Röviden
Ez a kormányrendelet az anyakönyvvezetők és anyakönyvi szervek kijelöléséről, eljárásukról, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről szól.
Mit szabályoz
- Az anyakönyvvezetők és anyakönyvi szervek kijelölését.
- Az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételeket.
- Az utónevek utónévjegyzékbe történő felvételének eljárását.
- A házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás szabályait.
Kire vonatkozik
- Anyakönyvvezetőkre (polgármester, jegyző, köztisztviselők, hivatásos konzuli tisztviselők).
- Anyakönyvi szervekre (anyakönyvi ügyekért felelős miniszter, kormányhivatalok, hivatásos konzuli tisztviselők).
Főbb pontok
- Anyakönyvvezetőként a polgármester, a jegyző, a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, valamint a hivatásos konzuli tisztviselő jelölhető ki.
- Anyakönyvi szervként az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter, a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a hivatásos konzuli tisztviselő jár el.
- Az anyakönyvvezetőnek és az anyakönyvi szerv dolgozóinak anyakönyvi szakvizsgával vagy meghatározott képesítéssel kell rendelkezniük.
- Az utónévjegyzékben nem szereplő utónév felvételét írásban vagy elektronikus úton lehet kezdeményezni bármely anyakönyvvezetőnél vagy anyakönyvi szervnél.
📄 Jogszabály szövege
174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelete az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről.
A Kormány az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94. § a)–c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény
15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek 1. § (1) A Kormány anyakönyvvezetőként
a) a polgármestert,
b) a jegyzőt,
c) a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőjét,
d) – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a hivatásos konzuli tisztviselőt
jelöli ki.
(2) A hivatásos konzuli tisztviselő nem minősül anyakönyvvezetőnek az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
(a továbbiakban: At.) II. és III. fejezetében, valamint – a házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás
kivételével – IV. fejezetében meghatározott feladatok esetében.
(3) A házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás lefolytatására – ha a házassági anyakönyvi bejegyzés
adatai az elektronikus anyakönyvben korábban már rögzítésre kerültek – bármely anyakönyvvezető, egyéb esetben
a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes.
(4) Ha a házasságot külföldön kötötték, és a házassági anyakönyvi bejegyzés adatai az elektronikus anyakönyvben
korábban nem kerültek rögzítésre, a házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás lefolytatására a hazai
anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv jogosult.
2. § (1) A Kormány az e rendeletben meghatározottak szerint anyakönyvi szervként
a) az anyakönyvi ügyekért felelős minisztert,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatalt,
c) a hivatásos konzuli tisztviselőt
jelöli ki.
(2) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában anyakönyvi szervként a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el.
3. § Az At. 44. § (4) bekezdése szerinti anyakönyvi szervként az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter jár el.
4. § (1) A Kormány anyakönyvi szervként
a) a hazai anyakönyvezés végzésére,
b) a névváltoztatási eljárás lefolytatására,
c) az At. 14. § (2) bekezdésében foglalt feladat- és hatáskörök ellátására,
d) azon államok körének közzétételére, amelyek esetében nincs helye igazolás kiállításának arról, hogy
a házasságkötésnek a személyes jog szerint nincs akadálya,
e) az anyakönyvvezetőként eljáró hivatásos konzuli tisztviselő felügyeleti szerveként, valamint
f ) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben és a polgárok
személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló
146/1993. (X. 26.) Korm. rendeletben meghatározott feladatokra
Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.
(2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 4. § (3) és (3a) bekezdése,
valamint 5. §-a alapján magyar állampolgárságot szerzett személyek esetében, ha az anyakönyvi esemény hazai
anyakönyvezésére a honosítási és visszahonosítási eljárást lefolytató állampolgársági ügyekben eljáró szerv által
megküldött iratok alapján kerül sor, a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv a magyarországi
eskü- vagy fogadalomtétel helye szerint illetékes megyei kormányhivatal, egyéb esetben Budapest Főváros
Kormányhivatala.
(3) A hazai anyakönyvezési eljárást Budapest Főváros Kormányhivatala folytatja le az Ápt. 5/A. §-ában, 11. §-ában és
12. §-ában meghatározott eljárásokban előterjesztett hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmek esetében, valamint
minden olyan esetben, ahol más hatóság illetékessége nem állapítható meg.
5. § (1) A Kormány az 1. mellékletben meghatározott külképviselet hivatásos konzuli tisztviselőjét hazai anyakönyvezés
végzésére anyakönyvi szervként jelöli ki.
(2) A hazai anyakönyvezési eljárást annak az 1. mellékletben meghatározott külképviseletnek a hivatásos konzuli
tisztviselője folytatja le, amely külképviseleten a hazai anyakönyvezésre vonatkozó kérelmet benyújtották.
2. Az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételek 6. § (1) Az anyakönyvezést
a) a polgármester és a jegyző anyakönyvi szakvizsgával vagy a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól
szóló kormányrendeletben az anyakönyvi feladatkörre meghatározott képesítéssel,
b) az anyakönyvi szerv kormánytisztviselője, a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal
köztisztviselője a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott
képesítéssel,
c) az anyakönyvi szerv állami tisztviselője az állami tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben
meghatározott képesítéssel,
d) a hivatásos konzuli tisztviselő anyakönyvi szakvizsgával
láthatja el.
(2) Ha felsőoktatásban szerzett közszolgálati szakképzettséggel vagy állam- és jogtudományi képzési területen szerzett
szakképzettséggel rendelkezik
a) a polgármesteri hivatal köztisztviselője,
b) a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője,
c) a hivatásos konzuli tisztviselő,
és a kinevezésekor nem rendelkezik anyakönyvi szakvizsgával, azt a kinevezésétől számított egy éven belül meg kell
szereznie.
(3) Az anyakönyvi szerv állami tisztviselője és kormánytisztviselője, ha a kinevezésekor nem rendelkezik anyakönyvi
szakvizsgával, azt a kinevezésétől számított egy éven belül meg kell szereznie.
3. Az utónév utónévjegyzékbe történő felvétele 7. § (1) Az érintett az általa választott, azonban a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) által vezetett
utónévjegyzékben (a továbbiakban: utónévjegyzék) nem szereplő utónév utónévjegyzékbe történő felvételét
az anyakönyvi szerv által rendszeresített, a 2. mellékletben meghatározott adattartalmú kérelemmel – írásban vagy
elektronikus úton – kezdeményezheti.
(2) A kérelem benyújtható bármely anyakönyvvezetőnél vagy anyakönyvi szervnél.
8. § (1) Az anyakönyvi szerv az MTA megkeresését mellőzi, ha az utónévjegyzékbe felvenni kért utónevet a benyújtástól
számított fél éven belül már kérelmezték, és az MTA az utónévjegyzékbe történő felvételét nem támogatta.
(2) Az anyakönyvi szerv az MTA nyilatkozatáról és a kezdeményezés továbbításának mellőzéséről tájékoztatja
az érintettet.
4. Záró rendelkezések 9. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2017. július 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet
a) 1. § (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdése,
b) 2. § c) pontja,
c) 4. § (1) bekezdés e) pontja,
d) 5. §-a,
e) 6. § (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdés c) pontja, valamint
f ) 1. melléklete
2017. október 1. napján lép hatályba.
10. § Hatályát veszti az anyakönyvi szervek kijelöléséről és az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről szóló
415/2016. (XII. 14.) Korm. rendelet.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.