← Magyarország

174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelete az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges k

Röviden

Ez a kormányrendelet az anyakönyvvezetők és anyakönyvi szervek kijelöléséről, eljárásukról, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről szól.

Mit szabályoz

Kire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelete az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről. A Kormány az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94. § a)–c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek 1. § (1) A Kormány anyakönyvvezetőként a) a polgármestert, b) a jegyzőt, c) a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőjét, d) – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a hivatásos konzuli tisztviselőt jelöli ki. (2) A hivatásos konzuli tisztviselő nem minősül anyakönyvvezetőnek az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a  továbbiakban: At.) II. és III. fejezetében, valamint – a  házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás kivételével – IV. fejezetében meghatározott feladatok esetében. (3) A  házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás lefolytatására – ha a  házassági anyakönyvi bejegyzés adatai az elektronikus anyakönyvben korábban már rögzítésre kerültek – bármely anyakönyvvezető, egyéb esetben a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes. (4) Ha a  házasságot külföldön kötötték, és a  házassági anyakönyvi bejegyzés adatai az  elektronikus anyakönyvben korábban nem kerültek rögzítésre, a házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás lefolytatására a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv jogosult. 2. § (1) A Kormány az e rendeletben meghatározottak szerint anyakönyvi szervként a) az anyakönyvi ügyekért felelős minisztert, b) a fővárosi és megyei kormányhivatalt, c) a hivatásos konzuli tisztviselőt jelöli ki. (2) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában anyakönyvi szervként a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el. 3. § Az At. 44. § (4) bekezdése szerinti anyakönyvi szervként az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter jár el. 4. § (1) A Kormány anyakönyvi szervként a) a hazai anyakönyvezés végzésére, b) a névváltoztatási eljárás lefolytatására, c) az At. 14. § (2) bekezdésében foglalt feladat- és hatáskörök ellátására, d) azon államok körének közzétételére, amelyek esetében nincs helye igazolás kiállításának arról, hogy a házasságkötésnek a személyes jog szerint nincs akadálya, e) az anyakönyvvezetőként eljáró hivatásos konzuli tisztviselő felügyeleti szerveként, valamint f ) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendeletben meghatározott feladatokra Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki. (2) A  magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a  továbbiakban: Ápt.) 4.  § (3) és (3a)  bekezdése, valamint 5.  §-a alapján magyar állampolgárságot szerzett személyek esetében, ha az  anyakönyvi esemény hazai anyakönyvezésére a  honosítási és visszahonosítási eljárást lefolytató állampolgársági ügyekben eljáró szerv által megküldött iratok alapján kerül sor, a  hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv a  magyarországi eskü- vagy fogadalomtétel helye szerint illetékes megyei kormányhivatal, egyéb esetben Budapest Főváros Kormányhivatala. (3) A  hazai anyakönyvezési eljárást Budapest Főváros Kormányhivatala folytatja le az  Ápt. 5/A.  §-ában, 11.  §-ában és 12. §-ában meghatározott eljárásokban előterjesztett hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmek esetében, valamint minden olyan esetben, ahol más hatóság illetékessége nem állapítható meg. 5. § (1) A  Kormány az  1.  mellékletben meghatározott külképviselet hivatásos konzuli tisztviselőjét hazai anyakönyvezés végzésére anyakönyvi szervként jelöli ki. (2) A  hazai anyakönyvezési eljárást annak az  1.  mellékletben meghatározott külképviseletnek a  hivatásos konzuli tisztviselője folytatja le, amely külképviseleten a hazai anyakönyvezésre vonatkozó kérelmet benyújtották. 2. Az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételek 6. § (1) Az anyakönyvezést a) a polgármester és a  jegyző anyakönyvi szakvizsgával vagy a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben az anyakönyvi feladatkörre meghatározott képesítéssel, b) az anyakönyvi szerv kormánytisztviselője, a  polgármesteri hivatal és a  közös önkormányzati hivatal köztisztviselője a  közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott képesítéssel, c) az anyakönyvi szerv állami tisztviselője az állami tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott képesítéssel, d) a hivatásos konzuli tisztviselő anyakönyvi szakvizsgával láthatja el. (2) Ha felsőoktatásban szerzett közszolgálati szakképzettséggel vagy állam- és jogtudományi képzési területen szerzett szakképzettséggel rendelkezik a) a polgármesteri hivatal köztisztviselője, b) a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, c) a hivatásos konzuli tisztviselő, és a kinevezésekor nem rendelkezik anyakönyvi szakvizsgával, azt a kinevezésétől számított egy éven belül meg kell szereznie. (3) Az  anyakönyvi szerv állami tisztviselője és kormánytisztviselője, ha a  kinevezésekor nem rendelkezik anyakönyvi szakvizsgával, azt a kinevezésétől számított egy éven belül meg kell szereznie. 3. Az utónév utónévjegyzékbe történő felvétele 7. § (1) Az  érintett az  általa választott, azonban a  Magyar Tudományos Akadémia (a  továbbiakban: MTA) által vezetett utónévjegyzékben (a  továbbiakban: utónévjegyzék) nem szereplő utónév utónévjegyzékbe történő felvételét az anyakönyvi szerv által rendszeresített, a 2. mellékletben meghatározott adattartalmú kérelemmel – írásban vagy elektronikus úton – kezdeményezheti. (2) A kérelem benyújtható bármely anyakönyvvezetőnél vagy anyakönyvi szervnél. 8. § (1) Az  anyakönyvi szerv az  MTA megkeresését mellőzi, ha az  utónévjegyzékbe felvenni kért utónevet a  benyújtástól számított fél éven belül már kérelmezték, és az MTA az utónévjegyzékbe történő felvételét nem támogatta. (2) Az  anyakönyvi szerv az  MTA nyilatkozatáról és a  kezdeményezés továbbításának mellőzéséről tájékoztatja az érintettet. 4. Záró rendelkezések 9. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2017. július 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet a) 1. § (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdése, b) 2. § c) pontja, c) 4. § (1) bekezdés e) pontja, d) 5. §-a, e) 6. § (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdés c) pontja, valamint f ) 1. melléklete 2017. október 1. napján lép hatályba. 10. § Hatályát veszti az anyakönyvi szervek kijelöléséről és az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről szóló 415/2016. (XII. 14.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.