormányrendelet és a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései szerint.
(2) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, akkor ezt a szándékot az eltérő
megvalósítás kezdő napját megelőző tizenöt nappal be kell jelenteni – a változást bemutató tartalmú kivitelezési
dokumentáció elektronikus építési naplóba történő feltöltésével, eseti bejegyzéssel egyidejűleg – az építésügyi
hatóságnak, ha a változás
a) az épület alaprajzi méretét,
b) az épület beépítési magasságát,
c) a lakások, önálló rendeltetési egységek számát,
d) az épület telken belüli elhelyezkedését, vagy
e) az épület homlokzati geometriáját, anyaghasználatát, színét
érinti.
5. § (1) Ha a lakóépületet bejelentés vagy a 4. § (2) bekezdése szerinti változás bejelentése nélkül valósították meg, és
az Étv. 48/A. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülnek, az építtető az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági
eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: R.) szerint fennmaradási engedély iránti kérelmet terjeszthet elő.
(2) Ha az építtető a fennmaradási engedély iránti kérelmet a lakóépület rendeltetésszerű és biztonságos használatra
alkalmassá válása előtt nyújtja be, az épületet a jogerős fennmaradási engedély birtokában az e rendelet szerinti
bejelentést követően lehet továbbépíteni.
(3) Amennyiben a bejelentés alapján megvalósult építményt az Étv. 33/A. § (3) bekezdése alapján le kell bontani,
az építésfelügyeleti hatóság a bontás elrendelése során az R. szerint jár el.
6. § (1) A bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt kérelemre az építésügyi
hatóság állítja ki és tölti fel az elektronikus építési naplóba. A kiállított hatósági bizonyítványról az építésügyi
hatóság elektronikusan értesíti a települési önkormányzat jegyzőjét.
(2) A hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez mellékelni kell
a) az elektronikus építési napló összesítő lapját,
b) az épületre elkészített energetikai tanúsítványt,
c) ha az Étv. alapján a hatósági bizonyítványért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, az Étv.-ben
meghatározott díj megfizetésének igazolását, valamint
d) az R. 4. melléklete szerinti statisztikai adatlapot.
(3) A hatósági bizonyítvány a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben
meghatározottakon túl tartalmazza
a) az építtető elérhetőségét,
b) az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
c) az épület megvalósításának tényét, valamint
d) az elektronikus építési napló azonosítószámát.
(4) A hatósági bizonyítványt a kiállítója a kiállítással egyidejűleg feltölti az elektronikus építési naplóba.
7. § Ez a rendelet 2016. július 1-jén lép hatályba.
8. § (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) A 3. § (3) bekezdésének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
9. § Hatályát veszti a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek
módosításáról szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.