← Magyarország

28/2010. (III. 11.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitűzésére

Röviden

Ez a határozat az Alkotmánybíróság döntését foglalja össze egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítésével kapcsolatos kifogás ügyében. Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) azon határozatát, amely megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
28/2010. (III. 11.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján indult eljárásban meghozta az alábbi határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 407/2009. (X. 8.) OVB határozatát a jelen határozatban foglalt indokok alapján helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továb biak ban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továb biak ban: OVB) 407/2009. (X. 8.) OVB határozata (a továb biak ban: OVBh.) ellen. Az OVB vitatott határozatában az országos népszavazás kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepel: „Kezdeményezzük a vonatkozó jogszabályok módosítását úgy, hogy népszavazási eljárásban a választók szavazataikat szabad elhatározásuk szerint papíron vagy sms-ben adhassák le.” Az OVBh. indoklása megállapította, hogy a kérdésben tartott eredményes népszavazás esetén sérülne a szavazás titkosságának elve, mert a mobilszolgáltatók megismerhetik az sms-ek tartalmát, sérülne emellett a közvetlenség elve is, mert nem lenne garantálható a választópolgár minden kétséget kizáró, hitelt érdemlő azonosítása. Nem teljesülne továbbá az az alkotmányos követelmény sem, hogy a választópolgár választójogát csak személyesen gyakorolhatja. Az OVB álláspontja szerint a kérdésben – annak burkolt alkotmánymódosító jelleg miatt – nem lehet népszavazást tartani, mert a népszavazási kezdeményezés több alkotmányos alapelvet érint, így a kérdésben tartott eredményes népszavazás az Alkotmány módosítását eredményezné. Hivatkozott az OVBh. indokolása az Alkotmánybíróság következetes gyakorlatára, amely szerint a népszavazás közvetetten sem vonhatja el az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét. A kifogástevő – aki azonos a népszavazás kezdeményezőjével – beadványában előadta, hogy az OVB tévesen hivatkozott az Alkotmány 71. § (1) bekezdésére, mivel az a képviselők és polgármesterek választására vonatkozik, a népszavazásra nem. Álláspontja szerint az sms útján történő szavazás biztonságossá tehető, illetve a mobilszolgáltatók szabályosan nem ismerhetik meg az sms-ek tartalmát. A választók személyes „beazonosítása”, valamint a választás közvetlenségének kérdése lenne a népszavazás tárgya, melynek eldöntése a kifogástevő szerint nem tartozik az OVB hatáskörébe. Véleménye szerint a kezdeményezés nem jár az Alkotmány módosításával, de a népszavazás kötelező jelleggel előírhatja az Országgyűlésnek a jogszabály megalkotását, módosítását, beleértve az Alkotmányt is. Az OVBh. a Magyar Közlöny 2009. évi 143. számában, 2009. október 8-án jelent meg, a kifogást 2009. október 19-én – a jogszabály által meghatározott határidőn belül – terjesztették elő. II. Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala során a következő jogszabályokat vette alapul: Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény rendelkezései: „2. § Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.” „10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvény ben foglalt követelményeknek, d) ugyanazon tartalmú kérdésben három éven belül eredményes országos népszavazást tartottak, e) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvény ben foglalt követelményeknek.” „13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.” A Ve. rendelkezései: „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, ille tő leg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, ille tő leg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, ille tő leg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.” III. A kifogás nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak meg fele lően a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatai ellen benyújtott kifogások elbírálása során kialakította következetes gyakorlatát. Az Alkotmánybíróság a kifogás alapján lefolytatott jogorvoslati eljárásban azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogás megfelel-e a Ve. 77. § (2) bekezdésének a)–c) pontjaiban, illetve 130. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, és az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek meg fele lően járt-e el. Eljárása során az Alkotmánybíróság e feladatát alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.] 2. Az Nsztv. rendelkezései értelmében az OVB-hez hitelesítés céljából benyújtott aláírásgyűjtő íven konkrét kérdést kell megfogalmazni. A konkrét kérdésnek olyannak kell lennie, hogy arra a választópolgárok népszavazás alkalmával egyértelműen „igennel” vagy „nemmel” tudjanak válaszolni, mivel az Nsztv. 13. § (2) bekezdése szerint a konkrét kérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában, változtatás nélkül kell népszavazásra bocsátani. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelen esetben hitelesítés céljából az OVB-hez benyújtott aláírásgyűjtő íven szereplő mondat nem kérdés, hanem kijelentő mondat, és így nem felel meg a törvény ben foglalt követelményeknek, ezért arról az Nsztv. 10. § c) pontja alapján népszavazást tartani nem lehet. [Ld.: 13/2010. (II. 4.). AB határozat, MK 2010. 13. 7296.] 3. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő, népszavazásra feltenni kívánt kérdés a vele szemben támasztott alaki jogszabályi követelményeknek nem felel meg, ezért – az előterjesztett kifogást érdemben nem vizsgálva – a 407/2009. (X. 8.) OVB határozatot a jelen határozatban foglalt indokok alapján helyben hagyta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2010. március 9. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.